Ferenc pápa csíksomlyói látogatásának részletes forgatókönyvéről is beszélt a Maszolnak Potyó Ferenc pápai prelátus, a gyulafehérvári római katolikus érsekség általános helynöke. A „történelmi eseményről” úgy fogalmazott, a legfontosabb a lelki felkészülés, és hangsúlyozta, pápa még soha nem járt a Székelyföldön, és nem tudhatjuk, hogy fog-e még valaha. Interjú.

Lehet-e már tudni a pápa csíksomlyói látogatásának részletes programját, forgatókönyvét?

Június elsején 11 órakor érkezne a pápa helikopterrel, zárt kocsiban viszik a szentmise színhelyére, és előzőleg az úgynevezett pápamobilon, nyitott kocsin körbejár, hogy minél közelebb, minél több hívőhöz kerüljön. A tervek szerint 11 óra 45 perckor kezdődne a latin nyelvű ünnepi szentmise, és annak keretében a pápának a beszéde, amit fordítanának természetesen magyar nyelven. A román szöveg – mivel nyilván kevesebb lesz az érdeklődő, vagy ha más román ajkúak akarják követni – valamilyen mobiltelefonos elérhetőségen lesz követhető.

A szentmise után egy nagyon rövid, szűkkörű ebéd következik, mert a pápának nem az ünnepi asztal vagy az asztali ünnepség a fontos, hanem a hívekkel való találkozás, a lelkipásztori gondoskodásnak ez a formája, hogy köztük van, bátorítja, erősíti őket. Három órakor már megy is tovább, mert délután Iași-ban van programja.

Milyen előkészületek előzik meg Csíksomlyón a látogatást, milyen feladatokat ró ez önökre?

Ilyenkor a közvélemény figyelme a külsőségre irányul, a keretre, az infrastruktúrára, de nem erről van szó. Nekünk a legfontosabb a lelki felkészülés, mert ez elsősorban lelki gyümölcsöt, bizonyos kegyelmi, lelki hozadékot kell eredményezzen. Persze fontos a többi is, az, ami külsőleg is látható, és kiadásokat fog jelenteni, de az csak aláhúzza, illetve segíti azt, ami a hívekben a lelki gazdagodást fogja eredményezni.

Vannak megbízott személyek, akik különböző feladatkörökért felelnek. A szervezkedés csak pár napja indulhatott meg, mert csak egy hete vált biztossá Ferenc pápa látogatása. Az előkészületbe a polgármesteri hivatal, Hargita Megye Tanácsa és más szervezetek is be fognak szállni, feltételezhetően a román kormány is, mert Csíksomlyó nem olyan, mint például Máriabisztrica, ami csodálatosan ki van építve, utakkal, járdákkal, közösségi összejöveteli helyekkel. Nagyon sok feladatunk van infrastrukturális szempontból. Ezen kívül külön erre az eseményre készül egy szabadtéri oltár, mert az, ami van, nem felel meg.

Rengeteg dolog, utánajárás van, a vendégeknek, a híveknek a fogadása, mert Csíkszereda vendégfogadás szempontjából nagyon szerény lehetőségekkel bír, gyakorlatilag már minden hely el van foglalva. Gondolnunk kell arra, hogy például a magyar püspöki kart mindenképpen meg kell hívni, aztán lesznek ökumenikus vendégek, a romániai püspöki kar, a testvéregyházak képviselői, és sorolhatnám tovább, és ezek a meghívások azt a kötelezettséget is hordozzák, hogy ellátást, szállást kell biztosítani. És máris tágítani kell a kört Tusnádfürdő, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, akár Kézdivásárhely fele, ahová majd megfelelő járművekkel szállítani kell el-vissza ezeket a vendégeket, mert Csíkszeredában nem lehet ennyit elszállásolni.

Körülbelül mekkora tömegre számítanak, és milyen régiókból várnak híveket?

Hozzávetőlegesen ötszázezer emberrel lehet számolni. A csíksomlyói búcsúra a világ minden részéből jöttek magyarok felekezetre való tekintet nélkül, és soha senkit nem hívtunk. Mondhatnám úgy is, hogy ez a kegyelem csodája, mert mennyi emberi erőfeszítés, sokszor pénz, befektetés, kampány, propaganda van egy-egy akármilyen rendezvénynél, és összegyűlnek, ahányan összegyűlnek. Mi azon kívül, hogy a csíksomlyói búcsút meghirdetjük, nem adunk semmilyen kézzelfogható segítséget, mindenki, aki eljön, áldozatot, gyaloglást, fáradtságot, pénzt, kiadást és sok más egyebet vállal. A csíksomlyói búcsú szónokán kívül senkit nem hívunk, és a zarándokok jönnek.

A pápalátogatásnál azt kell figyelmbe venni, hogy most tudatosan hívjuk a más erdélyi magyar egyházmegyéket, köztük a szatmári, a váradi és a temesvári egyházmegyét, a püspökeik is nyilván ott lesznek. Máskor ezekből az egyházmegyékből is jöttek a csíksomlyói búcsúra, de most kifejezetten hívjuk, mert a magyar katolikus híveknek máshol nincs alkalmuk a pápával találkozni.

