Élőlánccal védték a kolozsvári Kétágú templomot

Tiltakozásul a kolozsvári „kétágú” templom stabilitását veszélyeztető építkezési tervek ellen mintegy félezer ember gyűlt össze áment mondani az egyházi elöljárók és a szakemberek véleményére, változásért imádkozni, majd többsoros élő várfalként körbeállni a templomot.

„Őseink nem azért nem építették be a templomaink körüli tereket, mert nem lett volna mit építeni ezekre a telekrészekre, hanem azért mert épületeink érteke és szépsége nemcsak a belső berendezésben vagy festésben rejlik, hanem teret akartak engedni annak a épített értéknek, amely csak perspektívában mutatkozik meg és így mutatja meg a szépségét” - olvasta az Erdélyi Református Egyházkerület nevében megfogalmazott nyilatkozatból Kató Béla püspök, aki a 46. Zsoltár reménykedésre biztató soraival köszöntötte a tüntetőket.

A templom mögé felhúzandó betonmonstrum ugyanakkor nem csak az esztétikai élményt rontja, hanem ezreket foszt meg templomuktól, hisz annak alapjait veszélyeztetik a földalatti munkálatok. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség és a Viitorul Sportklub a templom mögött egy olyan közel félhektáros telket készül teljesen beépíteni, amelyet 1964-ben egy kikényszerített adománylevéllel vett el az állam a református egyháztól. 1989 után az egyház peres úton próbálta visszaszerezni korábbi tulajdonát, a pert azonban jogerősen elvesztette. A templom kereszthajójától mintegy tíz méterre épülő modern sportcsarnok és tanfelügyelőségi épület a tervek szerint mintegy húszméteres magasságig, a műemléktemplom ereszéig emelkedik majd a magasba.

Az Alsóvárosi Egyházközség presbitériuma 2010-ben beleegyezett abba – emlékeztetett beszédében Bányai József ügyvéd, a gyülekezet presbitere – hogy a köz érdekét szolgáló építmény helyet kaphat a Malomárok partján, viszont az építkezés kezdetekor meglepetten vették tudomásul: időközben módosult a terv. A presbitérium értesítette az illetékes szerveket, hogy visszavonja az engedélyt, de erre válasz már nem érkezett.

Az építkezés törvénybe ütközik műemlékvédelmi szempontból is, megkerüli a néhány éve sürgősségi rendeletbe foglaltakat is, hogy zöld területre nem kerülhet a telek több mint 10 százalékát elfoglaló épület, ám a kolozsvári polgármesteri hivatal és a román kulturális tárca erre fittyet hány – fejezte ki rosszallását Virgil Pop, az építkezést már korábban negatívan véleményező kolozsvári Térségi Műemlékvédelmi Bizottság képviselője.

A gyülekezet lelkészei, Adorjáni László és Székely József arra is felhívták a figyelmet, hogy nem elszigetelt esetről van szó, ezzel a megmozdulással nem csak saját egyházközségük épített örökségét, gyülekezetük istentiszteleti helyét akarják megóvni, de jelentőséggel bír a tüntetés más, veszélyben forgó műemlék épületekre nézve is.

A tüntetés célja, hogy leállítsák az építkezést, elérjék a tervek módosítását az eredeti megállapodás szerint vagy az építkezés áthelyezését más helyszínre. Ezért imádkoztak egymásnak adva a szót az evangélikus, unitárius, görög-katolikus egyházak képviselői. Ezt fejezte ki a templom köré vont élő lánc, az egybegyűltek többsoros várfalként vették körül az istenházát.

Kimaradt?