Már nem tabu a székelyföldi autonómiáról beszélni, nem vált ki általános pánikot a román közösség körében, viszont tisztázni kell, mit takar az autonómiafogalom, és garanciákat kell biztosítani a román közösség számára, hogy megtalálják magukat az autonómiaprojektben – hangzott el az EMNT által Sepsiszentgyörgyön szervezett szombati kerekasztal beszélgetésen.

A rendezvényen Marius Obreja háromszéki liberális párti (PNL) szenátor, Mădălin Guruianu a liberális párt sepsiszentgyörgyi tanácsosa, Izsák Balázs az SZNT elnöke, Toró T. Tibor az EMNP elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere vett részt. A Bakk Miklós politológus által moderált vitán Marius Obreja rámutatott, számára még nem körvonalazódott, hogy mit takar az autonómia fogalma, nem világos milyen előnyei vagy hátrányai vannak. Ezt a fogalmat eddig szavazatgyűjtésre használták a magyar és román politikusok egyaránt – jelentette ki.

Mădălin Guruianu pedig leszögezte: liberálisként híve az autonómiának, el is olvasta a román parlament elé korábban beterjesztett székelyföldi autonómia-statútumot, de nem talált benne garanciákat a térségben kisebbségben élő románok számára. Guruianu szorgalmazta, hogy építsék ki a magyar és román közösség közti „bizalmi hidat”, de felrótta, hogy Háromszéken ritkák és hiányosak a két közösség közti közös programok. Az önkormányzatok kevés pénzt szánnak multikulturális projektekre, miközben rengeteg pénzt költenek csak magyar és csak román programokra, ezért a két közösség külön utakon jár. A sepsiszentgyörgyi liberális politikus azt kérte, hogy a székelyföldi önkormányzatokban biztosítsanak a román közösségnek alpolgármesteri vagy alelnöki tisztségeket, hiszen számbeli kisebbségben nem tudnak elegendő szavazatot gyűjteni, hogy ezeket a tisztségeket megszerezzék.

Antal Árpád válaszul rámutatott: a háromszéki megyeszékhelyen már alkalmazzák a kulturális autonómiát, hiszen például a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a román közösség választott képviselőire bízza, hogy ki legyen az Andrei Mureșanu színház igazgatója, vagy kik vezessék a román tannyelvű iskolákat, de tárgyalnak arról is, hogy a város kulturális alapja egy részének felhasználásáról a román tanácstagok dönthessenek. Elismerte, hogy alulfinanszírozottak a multikulturális projektek; ennek oka szerinte, hogy a felek másként értelmezik a multikulturalitás fogalmát. „Valóban baj, hogy párhuzamos közösségek léteznek, nincs közöttük átjárás, és ezen változtatni kell” – mondta a polgármester.

Antal Árpád aljút ajánlott a háromszéki román közösség választott képviselőinek. Arra kérte őket, hogy vállalják fel az autonómiaküzdelmet, kapjon a régió különleges státust, és cserében garanciákat biztosítanak arra, hogy a román közösség tisztségeket kap az önkormányzatok vezetésében. Így mindenki nyerhet, hiszen a magyaroknak nincs hozzáférésük egyes állami intézményekhez, a románoknak pedig a székelyföldi önkormányzati tisztségekhez – javasolta.

A polgármester az autonómiaküzdelem három lehetséges forgatókönyvét vázolta fel. Az egyik, hogy a románok ezentúl is nemet mondanak az autonómiára. Ez szerinte azonban a magyar közösséget radikalizálhatja. A másik forgatókönyv – amiben a románok bíznak -, hogy előbb utóbb kifullad az autonómiatéma, a magyarok meggondolják magukat. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es politikus szerint ez sem történhet meg. A harmadik forgatókönyv szerint a román közösség azt mondja: „talán, nem ma, de holnap lehet autonómia, amit közösen felépítünk s intézményes garanciákat biztosítunk a térségben együtt élők számára”.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke hangsúlyozta: azokkal a románokkal lehet és kell párbeszédet folytatni, akik nem homogén egységes nemzetállamot akarnak. Szerinte a román politikai döntéshozók csak akkor lesznek hajlandók intézményes párbeszédre a magyar közösséggel, ha az erőt mutat fel, és egységesen lép fel. Mint mondta, a közösségi akarat felmutatására jó példa volt a Székelyek nagy menetelése, de az erdélyi magyar politikai erők akcióegységét a küszöbön álló választási évre is át kell menteni.

