Tavaly júliusban fogadta el a környezetvédelmi minisztérium azt a rendeletet, amely a medvepopuláció megőrzésére vonatkozó akciótervet tartalmazza, a medve-kérdésre megoldást kereső, átfogó intézkedéseket hagytak jóvá. Mi történt az intézkedéscsomag elfogadása óta eltelt közel egy év alatt? Hogyan lehetséges, hogy létezik rendeletben elfogadott medvestratégia, mégis nemrég meghalt egy ember medvetámadás következtében? Írásunkban ennek jártunk utána.

A legutóbbi eset bejárta a hazai és a magyarországi sajtót: a Hargita megyei Kőrispatak határában barlangja közelében halálosan megsebesített egy férfit a két bocsát veszélyben érző anyamedve. A tudósítások az áldozat személyes felelősségét sem zárják ki, szemtanúk szerint a fiatal férfi különböző tárgyak dobálásával, hangoskodásával ingerelte az állatot, derült ki a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozásából. Az anyamedve azóta is zaklatott, agresszív – tájékoztatta a Maszolt Fazakas Attila. A székelykeresztúri Hubertus Vadásztársaság igazgatója elmondta: a medve a kollégáival tartott terepszemle során is felbőszült, támadó magatartást tanúsított, egyértelműen veszélyt jelent az emberekre.

A szakember egy érdekes részletre is felhívta a figyelmünket: a medve ebben az esetben megtapasztalta, hogy erősebb az embernél, ezért lehetséges, hogy legközelebb emberrel találkozva hasonlóan támadólag fog fellépni. „Elképzelhető, hogy ha most békén hagyják, megnyugszik, lecsendesedik, de amikor elhagyja a barlangját, elindul a bocsaival, embert látva valószínű, hogy újra támadni fog” – magyarázta Fazakas. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Hatósággal együttműködve szerették volna elérni, hogy a csendőrség biztosítsa a helyet, ez azonban nem valósult meg, a vadásztársaságnak pedig nincs kapacitása arra, hogy őrizze a barlang környékét. A község környezetében nem ez az egyetlen medvebarlang, „bármelyik úton megy ki az ember a faluból, medvékkel találkozhat”, mesélte a vadásztársaság vezetője. A probléma a tavasz folyamán csak fokozódni fog, hiszen a medvék a következő időszakban indulnak el a tavaszi-nyári táplálékkeresésre.

Késnek a kilövési engedélyek

A vadásztársaság igazgatója szerint a minisztériumban valamilyen okból kifolyólag hezitálnak a kilövési engedély kiadásával kapcsolatosan, pedig az engedélykéréskor külön átiratban jelezték a medve folyamatos agresszív viselkedését, valamint azt, hogy nem jelent biztonságos megoldást az állat elszállítása sem. Egyébként részükről a jelenlegivel együtt három medve kilövési engedélyének kérése van folyamatban. A másik két állat Siklód-Küsmöd, illetve Újszékely környékén okozott mezőgazdasági károkat: állatokat pusztítottak el, gazdasági épületeket rongáltak. Ezek a kérések sincsenek még jóváhagyva. A Hubertus Vadásztársaság 2017-ben négy medvére kért kilövési engedélyt, ebből kettőt hagytak jóvá, a két kilövést 2018 tavaszán sikerült véghezvinni.

A medvepopuláció megőrzéséről szóló akcióterv elfogadásáról korábban azt írtuk: gyökeres változást eredményezhet a romániai medveállomány kezelésében. Ám az általunk megkérdezett szakemberek közel egy év után úgy látják: nem sok eleme valósult meg eddig az elképzeléseknek. A minisztériumi rendelet hiába fogalmaz meg rendelkezéseket a romániai medveállománnyal kapcsolatosan, a vadgazdálkodás terén semmilyen előrelépés nem történt.

