Fontos átalakuláson mentek át tavaly Gyergyószentmiklós népszerű és legismertebb évente megrendezett eseményei. Új koncepciók alapján, a közösség visszajelzéseit és igényeit figyelembe véve sok újdonsággal szolgált a város, tájékoztattak az önkormányzathoz tartozó kulturális intézmények igazgatói. A Figura Stúdió Színház számtalanszor gondoskodott arról, hogy a gyergyóiaknak és az oda látogatóknak minőségi színházi élményben legyen részük. A város kulturális eseményei új köntöst kaptak, míg a múzeumnak kiemelkedően sikeres éve volt.

Nem lesz kevésbé izgalmas 2018 sem, talán a legjelentősebb változás az lesz, hogy a Tarisznyás Márton Múzeum felújítás miatt ideiglenesen bezár, de ez nem jelenti azt, hogy leállna a munka az intézményben, amelynek az alegységei amellett, hogy látogathatóak lesznek, szintén fejlődnek. A Figuránál csak ebben az évadban lesz három bemutató előadás, és egy új „színházmaratoni” fesztivált is szerveznek. A művelődési központ pedig sztárfellépőt ígér idén nyárra.

A múzeum bezár, de a munka folytatódik

Csergő Tibor András, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója arról tájékoztatta a Maszolt, hogy a következő két év rendhagyó lesz az intézmény életében, mivel valamikor az év közepén elkezdik a központi épület felújítását. A munkálatokat uniós pályázaton nyert forrásokból végzik el, hozzávetőleg 800 ezer euróból. Kívül és belül is modernizálják az épületet, rehabilitálják épületgépészeti, statikai szempontból is.Idén év elején még lesznek időszakos kiállítások, de nyáron már a költözéssel lesznek elfoglalva a múzeum munkatársai, hogy a munkálatok elkezdése előtt biztonságba helyezzék az állandó kiállítások tárgyait, a raktárban tárolt anyagokat, valamint az adminisztratív munkához szükséges felszereléseket.

A felújítás ideje alatt nem tudnak látogatókat fogadni, a múzeum tehát gyakorlatilag bezár idén, és feltehetően 2020 előtt nem is tudnak visszaköltözni az épületbe. Az adminisztrációt és a raktár egy részét egy szomszédos épületbe költöztetik át, a tárgyak egy részének pedig tárolásra alkalmas felületet terveznek kibérelni a városban.

Ez persze nem jelenti azt, hogy leáll a munka a múzeumban, az igazgató elmondása szerint fontos kutatómunkát végeznek a következő időszakban. Ezek között említette azt a digitális fotóarchívumot, amely teszt-üzemmódban már működik. A gyergyoidia.ro digitális archívumban a 19. és 20. században Gyergyószentmiklóson és környékén készült fotós adatbázis található, amelynek bővítésén, tökéletesítésén továbbra is dolgoznak. Céljuk a Gyergyói-medence képi örökségének megőrzése, közkinccsé tétele. Ugyanakkor egy érdekes régészeti kutatás előkészítése is megkezdődött, amelynek helyszíne a Tászok-tető lesz.A Békény utcában található Tinka-malmot is fejlesztenék, céljuk malomtörténeti alapkiállítás megnyitása a műemléképületnek nyilvánított helyszínen. A gyergyószentmiklósi önkormányzat ígéretet tett továbbá arra, hogy megvásárol egy területet, amelyet majd szintén a múzeum számára adnak használatba, ahol a vízzel hajtott szerkezetek szabadtéri részlegét kezdi a múzeum megvalósítani.

Csergő Tibor András azt mondta, hogy idén szeretnék a gyergyószentmiklósi zsinagógát is megnyitni. Habár az épület nem a múzeum ügykezelésébe tartozik, a helyi zsidó közösség képviselői nyitottak arra, hogy kulturális rendezvények helyszíne legyen, sőt szezonális jelleggel még filmvetítéseket is lehetne tartani a most még zárt imaházban. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek magyar és román sikerfilmjeiből válogatnának, a kezdeményezésnek hiánypótló jellege van, ugyanis a városban jelenleg nincs lehetőség szélesvásznú vetítéseket tartani.

Kiemelkedően sikeres évet zártak

„Az utóbbi évtizedben két kiemelkedő évünk volt – 2014 és 2017 – a látogatók, a kiállítások számát és a kulturális termékek előállítását tekintve egyaránt. Minőségi időszakos kiállításokat hoztunk el Gyergyószentmiklósra, de azok a székelyföldi vándorkiállítások is sikeresek voltak, amelyeket a mi múzeumunk felügyelt. Rendkívül népszerű volt a Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak és a Magyar Nemzeti Múzeum Nézőpontok című, első világháborúról szóló kiállítása. A rendezvényeink közül az Esztenafesztivált emelném ki, de a Múzeumok Éjszakája is nagy sikernek örvendett. Országos néprajzi konferenciát tartottunk novemberben, amelynek keretében egy Tarisznyás Márton-mellszobrot is felavattunk a múzeum kertjében, továbbá megjelentettünk egy, a saját néprajzi gyűjteményünkről szóló kiadványt, melynek témája a gyergyói népviselet. Annyira jól ment a tavalyi évünk, hogy azt is megengedhettük magunknak, hogy a bevételeinkből szolgálati autót vásároljunk, amely nagy segítségünkre lesz a költözésnél” – számolt be 2017 sikereiről a múzeumigazgató.Csergő Tibor Andrástól megtudtuk, hogy tavaly 6700 jegyet váltottak a múzeum különböző programjaira, kiállításaira, de ebbe nem számolták bele a fesztiválok, táborok résztvevőit. Az intézményvezető szerint tekintve azt, hogy a gyergyói kulturális piac helyi fogyasztó közönségének mennyisége csökkenő tendenciát mutat, ez megfelelő mértékű érdeklődés.

