Nyelvi jogokról és többnyelvűségről tartottak előadást szombaton, az EU Tábor záró előadásán Markó Attila parlamenti képviselő, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője, Szilágyi István, a MaghiaRomânia blog szerkesztője, valamint Talpas Botond, az Igen, Tessék! mozgalom elnöke.

„Nem elég követelni a nyelvi jogainkat, azokkal élnünk is kell. De tudjuk-e vajon, hogy hol és hogyan használhatjuk ki a lehetőségeinket?” – indította az előadást Markó Attila, majd hozzátette, az általa képviselt szervezet a nyelvi jogok megismertetését, illetve monitorizálását vállalta fel. Az interaktív beszélgetésen elhangzott, hogy anyanyelvi tájékoztatáshoz a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a tanügyben, gazdaságban és a sajtóban egyaránt állampolgári joggal rendelkezünk. Markó Attila kiemelte: „a nyelvi jogok érvényesítésében az egyetlen járható út a párbeszédé”.

A román-magyar dialógusok egyik legizgalmasabb példája a MaghiaRomânia blog, amelynek részéről BurePişta, azaz Szilágyi István beszélt. A szerkesztőség magyar felének képviselője elmondta, alapvetően két blogger foglalkozik a cikkek írásával, akiknek munkáját fordítócsapat, illetve Facebook-szerkesztők is segítik. „Az oldalon megjelenő írások elsősorban a politika, a nacionalizmus, valamint a kisebbségekkel kapcsolatos témákat járják körül. Rendszeresen figyeljük a román és magyar sajtóanyagokat, amelyekre megpróbálunk reagálni, válaszolni” – részletezte Szilágyi István, aki a nyelvoktatás kapcsán szót adott annak a Hunyad megyei román lánynak, aki azért érkezett a táborba, hogy magyarul tanuljon.

A továbbiakban Talpas Botond, az Igen, Tessék! mozgalom elnöke beszélt arról a példaértékű kezdeményezésről, amelyet már határainkon túl is eredményesen alkalmaznak. A többnyelvű szolgáltatásokat nyújtó intézmények, illetve gazdasági egységek kiemelését és megkülönböztetését célzó mozgalom ugyanis már nem csupán Kolozsvárt nőtte ki, hanem már Hajdúszoboszlón, valamint Ukrajna Romániához közel eső területein is hasonló sikereket ér el. Talpas Botond elmondta, az eredeti kezdeményezésből már gyakorlatilag közügy lett, nem csupán a civilek számára, hanem a vállalkozók körében is: „a mozgalom népszerűsítésére nagyon sok felületet használunk fel: jelzéseink egyrészt útmutatóul szolgálnak a többnyelvűségre vonatkozóan, ugyanakkor havilapunk és rendezvényeink által a multikulturalizmus előnyeire, valamint a nyelvi jogok fontosságára is felhívják a figyelmet”.