A vadásztársaságok hátrányban érzik magukat

A vadgazdálkodás ellehetetlenítését erősítették meg a Maszol érdeklődésére a csíkszeredai vadásztársaság vezetőségének tagjai. A szakemberek elmondták, a kilövési keretek évekkel ezelőtti megszüntetését követően semmilyen rendelkezés nincs segítségükre a medvepopuláció kezelésében. A minisztérium csak különleges esetekben ad ki kilövési engedélyeket, számos kérést visszautasítottak a rendelet elfogadását követően. Az elmúlt évben országosan 124 medvét lőttek ki minisztériumi engedéllyel, 43 állatot pedig áthelyeztek, ugyanakkor 174 kérést utasítottak vissza. A 2018-ban kilőtt medvékre az engedély javarészt még 2017-ben volt jóváhagyva.

A 2018-as rendelet szabályozásai alapján a minisztérium elvileg köteles volna kiadni az engedélyeket a vadásztársaságok kérésére, azonban ez nem minden esetben történik meg. Ha megtörténik, akkor is csak a problémás egyedekre vonatkozóan adnak engedélyt, holott az egyedszámok növekedése, a medveállomány gondozása miatt fontos volna, hogy újra legyen meghatározott kilövési keret. Az országos vadászati tanács folyamatos lobbi-tevékenységet folytat a minisztérium és a kormány felé, azonban mindeddig eredménytelenül: egyelőre nem születtek meg azok a törvényi változások, amelyek elősegítenék a vadgazdálkodást. A vadásztársaság képviselői úgy fogalmaztak: „jelenleg az Európai Unió által nyújtott előjogokat a környezetvédők, az állatvédők élvezik, ők viszont a vadgazdálkodáshoz nem teszik hozzá a magukét”.

Hiányzó törvényi háttér

A törvényi szabályozás hiányát emelte ki Domokos László József is. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója kérdésünkre elmondta: a 2018-as akcióterv nyomán érdemi változás egyelőre nem történt a medvékkel kapcsolatosan. Ahhoz, hogy ezek a változások megtörténjenek, törvényerejű intézkedésekre van szükség, azok viszont késnek. Domokos elmondta: az ügynökség igyekszik megfelelni a rendeletben rábízott feladatának, a medvékre vonatkozó kilövési engedélyeket minden esetben egy szakmai véleményezéssel egészíti ki, de a minisztérium nem köteles elfogadni a véleményüket, hozhat az abban megfogalmazottakkal ellentétes döntést is.

Szintén a törvényi szabályozást hiányolja Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség természetvédelmi osztályának vezetője is. Az osztályvezető rámutatott: a 2018-ban elfogadott akcióterv számos olyan intézkedést, eljárást tartalmaz, amelyek nincsenek összhangban a jelenlegi törvénykezéssel. A szakember példaként említette a kártérítéssel, kármegelőzéssel és az egyedszám szabályozással kapcsolatos intézkedéseket. A vadkárok megtérítésével kapcsolatos rendeletalkotás jelenleg is zajló folyamat, a tervezet több ízben újra lett fogalmazva, azonban elfogadása még késik. A megfelelő törvénykezés a károk megelőzését, valamint a problémás állatok kezelését is könnyebbé tehetné.

Az akcióterv ugyanakkor számos olyan elemet tartalmaz, amelyeknek a megvalósítására Romániában egyszerűen hiányoznak a megfelelő anyagi és infrastrukturális feltételek: például a rendeletben leírt genetikai analízisek elvégzése jelenleg nem lehetséges. Ugyanakkor az egyébként uniós elvekhez igazított medveállomány-felmérés sem valósul meg egyelőre. „Csak reménykedni tudunk a változásban. Sajnos a jelenlegi törvényi szabályozás egyszerűen nincs összhangban az ország lehetőségeivel” – összegzett Szabó Szilárd.

