Megdöbbentő véleményük van a romániai pedagógusoknak a diktatúráról, a fajgyűlöletről, a halálbüntetésről vagy a homofóbiáról – derül ki a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szakértői – Gabriel Bădescu, Daniela Angi, Claudiu Ivan és Oana Negru-Subțirica – által végzett felmérésből, amelyet 140 iskola 1427 tanára körében végeztek el. A Demokráciára történő nevelés a romániai iskolákban című tanulmány a bukaresti Friedrich Ebert Stiftung Alapítvány felkérésére készült.

A megkérdezett tanárok közel fele – 45 százaléka – jónak, illetve igen jónak találná, ha az ország élén erőskezű vezető állna, aki nem sokat ad a parlament és az állampolgárok véleményére. Igaz, ez az álláspont jócskán ellentmond egy másik kérdésre adott válasznak, miszerint a mintacsoport tagjainak 87 százaléka a demokratikus államrendet választaná. A felmérést végző kutatók azonban úgy vélik, a megkérdezett tanárok az utóbbi kérdéshez felületesen viszonyultak, arra gondolva, hogy ez a „divatos” válasz.

A fiatalabb nemzedékhez tartozó tanárok adták a legmegdöbbentőbb válaszokat. Az erőskezű vezetőre vonatkozó kérdésre a 35 éven aluli tanárok 54,5 százaléka adott igenlő választ, míg a 36-50 év közöttieknek csupán a 40,9 százaléka találná jónak ezt a megoldást, az 51 éven felülieknek pedig csak 48,1 százaléka szeretne vaskezű vezetőt az ország élére.

Az ország katonai vezetését 11 százalék tartaná jónak. E forgatókönyvet szintén a fiatalabb, 35 éven aluli tanárok támogatnák, 22,4 százalékuk volt ezen a véleményen. A 36-50 év közöttiek és az 51 éven felülieknek mindössze 11,4 illetve 11,2 százaléka látna jónak egy katonai diktatúrát.

A megkérdezettek 11 százaléka tartaná üdvösnek Románia vallási törvények szerinti vezetését. E forgatókönyv szerint az országban nem lennének politikai pártok, és hiányoznának a választási mechanizmusok. A százalékarányt tekintve megint csak eltérnek a vélemények korosztályok szerint. A 35 éven aluli tanárok, 15,9 százaléka voksolt erre, a 31-50 év közöttiek 10,6 százaléka ért ezzel egyet, míg az 51 éven felüliek 8,8 százaléka tartana jónak egy ilyen megoldást.

Az Európai Unióból való kilépéssel a mintacsoport tagjainak 14 százaléka értene egyet. A 31 éven aluliak 17,9 százaléka, a 36-50 év közöttiek 12,6 százaléka, míg az 51 éven felüli tanárok 15,4 százaléka szakítana Brüsszellel.

Népszerű a hadsereg, az egyház, a rendőrség

A tanárok a legnépszerűbb intézménynek a hadsereget tartják – 79 százalék bízik a katonákban –, 62 százalék az egyházakat nevezte meg, 59 százalék pedig a rendőrséget. Érdekes módon, jóllehet a megkérdezettek több mint 74 százaléka szakszervezeti tag, 48,5 százaléka pedig részt vett a tanársztrájkokban, több mint 60 százalék csak mérsékelten bízik a civil szervezetekben.

Igaz, mindössze 8 százalék bízik a politikai pártokban, 15 százalék a parlamentben és 19 százalék a kormányban. A mintacsoport 26 százaléka teljes mértékben elégedetlen a romániai politikai rendszer működésével, 10 százaléknak pedig meggyőződése, hogy az ország vezetése jelenleg egyáltalán nem demokratikus módszerekkel történik.

Nagyok az előítéletek

A tanárok gyengén vizsgáztak az előítéletek terén. A mintacsoport tagjainak 42,5 százaléka nem szeretné, ha roma családdal lenne szomszédos a lakása, 38,3 százaléka a homoszexuálisokat nem kívánná szomszédjának, 33,7 százaléka az idegen nyelven beszélőkkel nem akarna szomszédságban élni, míg 33,1 százaléka az olyan szomszédoktól idegenkedik, akik nem élnek törvényes házasságban.

Nyolc tanár közül egy azon a véleményen van, hogy a roma származású gyermekeket külön osztályba kellene helyezni, öt tanár közül pedig négy értene egyet a vegyes etnikumú osztályokkal.

Megkérdezettek 60,5 százaléka határozottan ellenzi az azonos neműek házasságát, több mint 50 százaléka elutasító módon viselkedne a kábítószerek vagy az alkohol rabjaival.

A megkérdezett tanárok döntő többsége – több mint 85 százaléka – elítélendőnek tartja, ha a férj megüti a feleségét, 68,4 százalék pedig semmivel sem tekinti igazolhatónak, ha a szülők verik a gyermeküket.

A hazai pedagógusok 40 százaléka elfogadhatónak tartja a halálbüntetést. Végül pedig Ion Antonescu marsall történelmi szerepét több tanár tartja pozitívnak, mint negatívnak.