Diákok jogállása: nem tiltják ki az iskolákból a mobiltelefonokat
Sajtóhíresztelésekkel ellentétben megengedően fogalmaz a mobiltelefonok iskolai használatával vagy az egyenruhával kapcsolatban a tanulók jogállásának közvitára bocsátott tervezete, amelynek kidolgozásában a Romániai Magyar Középiskolások Szövetség (MAKOSZ) is. A MAKOSZ elnöke a Maszolnak elmondta, hiába próbálkoztak, a szövegbe mégsem került bele a javaslatuk, hogy a nemzeti kisebbségek ne anyanyelvként tanulják a közoktatásban a román nyelvet. Király András oktatási államtitkár szerint nem biztos, hogy szükség van ilyen szabályzatra.
A tanügyminisztérium múlt héten jelentette be, hogy június 17. és július 4. között közvitára bocsátja a tanulók jogállásának tervezetetét, amelynek kidolgozásában diák- és szakmai szervezetek is részt vettek a tárca és a különböző hivatalok képviselőin kívül.
Milyen jogok illetik meg a tanulókat?
A tanulók jogait és kötelezettségeit tartalmazó dokumentum a korábbi szabályzathoz képest új elemeket is tartalmaz. Ilyen például: a diákot nem érheti az iskolában diszkrimináció a faji, etnikai, nyelvi, vallási, nemi, világnézeti, állampolgári hovatartozása, szexuális orientációja és családi háttére miatt, de amiatt sem, hogy milyen betegségekben szenved, milyen értelmi képességekkel, fogyatékossággal bír. A tervezet azt is leszögezi, hogy a mozgássérültek, a fogyatékkal élők számára biztosítani kell a megfelelő feltételeket a tanuláshoz. Szimpatikus az a kitétel, miszerint az oktatásban támogatni kell a kritikai gondolkodást.
A tervezet szerint a középiskolai diákoknak joguk van tüntetni, ha ezt az órákon után teszik, továbbá az orvosi, pszichológusi és logopédusi ellátásra jogosultak. Kitér arra is, hogy azok a tanulók, akik valamilyen oknál fogva nem járhatnak a lakóhelyükhöz közel kijelölt iskolában, egy félévben az utazásukra használt nyolc menettérti jegyet elszámoltathatnak az oktatási intézménnyel.
A tervezetben szerepel továbbá, hogy a 11-13. osztályosoknak joguk van kérni egy tanár lecserélését, ha az osztályközösség háromnegyede ezt támogatja. A tanulók kérését az iskola vezetősége elemzi, és ha jogosnak találja, megbeszéli az osztály képviselőivel, a szülői bizottsággal és az igazgatótanáccsal. Döntést csak ezt követően hozhatnak.
Mi a helyzet a mobiltelefonokkal?
Ami a tanulók kötelezettségeit illeti, a felsorolás sok más mellett a következőket tartalmazza: látogatniuk kell az órát, meg kell téríteniük az általuk okozott anyagi kárt, használniuk és vigyázniuk kell az iskola nyújtotta tankönyvekre. A szövegben szerepel az is, hogy az iskolabuszt használó diákoknak a járműben civilizáltan kell viselkedniük.
A tanulók nem vihetnek be az iskola területére cigarettát, alkoholt, drogot, petárdát, vallási és politikai propagandaanyagokat, pornografikus képeket, filmeket stb. A mobiltelefonokról a dokumentum csak annyit szögez le, hogy órák alatt és vizsgán a diákok nem használhatják a készülékeket. Ez alól csak akkor mentesülhetnek, ha a pedagógus engedély ad rá. A tanár viszont csak két esetben bólinthat rá a mobiltelefonok órák alatti használatára: ha azt nevelői szándékkal vagy sürgősségi esetben teszi.
Az iskolai egyenruhárról a tervezet csak egy megjegyzést tesz: a vezetőség nem kötheti a belépést az iskola területére az egyenruha meglétéhez. A szankciókról a dokumentum leszögezi, nem lehet egy diákot egy egész közösség előtt megbüntetni, ahogy a fizikai fenyítés is tilos. Ugyanakkor egy tanuló hibájáért nem büntethető egy egész osztály.
A hiányzásokat a tervezet szigorúan bünteti: 20 igazolatlan hiányzásért már figyelmeztetés jár, az úgynevezett kicsapás már 40 hiányzás után alkalmazható. Tíz igazolatlan távollét után az iskola kezdeményezheti a magaviseleti jegy levonását. A dokumentum leszögezi, szankciókat csak akkor lehet alkalmazni, ha előzetesen írásban értesítették a diákot és a szülőt a kihágásokról. Magaviseleti jegyet nem lehet levonni például az ingyen kapott tankönyvek tönkretételéért. Ehelyett a diák köteles új tankönyvet beszerezni, vagy megtéríteni annak árát. A szankciókat a tanulóknak, szülőnek joguk van megfellebbezni.
