Felavatták a nagyváradi színház forgószínpadát

Operettrészlettel és népzenével avatták fel a Szigligeti Színház és a Regina Maria színház művészei a nagyváradi teátrum új forgószínpadát, és látványos bemutatót is tartottak.

Elsőként Czvikker Katalin, a határon átívelő pályázatban résztvevő Szigligeti Színház főigazgatója köszöntötte a megjelenteket, s elmondta: a színház 2011-es külső és belső felújítása valójában most, a színpadtechnika megújításával fejeződött be. Az egymillió eurós beruházás segítségével a 120 éves színház a legmagasabb szakmai elvárásoknak is megfelel, a magyar társulat a Sybill című nagyoperett szilveszteri bemutatóját már ezen tartja. Elvira Rîmbu, a Regina Maria Színház megbízott főigazgatója szerint nagy öröm, hogy visszatérhetnek a színházba, s köszönetet mondott a projekt megvalósításáért.A nyolc határ menti megye közös projektjei közül ez az első, amely befejeződött, mondta Pásztor Sándor Bihar megyei tanácselnök, aki a stratégiai kulturális projektek fontosságáról is beszélt.

A kultúra segítségével lebonthatjuk a határokat, mondta Papp László, Debrecen polgármestere, aki hozzátette: harminc éve változott a rendszer mindkét országban, s ennek nyomán 1992-ben lett testvérvárossá Nagyvárad és Debrecen. A Latinovits Színház az értékek bemutatásának és a képzésnek is helye lesz, s a két színház kapcsolata az első lépés az összehangolt fejlődéshez, tette hozzá. Bulcsu László, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke a határokon átívelő pályázatok szerepéről beszélt a régiók fejlődésében, s reményét fejezte ki, hogy nem csökkenek, hanem nőnek majd az ilyen pályázatokra fordítható alapok.

Mint arról már beszámoltunk, a Román-magyar határon átnyúló kulturális inkubátor az előadóművészetek számára (ROHU-445) projekt főpályázója a debreceni Csokonai Színház, a partnerek pedig Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve a nagyváradi Szigligeti Színház. A projekt összértéke 7 495 587 euró, ebből a Szigligeti Színház része 1 029 546 euró, amiből 824 048,61 euró (80,04 százalék) az Európai Regionális Fejlesztési Alap vissza nem térítendő támogatása, 126 031,55 euró (12,24 százalék) a román állam hozzájárulása, 79 465,84 euró pedig a Szigligeti Színház önrésze, amelyet az intézmény fenntartója, a Bihar Megyei Tanács biztosított. A megyei önkormányzat az egyéb, 300 ezer lej (62 761 euró) értékű, nem elszámolható járulékos költségeket is fedezte.

Szabó Ödön parlamenti képviselő, a parlament román-magyar baráti csoportjának tagja elmondta, szerinte jó döntés volt a megyei tanács részéről, hogy az egészségügyet és a kultúrát tette stratégiai projektté, reméli, hogy ez a színpad is legalább 120 évig szolgál majd, mint az előző, tette hozzá. Gemza Péter, a Debreceni Csokonai színház igazgatója a turbina definícióját olvasta fel, ami arra szolgál, hogy a közeg energiáját munkává alakítsa, mint mondta, reméli, hogy az új forgószínpad hasznos kulturális turbina lesz. Beniamin Rus és Vernes András, a kivitelező Selina és Energolux Kft. képviselője az általuk elvégezett munkákról beszélt.Novák Eszter, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője elmondta, hogy a forgószínpadot először a japán kabuki színház előadásaihoz használták, Európában 1894-ben, Münchenben egy Don Giovanni előadáshoz építettek ilyet, innen terjedt el. Ezentúl olyan előadásokat is meghívhatnak Váradra, amelyek forgószínpadot igényelnek, Adrian Locovei, a Iosif Vulcan Társulat művészeti vezetője pedig arra is kitért, hogy a társulatok művészeinek is új lehetőséget jelent a forgószínpad.

(Címlapkép: az épülő forgószínpad. Forrás: Szigligeti Színház)

Kapcsolódók

Kimaradt?