Demeter László biológus, a Hargita megyében működő Pogány-havas Natura 2000 Gondnokság vezetője szintén úgy látja: az akcióterv életbe léptetése egyelőre késlekedik. A szakember elmondása szerint az egyik alapprobléma az, hogy néhány kisebb területet leszámítva, nem létezik egy folyamatos, tudományos szempontból elfogadható „állomány-monitoring” a romániai medvepopulációról. Ezt a problémát az országos akcióterv is jelzi.

Emellett tapasztalata szerint létezett-létezik egy alapvető bizalmatlanság a vadásztársaságok részéről a biológus-természetvédő kutatók irányába. A harmadik probléma, hogy a terepi adatgyűjtés a szakirányú alapképzettség mellett sajátos jártasságokat, módszertani ismereteket is igényel. E három problémakörnek a megcélzására a Pogány-havas Natura 2000 Gondnokság elindított egy kísérleti jellegű (pilot) monitoring-programot a Csíki-medencében a helyi vadásztársaságokkal együttműködésben. Abban a szakértők egyetértenek, hogy nem létezik egyetlen tökéletes módszertan, több módszertannak a párhuzamos használata növelheti a becslések pontosságát. A gondnokság által alkalmazott három módszer: a klasszikus nyomszámlálás, a közvetlen és a kameracsapdás megfigyelések, illetve a genetikai mintavételezés.

Forráshiány a medvekárok megelőzésében

Demeter László arról is tájékoztatott, hogy Hargita Megye Tanácsának keretében 2018-ban megalakult egy különböző intézményeket képviselő szakértőkből álló tájgazdálkodási munkacsoport, amelynek célja a stratégiai tanácsadás a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra: többek között folyamatosan részt vesznek az Európai Unió felé történő kommunikációban, és elérték, hogy az Európai Bizottság megrendelésére elindult, modern társadalomfejlesztési módszerekkel végzett ember-nagyragadozó együttélést elősegítő platform három európai helyszíne közül az egyik Hargita megye legyen. Emellett jelenleg zajlik egy, a Hargita megyei érdekelt csoportok aktív részvételével zajló participatív döntéshozási folyamat, amelyben a résztvevő szervezetek közösen elemzik a medve-ember együttélés problémáit, és közösen igyekeznek megoldásokat találni ezekre, hazai és nemzetközi szakértők bevonásával. 

A munkacsoport 2018-ban egy javaslatot tett a környezetvédelmi minisztérium irányába a medvekárok megelőzésére és a sürgősségi esetek megyei szintű kezelésére vonatkozóan, amelynek megvalósítására forráshiány miatt eddig nem került sor, de 2019-ben EU-s és helyi finanszírozással valószínűleg el fog indulni ez a tevékenység is megyei szinten – összegzett Demeter.

Borboly Csaba: a minisztériumnak kell megoldani a problémát

Hargita Megye Tanácsának elnöke közösségi oldalán elsőként osztotta meg a kőrispataki tragédia részleteit, majd későbbi bejegyzéseiben egyértelműen a minisztériumot hibáztatta a halálos medvetámadás miatt. A politikus a 2018-ban elfogadott cselekvési terv kapcsán érdeklődésünkre elmondta, véleménye szerint elsősorban a környezetvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozik a probléma megoldása. Borboly szerint a minisztérium egyszerűen figyelmen kívül hagyja, mekkora nyomást jelent a probléma a lakosságra. Ennek ellensúlyozására Hargita Megye Tanácsa 2009-től kezdődően felvállalta, hogy segít abban, hogy a téma a minisztérium asztalára kerüljön. Ezen kívül eljuttatták a problémákról szóló információkat az összes lehetséges platformra, beleértve az Európai Unió különböző bizottságait, a Nép Ügyvédjéhez fordultak, jelentést készítettek a Régiók Európai Bizottságában, így sikerült elérniük, hogy EU-s szinten felfigyeljenek a problémára, számolt be.