Nem került be a legfontosabb MAKOSZ-javaslat
Megkeresésünkre Buryán Tünde, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetség (MAKOSZ) elnöke elmondta, a szövetség több javaslata is bekerült a dokumentumba, legnagyobb szívfájdalmukra egy fontos jog viszont kimaradt.
"Nem tudtuk elérni - hiába szerepel a tanügyi törvényben -, hogy bekerüljön: oktassák az iskolákban a nemzeti kisebbségek számára ne anyanyelvként a román nyelvet és irodalmat. Függetlenül attól, hogy nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, amikor felvetettük például egy kerekasztalbeszélgetésen tavaly novemberben Bukarestben ezt a témát, mégsem történt semmi konkrétum. Amikor rákérdeztünk, miért nem kerül erre sor, több egyáltalán nem releváns érvet hallottunk: hogy akkor tankönyveket kell újraszerkeszteni, teljesen új tantervet kell írni, de azt is elhangzott, hogy így szokták meg a diákok. Normális választ nem kaptunk arra a kérdésre, hogy miért nem lehet" - magyarázta Buryán Tünde.
Ezt leszámítva a MAKOSZ elégedett a tervezettel, amelyet - ha elfogadják - le szeretnék magyarra is fordítani. Elmondta, az emberi jogok szélesebb körű beemelésére például azért kerülhetett sor, mert mind az országos diákszövetség, mind a MAKOSZ tagja az úgynevezett európai diáktanácsnak, ahol többször is felmerült: a romániai iskolákban nem fektetnek erre megfelelő hangsúlyt.
A mobiltelefonok iskolai használatával kapcsolatban a Makosz elnöke elmondta, az egyeztetéseken elhangzott, nem lehet teljesen kitiltani az iskolákból a készülékeket, de az már jogos elvárás, hogy órák alatt mondjanak le róluk a tanulók. "Iskolától függ, hogy ezt hogyan oldják meg. Rengeteg példa van arra például, hogy egész napra bezárják egy kisszekrénybe a telefonokat, vagy hogy csak óra előtt gyűjtik össze" - vázolta.
Az iskolai egyenruhák kapcsán több olyan vélemény is elhangzott, hogy ezeket minden diák számára jutányos áron kellene elérhetővé tenni, hiszen több tanuló is jelezte: nagy anyagi megterhelés családjának az egyenruha beszerzése. "Ugyanakkor az sem árt, ha az egyenruha diákbarát, egy szövetnadrággal, pepitazakóval meg nyakkendővel nem nagyon lesz vonzó a viselete" - mondta Buryán Tünde.
Király: a szabályzat kötelező lehet
Király András oktatásügyi államtitkár a Maszolnak elmondta, ha a tervezetet a kormány is elfogadja, az kötelező lesz a közoktatás szereplői számára. Ez azt jelenti, akár büntethető is lehet az az önkormányzat, amely nem biztosítja az iskolákban a megfelelő higiéniai feltételeket (folyóvíz, angolvécé stb.), hiszen a dokumentum leszögezi: ehhez a diákoknak joguk van. De a tanulók felelőssége is nagyobb lehet, ha nem tesznek eleget a kötelezettségeiknek. Az államtitkár ugyanakkor pótcselekvésnek véli a tervezetet. "Nem biztos, hogy ezzel megoldjuk az oktatás helyzetét" – jelentette ki.
"Addig, amíg megvan az iskolák belső szabályzata és az tartalmazza a diákok kötelezettségeit és jogait, egy ilyen dokumentum létrehozását plusz tevékenységnek érzem. Nem hiszem, hogy szükség lenne egy olyan szabályzatra, amely külön a diákoknak szól, hiszen az oktatást egységes egészként kell elképzelni, amelynek tagja a pedagógus, a szülő és még nagyon sokan mások. Ha most ezt az egészet felszeletelem, és szalámitaktikával mindenki számára írok egy ilyen úgynevezett kódexet, abból sok jó nem fog származni" - mondta Király András.
Emlékeztetett, hogy a javaslat visszatérés a 2009-2010-es elképzeléshez: Ecaterina Andronescu minisztersége idején úgy gondolták, hogy három nagy része lesz a tanügyi törvénynek: magát az oktatást irányító vagy szabályozó cikkelyek, és a pedagógusok, illetve a diákok részére írt szabályok. Az elképzelést a 2011-ben elfogadott tanügyi törvény hiúsította meg.