Bukarestben lesz egy igeliturgia a Szent József-székesegyházban, utána az ortodox új katedrálisban imát mond a pápa, Iași-ban is lesz egy beszéd, találkozó a fiatalokkal, hívekkel, de valódi szentmise csak Csíksomlyón és Balázsfalván lesz. Az egyházmegyék magyar hívei, akik a pápával akarnak találkozni, a Gyulafehérváron kívüliek is mind Csíksomlyóra jönnek, ami lényegesen emeli a résztvevők számát.

Milyen hivatalosságok jelenlétére lehet majd számítani, kiket hívnak meg?

Kifejezetten nem tudok róla, hogy valakiknek menne meghívó. Például Áder János magyar köztársasági elnök rendszerint eljön a pünkösdi búcsúkra, hogy jönnek-e a magyar kormány részéről, nem tudom, a lehetőség adva van. Gondolom, hogy fognak jönni képviselők, ha nem is a legmagasabb szinten. Nincs kizárva, hogy Ferenc pápa látogatását kieszközölő Klaus Johannis államelnök és Viorica Dăncilă miniszterelnökasszony is eljön Csíksomlyóra. Feltételezhető, hogy a kormány részéről is lesznek, de legfennebb majd közlik a részvételüket, ha a programjuk engedi. Valószínű, hogy ők inkább Balázsfalvára mennének, de elképzelhető, hogy ide is eljönnek.

A csíksomlyói ferencesek megerősítették, hogy az idei pünkösdi búcsút június 7. és 10. között tartják. Ferenc pápa romániai látogatása keretében június 1-jén látogat Csíksomlyóra, így a hagyományos búcsún nem lesz jelen. Mi szólt amellett, hogy a búcsú időpontját előrehozzák egy héttel, és mi szólt ellene?

Az egyházmegyékben a búcsúk majdnem 70-80 százaléka áttett ünnep. Például, ha egy szentnek az ünnepe hétköznapra esik, amikor nem lehet megülni, illetve dolgoznak, akkor vagy az azelőtti, vagy az utána követekező vasárnap tartják meg a búcsús szentmisét, ez semmit nem változtat a lényegen. Össze lehetett volna kapcsolni a pápalátogatással a pünkösdszombati búcsús szentmisét. Talán ez egyszerűbb lett volna, és a hívek részvétele is biztosabb, markánsabb lett volna. De a végső szó a ferences atyáké, a csíksomlyói kegytemplom őreié volt, akik úgy döntöttek, hogy külön tartják meg a két eseményt.

Mit üzenne azoknak a zarándokoknak, akik nem tudják úgy szervezni programjukat, hogy június első hetében kétszer is elutazzanak Csíksomlyóra (a pápalátogatásra és a búcsúra is)?

Nyilván lesznek olyanok, akiknek nincs idejük, lehetőségük arra, hogy mindkét eseményre eljöjjenek. Végülis mindenki szabadon választ: aki a pápával akar találkozni, és a szentmisén részt venni, az eljön június elsején. A pápai misén is, hasonlóképpen a pünkösdszombati búcsúhoz teljes búcsút lehet nyerni. Ha mindkettőn részt vesz, mindkettőn elnyerheti, ha egyiken vesz részt, akkor egyiken nyeri el. Ez szabad választás, az egyik a másikat nem zárja ki, nem lesz szegényebb, nem lesz másabb, ha valaki csak az egyiken vesz részt. A Duna TV mindig közvetíti a pünkösdszombati búcsút, be lehet kapcsolódni, aki nem tud elmenni, főleg öregek, betegek, ott van a Mária Rádió, és lélekben részt tud venni.

Ami a részvételt, a kegyelmi gazdagodást jelenti, az az illető lelki dispozíciójától, hozzáállásától függ. A valósághoz hozzátartozik, hogy nem mindenki vallásos, búcsús lelkülettel, kegyelmi-lelki szempontból vezettetve jön Csíksomlyóra, de attól nyugodtan megfér ott, semmi probléma.

Ez egy történelmi esemény. Mindenkinek a véleménye más és más, van, aki mellette, van, aki ellene van. Ezt olyan természetesnek tartjuk, pontosan, mint az Úr Jézus idejében, ugye hányan voltak ellene, mindenfélét mondtak Jézusra is. Miért lenne most nekünk jobb a helyzetünk? Viszont tudni kell azt, hogy

Ez egy óriási lehetőség. 1999-ben átéltem a bukaresti pápalátogatást, koncelebráltam kétszer is II. János Pállal, akkor diplomáciai szinten volt némi betekintésem, és elég komoly „kötélhúzás” folyt, mert a magyar diplomácia mindent megtett, hogy a pápa látogassa meg a magyar közösséget, Székelyföldet is. Nem lehetett, mert akkor a pátriárka kikötötte, hogy csak Bukarestbe jöhet. II. Szent János Pálnak az volt a célja, hogy egy ortodox többségű országba is ellátogasson, ezzel is előmozdítva a keresztények egységét. Ezt tartotta szem előtt, elfogadta ezt az elég bántó feltételt, félretéve a görög-katolikus és a magyar többségű katolikus hívek óhaját is, és akkor elfogadta, hogy csak Bukarestbe látogasson. Hála Istennek, hogy most megvalósul a székelyföldi, csíksomlyói látogatás is Ferenc pápa számára.