Hozzátette, az RMDSZ parlamenti frakciója több törvénymódosító javaslatot is előterjesztett: a 2016-os vadászati tilalom bevezetését követően kérték a megelőzési kvóta bevezetését, a vadkárok esetén megítélt kártérítés ügyintézésének egyszerűsítését, valamint a medvetámadások emberi áldozatainak szánt kártérítés megítélését. A módosító javaslatok közül még egy sem valósult meg.

Borboly Csaba sajnálatosnak nevezte, hogy a vadászati törvényt Johannis államelnök procedurális okokra hivatkozva visszadobta. A tanácselnök azt szeretné, hogy a kormány sürgősségi kormányrendeletben rendezze a problémát, meglátása szerint fontos lenne elérni, hogy a veszélyes egyedek esetében helyi szinten dönthessenek a beavatkozásokról, mert ez jelenleg a minisztérium hatáskörébe tartozik. Borboly szerint megengedhetetlen, hogy az emberi élet védelme procedurális okokra hivatkozva háttérbe szoruljon. Hozzátette, a jelenlegi kártérítési rendszer is esetleges, a környezetvédelmi, erdészeti és mezőgazdasági minisztérium fejetlenül kezeli a kérdést. Kijelentette: minisztériumi szinten kell megváltoztatni a beavatkozások jóváhagyásának folyamatát, ugyanis számos esetben késik az engedélyek kiadása, miközben a lakosok folyamatos veszélyben vannak.

A medve érték

A megyei tanács elnöke pozitívan értékelte az országos medve-akcióterv tavalyi jóváhagyását, amelyhez Hargita megye is hozzájárult javaslataival. Az akcióterv számos problémára megoldást jelenthet, jelenleg azonban nincs forrás rendelve mellé, a kivitelezése késik. Borboly Csaba azt is hangsúlyozta: a medve mint Székelyföld biodiverzitásának fontos eleme egy hatalmas érték, amit mindenképp meg kell őrizni. Ennek feltétele a lakosság és a nagyvadak közötti konfliktusmentes együttélés, amely csak a különböző szakterületek és intézmények együttműködése révén érhető el. Hargita Megye Tanácsa kutatók és szakértők bevonásával a tájgazdálkodási munkacsoport (https://hargitamegye.ro/tajgazdalkodas/munkacsoport.html) keretében ezen dolgozik, tudtuk meg.

A tavaly elfogadott stratégia előírásaiban szerepel a medvepopuláció tudományos felmérése, a folyamat finanszírozása azonban egyelőre késik, részletezte a tanácselnök. Megyei szinten igyekeznek elvégezni ezt a feladatot: a megyei tanács támogatásával jelenleg is zajlik a Pogány-havas Kistérségi Társulás által kezelt Natura 2000-es területen a medvepopuláció tudományosan megalapozott felmérése. Ez a minisztérium támogatása nélkül történik, de Borboly várja, hogy a szaktárca is csatlakozzon a maga eszközeivel.

Az elnök szerint a medve-kérdést racionálisan kell megközelíteni, nem szabad, hogy az érzelmeink befolyásoljanak egy-egy eset kapcsán, ugyanakkor közösségi összefogásra szólított fel. „Én hiszem, hogy folyamatosan tanulva a hibáinkból és ennek a tudásnak a birtokában képesek leszünk úgy megőrizni a medvét, mint Székelyföld kiemelkedő értékét úgy, hogy a székely ember ne veszítsen, csak nyerjen. Ehhez kérem a lakosság és a média támogatását is. Összefogás kell, és az, hogy mindenki a maga helyén cselekedjen: az illetékes minisztérium, a hozzá tartozó hatóságok, a civil szervezetek, vadásztársaságok, önkormányzatok. Sajnos, mint már említettem, az emberi élet fontossága háttérbe szorult, ami példátlan, ilyen a világon nincs! Segítenünk kell egymást, mert ez az egyetlen kulcsa annak, hogy ebből az ügyből a társadalmunk nyertesen kerülhessen ki” – összegzett Borboly Csaba.