„Ha az épület teljesen elkészül és a megújult múzeumban még több új kiállítással tudunk jelentkezni, akkor bízom benne, hogy 10 ezer fölött lesz a látogatók létszáma. Új köntösben egy erőteljesebb nyitást tervezünk a turizmus irányába is. Az épület egyébként nem olyan nagy, hogy egyszerre két autóbusznyi csoportnál több látogató kényelmesen elférjen a kiállítótermekben” – tette hozzá az igazgató. 

Jelenleg egyébként a Weöres 100 című kiállítás vendégeskedik Gyergyóban, és a Tarisznyás Márton Múzeumban is látható lesz idén A szerzetesek asztalánál című, a rendek egykori étkezési szokásait bemutató gasztronómiai és művelődéstörténeti vándorkiállítás, amelynek létrehozója a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Ennek az előkészítésén most dolgoznak a múzeum munkatársai.

Otthon és idegenben is sikeres a Figura

Új és hosszú távú célkitűzésekkel érkezett Gyergyószentmiklósra egy évvel ezelőtt Albu István igazgató a Figura Stúdió Színházhoz, Erdély egyetlen magyar kísérleti repertoárszínházához. Meglátása szerint a megfelelő úton indultak el céljuk felé, hogy érvényes és értékteremtő színházat – amit a Figura mindig is képviselt – működtessenek, és széles körben tegyenek ismertté.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy jó csapattal dolgozik együtt: mind a művészek, mind pedig a háttérszemélyzet kiváló munkát végez. Az elmúlt egy évben elsősorban új, általános arculat kialakításán dolgoztak mind a színház, mind pedig az általuk szervezett fesztiválok számára.

„Sűrű évünk volt, ami sok szempontból jó, de nehéz is, főként azért, mert kevesen vagyunk a Figuránál. Talán a legfontosabb és a legnagyobb rendezvényünk a 2017-es Nemzetiségi Színházi Kollokvium volt, amelyet októberben tartottunk: 21 színházi előadást és rengeteg kísérőprogramot szerveztünk. Most először válogattuk az előadásokat a fesztiválra. Jó kezdeményezésnek tűnt, és külön sikernek értékeljük, hogy a romániai kisebbségi magyar, más határon túli, illetve a magyarországi színjátszás legjobb előadásait tudtuk elhozni Gyergyószentmiklósra” – értékelt az színházigazgató.A színházi kollokvium nem az egyetlen sikeres saját szervezésű eseményük volt, megtartották a színházi világnapot, a Te színházad elnevezésű programjukban iskolai tantermekben léptek fel 9–12. osztályos diákok előtt, de aktívan részt vettek a város fontosabb rendezvényein is.

Tavaly egyébként 150 előadása volt a Figura Stúdió Színháznak, több fesztiválon is részt vettek, ugyanakkor számos vendégfellépésük is volt. A társulat programjait tavaly körülbelül 20 ezer néző látogatta, tudtuk meg. Az igazgató kiemelte, hogy tavaly Debrecenben és Budapesten is bemutatták az Anyegint Nagy Botond rendezésében. A darab, illetve a rendező a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján és a sepsiszentgyörgyi D-butan-T fesztiválon is díjat nyert, de több előadással különböző erdélyi és határon túli helyszínen, fesztiválokon jártak. Mindezek mellett gazdag gyermekszíndarab-kínálat is volt Gyergyószentmiklóson, ezt főként meghívott előadásokkal fedték le.A kis társulatnak összesen nyolc bemutatója volt 2017-ben, ezek közül az egyik a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal közösen előadott Felsültek vs. Szerelem című darab, de ezen kívül hét további saját produkciót állítottak össze.

