banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Megvan az MTA-ról leválasztott kutatóhálózatok vezetőjének a neve

Maróth Miklós Orbán Viktor miniszterelnökkel | Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd

Az előzetes híreknek megfelelően Maróth Miklóst, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi alelnökét nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatói Hálózat (ELKH) Irányító Testületének élére.

A hosszasan elhúzódó tiltakozások ellenére, kezdetét vette az MTA átszervezése. Az új szervezet, a már többször is említett Eötvös Loránd Kutatói Kálózat élére Maróth Miklós lett javasolva és elfogadva. AZ ELKH az MTA-tól elvett kutatóhálózatot felügyeli és koordinálja,  további feladatai egyelőre tisztázatlanok. Noha a szaktárca szerint Maróth konszenzusos jelölt volt – vagyis elnökké választását Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője mellett Lovász László MTA-elnök is jóváhagyta –, a hvg.hu akadémiai forrásokra hivatkozva azt írta: Lovász „diktátumszerű” ajánlatot kapott, és az utolsó percekig fontolgatta, támogassa-e Maróth jelölését.

Fotó: hvg.huMaróth Miklós 1961-ben érettségizett a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, majd 1962-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar arab–latin–görög szakára, ahol 1967-ben szerzett tanári diplomat. 1970-ben az MTA–ELTE Ókortudományi Tanszéki Kutatócsoportjának munkatársa, majd később tudományos tanácsadója lett. 1988-ban a csoport vezetőjévé nevezték ki. 1974-ben védte meg a nyelvtudományok kandidátusi, 1988-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Ókortudományi és az Orientalisztikai Bizottságainak lett tagja. 1979-ben a Szovjet Tudományos Akadémia Keletkutató Intézetének Leningrádi Részlegének külső munkatársa, valamint 1987-ben a Harvard Egyetem vendégkutatója volt. 1991-ben kezdte megszervezni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karát, melynek alapító dékánja, illetve a latin tanszék vezetője lett 1992-ben. 1995-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben rendes tagjává. Az MTA Klasszika-Filológiai Bizottság elnöki tisztével is megbízták. 1999 és 2008 között a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály elnökhelyettese volt, majd 2008-ban az Akadémia társadalomtudományi alelnökévé választották. Ezt a tisztséget 2014-ig töltötte be. Ezenkívül a londoni Európai Akadémia tagja, majd elnökségi tagja is lett. Kutatási területe az ókori görög és keleti művelődés határterületi kérdései, ezen belül a filozófia. Nevéhez fűződik a berlini Trufan-gyűjtemény több szír kéziratának kiadása, illetve Közép-Ázsia történeti földrajzának számos vitás kérdésének tisztázása.

Maróth Miklós ismert, Széchenyi-díjas és Corvin-lánccal is kitüntetett klasszika-filológus – aki vállalta az Orbán-kormány iránti elköteleződését. 2015-ben kormányzati körökben akár köztársasági elnökként is el tudták volna képzelni. A kormányközeli sajtóban többször hangoztatta muszlimellenesnek is mondható nézeteit, 2017 októberében mégis elkísérte Orbán Viktort Jordániába, ahol a magyar miniszterelnök a terrorizmus támogatásával gyanúsított Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel találkozott. Az ITM és az MTA közti vitákban a minisztériumot képviselte.

Bizonytalanságok, kétségek

A kutatóintézeteket irányító testületbe az elnök mellett hat tagot az MTA, hatot az ITM delegál, de mint arra az Akadémiai Dolgozók Fóruma korábban többször figyelmeztetett, ha olyan személy kerül a testület élére, aki a kormánnyal szimpatizál, az MTA delegáltjait bármikor könnyen leszavazhatják. A hazai tudományt meghatározó döntések megszavazásakor ugyanis elegendő lesz az egyszerű többség.

– Nem mondhatni, hogy túlságosan nyugodtak vagyunk – nyilatkozta a Népszavának az egyik kutatóintézet vezetője. Mint mondta, Palkovics  múlt heti látogatásakor érdeklődtek az intézet jövőbeni finanszírozásáról, ám a miniszter azzal hárította a kérdést, hogy ez az ELKH Irányító Testületének hatásköre lesz, ami szeptember elsején kezdi meg működését, ezt követően az ITM már nem fog beleszólni az irányításba.

A tudósok elbizonytalanodása abban is megmutatkozik a nyilatkozó intézetigazgató szerint, hogy náluk az utóbbi egy évben mintegy duplájára nőtt a felmondások száma. Hasonló helyzetről számolt be egy másik kutatóintézet vezetője is: az elmúlt hónapok rendkívül bizonytalan helyzetet teremtettek, amely egyfelől hatással volt a dolgozók hangulatára, másrészt a finanszírozásban is voltak olyan időszakok, amikor azt sem tudták, egy hét múlva miből gazdálkodhatnak. Egyes területeken például lasszóval kell fogni a fiatal kutatókat, de amikor akadt jelentkező, nem tudott szerződést kötni velük. Úgy összegzett: nem örül a hálózat kormányzati „einstandjának”, de a bizonytalan helyzetnél már a biztos rossz is jobb lenne.

Finanszírozási kérdések

Az egyik kutatóközpont főigazgatója úgy látja, annyira még nem tragikus a helyzet. – Év elején ugyan volt nyomásgyakorlás a minisztérium részéről a finanszírozás visszatartásával, de mostanra minden kutatóintézet megkapta a költségvetésben meghatározott pénzét. Egy „hétköznapi kutató” szintjén még nem történtek nagy változások, nem lett vége a világnak – mondta. Szerinte az „igazság pillanata” októberben-novemberben jön el, ekkora derülhet ki ugyanis, hogy a jövő évi költségvetésben meghatározott forrást hogyan osztják el a kutatóközpontok, intézetek között.

Az intézmények 2020. évi támogatása 21,5 milliárd forint, infrastruktúra-fejlesztésre és felújításra pedig 1,9 milliárd forintot különített el a kormány. A főigazgatók jelezték, a fiatal kutatók pályán tartásához jelentős béremelésre lenne szükség – egy kezdő kutató nettó 150-160 ezer forintot keres –, ám az nem biztos, hogy erre is lesz fedezet.

Hogyan tovább?

Maróth Miklós 2014-ben pályázott az MTA elnöki posztjára, ám alul maradt Lovásszal szemben. Maróth részt vett az MTA átalakításáról folyó vitákon, az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseletében volt az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság társelnöke. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) korábban azon a véleményen volt, hogy elismert tudós nem vállalná a posztot, mert azzal megsemmisíti addigi tudományos munkásságát. Az ADF ezek szerint tévedett, mert Maróth miklós tudományos munkásságát senki sem kérdőjelezi meg, ám egy ilyen intézmény vezetői tisztségének ellátása nem feltétlenül függ össze a kutatói teljesítménnyel. Az újaonnan kinevezett vezető egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy melyek volnának az első intézkedések.

Nemzeti laboratóriumok. Összesen hat nemzeti laboratórium létrehozásán gondolkodik a kormány – erről Palkovics László innovációs miniszter beszélt az egyik akadémiai kutatóintézetben tett látogatásakor. Az nem derült ki, mely tudományterületeket fedné le a laborhálózat, de a mintát a 2013-ban indult Nemzeti Agykutatási Program szolgáltatná. A Népszava az ITM-et kereste ezügyben, ám lapzártáig nem sikerült új információhoz jutniuk.

Kapcsolódók

Kimaradt?