Jóváhagyták a szerzői jogi szabályozás vitatott módosítását hétfőn az Európai Unió tagállamai, így mára minden akadály elhárult az egyesek szerint az internet szabadságát veszélyeztető irányelv hatályba lépése elől.

Az előterjesztést tizenkilenc tagállam - köztük Franciaország és Németország - kormánya megszavazta, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Luxemburg, Olaszország és Svédország ellene volt, Belgium, Észtország és Szlovénia pedig tartózkodott.

Az irányelvvel biztosítani akarják, hogy az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek a felhasznált tartalmak után a művészeknek, a zenészeknek és a hírszolgáltatóknak. A kisebb platformokra és a startup cégekre enyhébb előírások vonatkoznának, mint például a Youtube-ra vagy a Google-ra. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnek majd a szerzői jogi szabályozásnak alávetett tartalmak körén.

A frissített irányelv nem tér ki arra, hogy milyen eszközök szükségesek a jogsértő tartalmak eltávolítására, csupán meghatározza, hogy nem lehetnek az internetes platformokon illegális, szerzői jogi védelem alá eső tartalmak. Ha mégis ez történik, a jogtulajdonosok pert indíthatnak. A korábbi tervezetek leginkább vitatott pontját a valamilyen formában szerzői jogi védelem alá eső tartalmak törlésére vonatkozó előírások jelentették. Noha ezen végleges egyezségben már nincs szó kötelező előzetes szűrésről, sok bíráló szerint a platformok valószínűleg így is algoritmusokat fognak bevezetni, hogy megfeleljenek az új szabályoknak. 

Mint a tájékoztatásban írták, idézés, kritika, recenzió, karikatúra vagy paródia készítésének céljából ezután is - sőt az eddiginél nagyobb védelem mellett - fel lehet tölteni védett tartalmakat, így a GIF-ek és mémek továbbra is a világhálón maradnak és megoszthatók lesznek. "Ezzel a lépéssel a digitális korszakhoz igazítjuk szerzői jogi szabályainkat. Az EU digitális egységes piacát illetően ez a kirakós játék hiányzó darabja" - emelte ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Valer Daniel Breaz, az EU soros elnökségét betöltő Románia kulturális minisztere pedig kiegyensúlyozottnak, mérföldkőnek nevezte a 2001-ben életbe lépett és mára elavult irányelvet felváltó kompromisszumot. A megállapodást az EU másik társjogalkotó intézménye, az Európai Parlament március végén már megszavazta.

Még az utolsó pillanatokban is komoly tiltakozások voltak a tervezet ellen, az ügyben az egyes EP-frakciók és nemzeti delegációk is megosztottak voltak. Tiltakozásukban szokatlan módon egy platformra kerültek az amerikai internetes óriáscégek, például a Facebook vagy a Google, bizonyos európai baloldali csoportok és adatvédelmi aktivisták, illetve egyes EU-ellenes, nacionalista vagy szélsőjobboldali pártok.

Az Európai Unió tagállamainak két évük lesz átültetni az új szabályokat a nemzeti jogba.