Több ezer olcsó gyógyszer, többek között a rákos, a szív-érrendszeri vagy a neurológiai betegségek kezelésére használt készítmények tűnhetnek el a hazai piacról - figyelmeztet a generikus gyógyszereket gyártók romániai egyesülete (APMGR). Az ok: idén jelentős adót növelt az állam. A Csíkszeredai Megye Sürgősségi Kórház főgyógyszerésze, Veres Sarolta elmondta, az adóemelésen kívül egyéb nehézségek is sújtják a kórházak gyógyszerellátását. 

A tavalyi első negyedévben jegyzett 19,86 százalékról az idei első negyedévre 24,13 százalékra növelték a clawback-adót, ez pedig az olcsó gyógyszerek esetében sokkal inkább érezhető lesz - figyelmeztet a generikus gyógyszereket gyártók romániai egyesülete (APMGR). Konkrét számokkal: az adó a 25 lejnél olcsóbb készítményeknél a gyártói ár 34 százalékát, míg a 3 000 lej fölötti orvosságoknál annak 24 százalékát teszi ki.  Az egyesület figyelmeztet, hogy a közeljövőben kénytelenek lesznek lemondani azoknak a gyógyszereknek a gyártásáról, amelyek előállítási költségeit nem tudják fedezni. A gyártók ugyanakkor rámutatnak, a problémára a clawback-adó számítási képletének megváltoztatása, az adó differenciált kiszámítása jelentené a megoldást.

Az APMGR közleménye értelmében a következő készítmények tűnhetnek el a közeljövőben a gyógyszertárak polcairól: Tamoxifen (melldaganat), Bleomicin (leukémia, hematológiai betegségek), Fluorouracil, Cisplatin, Flutamid (rákos betegségek), Memantine (demencia), Gentamicinum (kórházon belüli fertőzések), Theophyllinum (asztma), Captopril (magas vérnyomás, szívelégtelenség), Furosemid (szívelégtelenség, májcirrózis), Ranitidin (gyomor-bélrendszeri betegségek), Indapamid (szív-érrendszeri betegségek).

Mit jelent ez a betegekre nézve?

A Csíkszeredai Megye Sürgősségi Kórház főgyógyszerésze, Veres Sarolta érdeklődésünkre elmondta, a listán szereplő gyógyszerek között vannak olyanok, például a Cisplatin, amely jó ideje hiánycikk a piacon, a csíkszeredai kórházban február óta várják a megrendelt szállítmányt. Elmondta, a Theophyllinumot például sokfajta koncentrátumban és más-más megnevezéssel még egyelőre be lehet szerezni. A legtöbb hatóanyag szerencsére más-más forgalmi néven valószínűleg továbbra is elérhető lesz – tette hozzá.

Veres Sarolta ugyanakkor elmondta, a hazai gyógyszerellátásban korántsem ez az egyetlen probléma, sok tényező járul hozzá az akut gyógyszerhiányhoz.

Hogyan működik a kórházak gyógyszerellátása?

Az egészségügyi intézmények minden év végén meghatározzák, hogy a következő évben mekkora gyógyszerkészletre van szükségük, ehhez pedig elkülönítenek egy bizonyos összegű költségvetési összeget – tájékoztatott Konrád Judit, a Csíkszeredai Megye Sürgősségi Kórház ideiglenesen kinevezett menedzsere. „A gyógyszerszükségletet maguk az orvosok kérik évente egyszer, miután az elmúlt évi betegfogalom alapján meghatározták az igényeiket. A kórház gyógyszerészei közlik velük a pontos adatokat, hogy az eltelt évben milyen gyógyszerből mekkora mennyiséget használtak fel, és az osztályvezető orvosok feladata az adatok figyelembevételével az új éves igénylistát előállítani” – részletezte a kórházmenedzser. Kifejtette, hogy az igénylista alapján különítik el az éves költségvetésből a megfelelő összeget a gyógyszerekre.

A csíkszeredai kórház főgyógyszerésze, Veres Sarolta elmondta, hogy az igénylisták összesítését követően már az ő feladatuk leellenőrizni az országos gyógyszerügynökség (ANMDM) honlapján, hogy az igényelt orvosságokat regisztrálták-e az országban, mert csak azokat a gyógyszereket kérhetik. „A közbeszerzési törvény szabályai szerint kell a gyógyszereket megrendelnünk. Elméletileg Európa bármely országából jelentkezhetnek forgalmazók, azonban ritka, hogy nem romániai cég keres meg minket. Körülbelül 20 cég szokott jelentkezni, de egyikük sem tart készleten mindenféle gyógyszerből, ezért mindig több céggel kötünk szerződést. Az is megtörténhet, hogy egy kiírásra csak egyetlen forgalmazó jelentkezik. Ez gondot is jelenthet számunkra, hiszen azon gyógyszerek ellátása akadozhat, amelynek csak egy forgalmazója van, ők sem mindig tudják biztosítani a készletet” – mutatott rá a kórházi zártrendszerű gyógyszertár vezetője.

Az egészségügyi minisztérium egyébként a Romániában nem elérhető gyógyszerekre éves szükségleti igénylistát szokott készíteni, jellemzően az előző évi forgalomból kiindulva. Elég gyakran megtörténik, hogy az a mennyiség, amit kértek, nem elég arra az évre, és akkor év vége felé, illetve a következő év elején – amíg újabb import érkezik – hiánycikk lesz egy-egy orvosság.

Az árakat a minisztérium szabja meg

A gyógyszerárakat minden esetben a szaktárca szabályozza, legyen szó itthon gyártott vagy importgyógyszerekről. Veres Sarolta elmondása szerint nem ritka, hogy a számára kedvezőtlen árpolitika, azaz az alacsony ár miatt a külföldi gyártó úgy dönt, hogy neki nem éri meg Romániában gyógyszert forgalmazni.

Megtudtuk, hogy az is befolyásolhatja a hazai gyógyszerpiacot, hogy Romániában a törvény megengedi, hogy akár a magángyógyszertárak is exportáljanak orvosságokat. Ebben az esetben a haszon a nagyobb árrésben van. Ennek viszont még visszásabbak a következményei. Ha egy külföldi gyártó mégis gyógyszereket ad el Románia számára, a magasabb ár egy részét az igénylő, a másik részét pedig a minisztérium fizeti ki - a szaktárca így járul hozzá, hogy olcsóbban jusson hozzá a romániai beteg gyógyszerekhez. Csakhogy az igénylő a támogatott gyógyszert külföldön továbbadhatja, a külföldi gyártó pedig "leforrázva" veheti tudomásul: olcsóbban forgalmazzák a Románinak adott gyógyszerét, mint amennyiért ő maga ajánlja Románia határain kívül.