Toró leszögezte: amit mi radikalizálódásnak mondunk, az Európában mérsékelt, demokratikus eszköznek tartanak. A néppárt elnöke szerint Székelyföldön a kulturális autonómia jelent megoldást a román közösség számára. Törvénynek kellene szavatolnia a románok különleges státuszát, és azt, hogy joguk van számarányuknak megfelelően külön helyekre az önkormányzatokban, illetve létre kell hozni a románok kulturális tanácsát, amely dönt minden román közösséget érintő ügyben, így nem lesznek kiszolgáltatva a magyar vezetők kénye-kedvének. Arra kérte a román közösség képviselőit, fogalmazzák meg, miben látják a magukra nézve megnyugtató garanciákat.

Izsák Balázs, a Székely Nemzet Tanács (SZNT) elnöke arról beszélt, hogy a társadalmi párbeszéd legmagasabb intézményes fóruma a parlament és nem lehet az autonómiát övező fogalomzavar mögé bújni a székelység autonómiakövetelése elől, mert törvénytervezetben pontosították, hogy mit jelent az autonómia. Emlékeztetett arra, hogy az autonómia-statútumot érdemi vita nélkül utasította el a bukaresti parlament, és a román kormány sem méltatta válaszra a márciusi marosvásárhelyi tüntetésen elfogadott petíciót, vagy a Székelyek nagy menetélésének kiáltványát.

Ugyanakkor eredményként könyvelte el: tíz év alatt elérték, hogy ma már lehet beszélni az autonómiáról anélkül, hogy általános pánik törne ki emiatt. Izsák Balázs leszögezte: az autonómia nem jelent függetlenséget, így az autonómiában is érvényben maradnak az ország törvényei, mindenki román állampolgár marad, a jogegyenlőséget az ország törvényei biztosítják.

A kerekasztalbeszélgetés végén összegzésként Sergiu Constantin Dél-Tirolban élő tudományos kutató kifejtette: autonómia témáról eddig nem volt román-magyar párbeszéd, sőt a magyarok rosszul kommunikáltak a román többséggel, és a székelyföldi román kisebbséggel. Ez a magyarázata annak, hogy az eddigi törvénytervezetek vissza lettek utasítva, mert nem lehet egy projektet a román közösség bevonása nélkül elfogadtatni.

Antal bocsánatot kért a románoktól

Ezt követően a közönség tehetett fel kérdéseket a vitázóknak. A MaghiaRomania blog szerkesztője Sever Ioan Miu Olahus szembesítette Antal Árpád polgármestert a tavalyi választási kampány során tett kijelentésével, miszerint minden EMNP-re leadott szavazat, a román pártokra adott szavazat és nem szeretne román képviselőt Sepsiszentgyörgyön. Antal Árpád nyilvános bocsánatot kért a román közösségtől. Kifejtette, hogy a választási kampány hevében nem érzékelte, hogy az EMNP-nek szánt kijelentése sérti a román közösséget, ezért sajnálja, hogy a magyar-magyar politikai csatározásnak a románok lettek a „járulékos vesztesei”.

Toró T. Tibor, az EMNP elnöke úgy véli, a sepsiszentgyörgyi elöljárónak a magyar választóktól is elnézést kellene kérnie, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben nem ismétlődik meg a románokkal való riogatás a választási kampányokban. Mădălin Guruianu, illetve Emil Pantelimon a liberális párt volt sepsiszentgyörgyi képviselő jelöltje egyaránt üdvözölte a polgármester gesztusát. Kifejtették, hogy korábban személyesen már kibékültek, de örülnek, hogy most a nyilvánosság előtt is megtörtént a bocsánatkérés.