Részletes felmérést készített az Igen, tessék! mozgalom a BBTE Szociológiai Intézetével együttműködve a kolozsvári magyar diákok anyagi hátteréről és fogyasztói magatartásáról. A felmérést több cikkben ismertetjük, az első részben azt mutatjuk be, mennyiből és mire költenek a diákok, odafigyelnek-e a termékek származási helyére.

Az elemzés nyersanyagát Csata Zsombor szociológus készítette február és április között az interneten, mintegy 445 diák megszólaltatásával, akik átlagosan havi 812 lejes költségvetésből élnek, amelynek 70 százalékát állják a szülők. A fiúk egyébként némileg többől gazdálkodnak – 886 lej –, míg a lányok átlagban 773 lejt költenek el havonta.

Kiderült az is, mire költik el a havonta rendelkezésükre álló összeget: többnyire a lakás fenntartására és az élelmiszerre, de jut egyébre is.

Az egyetem mellett a fiúk 56,3 százaléka vállal munkát, a lányok 44,6 százaléka, az alapképzésre járók esetén ez az arány 42 százalék, míg a mesteri fokozatot végzőknél 71,1. 10,8 százalékuk teljes munkaidőben dolgozik, 14,5 részmunkaidőben, 27,7 százalék vállalt alkalmi munkát az összesen 48,7 % dolgozóból.

A megkérdezettek 72,1 százaléka azt nyilatkozta, odafigyel a termék származására, de egyéb szempontokat is figyelembe vesznek:

A kolozsvári egyetemisták 58,3 százaléka vásárolna inkább magyar nyelvű eladótól, mint romántól, 38,8 százalékuk szerint ennek nincs jelentősége, és mindössze 1,9 százalékuk döntene a román nyelvű árus mellett. Másként fest egy 2008-as felmérés, amely a romániai magyarok preferenciáit mutatja be: itt ugyanis a megkérdezettek 49,9 százaléka döntött a magyar eladó mellett, 48,9 szerint nem volt ennek jelentősége, és 1,2 százalékuk választott volna románt.