A gyergyói hidegről is készül előadás

Az idei tervekkel kapcsolatban Albu István elsőként említette a kétévente sorra kerülő Dance Movement Theatre fesztivált, amelyet ezúttal október vagy november folyamán tartanak. Elkezdődtek a próbái Leta Popescu áldokumentarista előadásának, amely kifejezetten Gyergyószentmilkósról, azon belül is a gyergyói hidegről szól majd valamilyen formában. Ezt a darabot február második felében mutatják be, aztán márciusban Keresztes Attila kezd dolgozni a társulattal egy új darabon, az évad legvégén pedig Csehov Három nővérét is színre viszik. A Figura mozgásszínházi workshopot is szervez idén a színművészek számára. Még egy nagy dobásra készülnek: május folyamán öt nap alatt előadnák a lehető legtöbb saját darabjukat, akár tíznél is többet.Az igazgató elmondása szerint a tavaly a színházakat is érintő törvénymódosításoknak a legjobb hozadéka az volt, hogy a színművészek bérei emelkedtek, ennek köszönhetően a munka is jobb hangulatban zajlik. Gyergyószentmiklós önkormányzata tavaly saját 21,6 millió lejes költségvetéséből mintegy 1,43 millió lejt hagyott jóvá a színház működésére. Mivel az idei költségvetés még nem ismert, nem tudni, hogy idén mekkora összeg kerül a színházhoz, azt azonban Albu István megerősítette, hogy a gyergyószentmiklósi színház mellett működő egyesület mintegy 70 millió forintos (körülbelül egymillió lej) támogatásban részesült. Az összeget a magyar kormány az erdélyi önkormányzatok által fenntartott színházaknak ítélte meg.

Régi események új köntösben

A városnak tevékeny programszervező irodája van, a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ működését szintén a városi önkormányzat finanszírozza a helyi költségvetésből. Az intézmény igazgatója színes évnek értékelte 2017-et. Fórika Sebestyéntől megtudtuk, hogy Gyergyószentmiklós bejáratott rendezvényei közül néhánynak tavaly igyekeztek először más köntöst adni a közönség visszajelzései alapján. A város farsangi és gyermeknapi ünnepségén már nagyobb hangsúlyt fektettek a különböző foglalkozásokra. Az áprilist és májust felölelő Klassz Tavasz Fesztivál felhozatala is bővült, míg a korábbi években főként koncertek töltötték ki a kínálatot, addig tavaly már kiállítás-megnyitók, könyv- és filmbemutatók is bekerültek a felhozatalba, amelyeket egytől egyig jól fogadott a közösség.

A város talán legfontosabb rendezvénysorozata, a Szent Miklós Napok szervezésekor is figyelembe vették ezeket a szempontokat.„Bizonyos programpontoknál, ahol láttuk, hogy a résztvevők várakozásai eltérnek attól, ami történik, azt előtérbe helyeztük. Ezek közül kiemelném a Gyergyói Seregszemlét. A város egyik legnagyobb múltú programja ez, amely előző években tulajdonképpen egy felvonulás volt, amelyen a különféle civil szervezetek, egyesületek és tanintézmények csoportjai vettek részt. Mivel mára kifulladt a felvonulásjelleg, tavaly újdonságként minden csoport kreatív, színes bemutatkozót tartott. Ez nagyon kellemes pontja volt a rendezvénynek, és a többség jó döntésnek ítélte meg a változtatást” – jelentette ki az intézményigazgató. Hozzátette: a tavalyi városnapok kiemelkedő eseménye a gyergyószentmiklósiak világtalálkozója volt, amelynek szervezésébe az önkormányzat munkatársai is besegítettek.

A város lakosságának kétszerese érdeklődik az események iránt

A Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ minden rendezvénye iránt nagy volt az érdeklődés. „Hűséges és értékes a gyergyói közönség, és mi mint az intézmény dolgozói hálásak vagyunk nekik, mert részt vesznek a rendezvényeinken, és amikor túlkínálat van, akkor sincsenek jelen kevesebben” – jegyezte meg az igazgató. 

Tavaly közel 200 programpontot szervezett az intézmény, ami azt jelenti, hogy az év 70 napjára biztosítottak valamilyen kulturális eseményt, amelyeket összesen körülbelül 40 ezren látogatták meg. Ezt a mennyiségű programot egyébként a művelődési központ hat fős munkaközössége szervezte és tartotta a kezében, de a nagyobb eseményeknél sok önkéntes segítőjük akad, illetve sok partnerintézményük is van, főként iskolák és civil szervezetek.A gyergyószentmiklósi eseményeket egyébként nemcsak a város, hanem a környékbeli falvak lakói is szívesen látogatják, de az igazgató kiemelte, hogy sok rendezvényüknek regionális jelentősége is van, Hargita megye és Maros megye településeiről is szívesen vesznek részt gyergyói eseményeken. Ezek közül a koncertek a legnépszerűbb programpontok.

A központ tavaly körülbelül 400 ezer lejes támogatásban részesült a város költségvetéséből, de ezen felül pályáznak és más támogatásokat is kapnak.

„Idén mindenképp folytatnánk azt a kezdeményezést, hogy azok a programok, amelyek az elmúlt évek alatt sablonossá váltak, újítsunk rajtuk. Többször próbálkoztunk azzal, hogy a történelmi emléknapokat, mint március 15. vagy október 6. színesebbé tegyük, mert azoknál különösképpen egy-egy sémában zajlottak az események. Minél érdekesebbé, színesebbé tennénk ezeket az eseményeket. Mindenképp szeretnék azt, hogy a nyári kulturális fesztiválra egy igazán nagy zenekart vagy énekest hívjunk el. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a környékbeli falvakban nyáron tartják a falunapokat, míg a városban december elején" - összegzett az igazgató.

(Címlapfotón: Máthé Annamária, a Figura Stúdió Színház színművésze)