Erdélyi regényt akart írni, helyette saját regényét írta meg Vida Gábor az Egy dadogás történetében. A Magvető Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott kötetet szerdán mutatták be Marosvásárhelyen.

Az erdélyi családok történetének zöme párhuzamba állítható Erdély történetével, és azt, amit egyik családban generációkon át tikoltak, a legtöbb családban szintén titokként kezelték, derült ki a könyvbemutatón. A Kortárs Művészetek Házaként működő egykori új zsinagóga földszinti termében a szerzővel, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztőjével, kollégája, Szabó Róbert Csaba beszélgetett. Előbb a személyes vonatkozásokról érdeklődött, majd a családi viszonyokra kérdezett rá és így fokozatosan terült az érdeklődők elé Erdély történelme és a benne lakók családi története egyszerre.Az író és szülei mellett megjelennek a műben a nagyszülők is, például a nagypapa, aki görög katolikusból lett baptista, vagyis románból magyarrá vált kevéssé Trianon előtt. Összeveszések, válások, családi cirkuszok közepette valamennyi családtag tagadta, hogy valami gond lenne a családdal, pedig az alkoholizmus, az állandó gonoszkodások, egymás mefigyelése, egymás bántása, ahogy a ki nem mondott sérelmek, vagy szőnyeg alá sepert sértődések határozták meg a hangulatát.

Ugyanakkor az erdőjárás, a hegy szeretete, szarvasbőgés-hallgatás, medveles, a természet szeretete is a felmenőktől származott. Vida Gábor saját személyes problémáiról is beszélt, családi válságról, válásról, alkoholizmusról, illetve arról, hogy mikor pszichológushoz kezdett járni, rájött arra, hogy ezt a lépést még az anyjának kellett volna megtennie, mert akkor talán másként alakul az élete. Az, hogy mindezt megírta a könyvében, haragot váltott ki az édesanyjából, aki úgy értelmezte, hogy ország-világ elé teregette családi bajaikat. Holott, szinte valamennyi erdélyi család ugyanezekkel a nehézségekkel, ki nem mondott, elhallgatott bántalmakkal kínlódik, véli az író.

A szerző dadogásáról is beszélt, arról, hogy mikor gyerekkorában megpróbált valamit mondani, de közben dadogni kezdett, azt mondták rá, hogy hazudik, azért dadog. Ezért úgy fogalmazta mondanivalóját, úgy kereste ahhoz a kifejezéseket, pótolta a szavakat, hogy minél kevésbé bonyolódjon bele a mondanivalójába. Hogy ez mennyire befolyásolta az íróvá válásában – Szabó Róbert Csaba kérdésére válaszolva, elmondta, sokban, hiszen szöveget szerkesztett már akkor is, amikor a dadogásával kínlódott.

Az 1500 példányszámban megjelent kötet Marosvásárhelyen nem kapható, csak interneten lehet megrendelni, mondta Vida Gábor.