Távoktatás: tanári túlkapásnak minősül a digitális tanórák videós számonkérése
Tanári túlkapás a virtuális tanórák videós számonkérése – értettek egyet a Maszol által megkeresett szakemberek, akikhez azt követően fordultunk, hogy több szülő és diák jelezte lapunknak azzal kapcsolatos aggodalmait, hogy például torna- vagy zenetanárok otthon készített videót kérnek a tanulótól az elvégzett feladat bizonyítékaként. Ez a fajta számonkérés azonban gyermekvédelmi és adatvédelmi szempontból is aggályos, a portálunk által megszólaltatott szakemberek túlkapásnak tartják, és azt tanácsolják a gyerekeknek: ne tegyenek eleget az ilyen felkéréseknek.
Sem az oktatási minisztériumnak, sem a tanfelügyelőségnek nincs olyan elvárása vagy módszertana, hogy a pedagógus számonkérés céljából olyan videót vagy fotót kérjen, amelyeken szerepel a gyerek, például a virtuális tornaórán elvégzett feladat bizonyítékaként – szögezte le a Maszol megkeresésére Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő. Elmondta: hozzá nem érkezett olyan szülői vagy tanulói panasz, hogy videót vagy fotót kértek volna bizonyítékként, ám ha ilyen előfordul, az tanári túlkapásnak minősül.
Kiss Imre rámutatott: mindenki számára új a távoktatás, menet közben tanulják ennek szabályait, illetve nehezíti a dolgot, hogy sokszor ellentmondásos vagy nem megfelelően átgondolt utasítások érkeznek, ami kaotikussá teszi a folyamatot. Hozzátette: jelenleg a tanárok online tartják a kapcsolatot a diákjaikkal, ennek folyamatát és módszerét iskolai szinten kell szabályozni, és az észlelt problémákat, így a videós számonkéréssel való túlkapást is az iskolaigazgatóknak kellene a szülőknek jelezniük.
„A távoktatásban a mértékletesség elvének kellene érvényesülnie, ám visszajelzések szerint egyes tanárok túlzásba viszik a feladatokat és az elvárásokat” – mutatott rá Kiss Imre, aki szerint amikor mértékletességre kérik a pedagógusokat, azt is jelenti, hogy ha a tanórák 8 és 15 óra között vannak, akkor a távoktatás erre az időszakra szorítkozzon, ne legyen reggeltől estig folyamatos, hiszen az sokkal nagyobb kárt okoz, mint amekkora hasznot hoz.
A gyermek és szülő írásos beleegyezésére van szükség
A Kovászna megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság aligazgatója, Szász Katalin Melinda a Maszol érdeklődésére elmondta: a törvény szerint a tanárok a távoktatás során nem kérhetnek videót vagy fényképet a gyermekről annak bizonyítékaként, hogy megoldottak egy feladatot. Az ilyen elvárás a gyermekvédelmi és adatvédelmi (GDPR) törvény szempontjából is aggályosnak tekinthető.
A 14 évnél fiatalabb gyermek nem cselekvőképes, így érvényes módon nem vállalhat semmilyen kötelezettséget, ez esetben a szülő vagy a gyám írásos beleegyezésére lenne szükség ahhoz, hogy a gyerekről videó és fényképes felvétel készüljön például a távoktatás miatt. A 14-dik életévét betöltött kiskorút korlátozottan cselekvőképesnek tekintik, de amíg be nem tölti a 18 évet, számukra is szükség van a saját hozzájárulása mellett a szülő vagy gyám írásos beleegyezésére.
Szász Katalin Melinda hozzátette: az adatvédelmi törvény (GDPR) alapján a tanárnak tisztáznia kellene, hogy pontosan milyen célból kéri a videót vagy fényképet, mire és mennyi ideig fogja azt felhasználni. Pontosan le kellene szögezni a videós számonkérés kereteit, és mindehhez a 14 év alatti gyerekek esetében a szülő vagy a gyám-, a 14 év fölötti gyerekek esetében az érintett és a szülő vagy a gyám is írásos beleegyezését kellene adjon.
Mindezek nélkül a tanár nem kérhet videós számonkérést a diáktól, így az nem is lehet kötelező, tehát nem kell az ilyen felkéréseknek eleget tenni – tanácsolja a háromszéki gyermekvédelmi igazgatóság aligazgatója. A szakember olvasóink figyelmébe ajánlotta a magyarországi Hintalovon gyermekjogi alapítvány szakértőjének témában adott nyilatkozatát is.
Mit mond a szaktanfelügyelő?
Farkas Csaba, a testnevelésért felelős háromszéki tanfelügyelő a Maszol megkeresésére elmondta: nem értesült a videós számonkérés gyakorlatáról, de semmiképpen nem tartja azt helyesnek. Hozzátette: jelzésünk alapján azonnal körlevelet ír a háromszéki tornatanároknak, és felhívja a figyelmüket, hogy ez az eljárás nem helyes, és azonnal szüntessék be a videós számonkérés gyakorlatát.
Elmondása szerint 70 darab testnevelés módszertani rövidfilm készült, amit a tanárok irányadóként használhatnak virtuális óráik során, de azokat el is küldhetik diákjaiknak. Farkas Csaba szerint a virtuális tornaórák célja, hogy átmozgassák a gyerekeket, azok 15-20 perces reggeli torna-szerű mozdulatsorból állnak, amelyeket a diákok csoportosan végezhetnek, akár a tornatanár, akár valamelyik diáktársuk irányítása alatt. Tornából egyébként az első félév teljesítménye alapján le lehet zárni a tanulókat, összegzett Farkas Csaba.