Szigorúan gazdasági szempontból nem indokolt a nyugdíjemelés, hiszen az átlagbér növekedését ezidáig követte a nyugdíjak alakulása – véli Székely Imre, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének távoktatás-igazgatója. „Annak indoklására, hogy 2020-ban, 2021-ben miért van szükség további nyugdíjemelésekre, politikai választ lehet adni, mert gazdaságilag az emelés nem indokolt” – nyilatkozta. A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Bálint Csaba azt hangsúlyozta, hogy a választások után a kormánynak el kell kezdenie az évek óta tartó túlköltekezés visszafogását, ha azt szeretnénk, hogy Románia növekedési pályára álljon.

Egy héttel ezelőtt jelent meg a Hivatalos Közlönyben az a sürgősségi kormányrendelet, amely szerint szeptembertől 14 százalékkal nő a nyugdíjpont értéke. A 14 százalékos emelés azt jelenti, hogy szeptember elsejétől 1 nyugdíjpont a jelenlegi 1265 lejről 1445 lejre nő. A nyugdíj összege attól függően emelkedik, hogy ki hány nyugdíjpontra, illetve annak töredékére jogosult.  A parlament korábban 40 százalékos emelést szavazott meg idén szeptembertől, amely a nyugdíjpont értékét 1775 lejre növelte volna. A törvény 2021-től további emeléseket ír elő.

Tavaly szeptembertől már nőttek a nyugdíjak, ez 23 százalékkal dobta meg a nyugdíjakra szánt büdzsét. 2019 első hat hónapjában 56 milliárd lejből finanszírozták a szociális jellegű kiadásokat (nyugdíjakat), 2020 első 6 hónapjában pedig 13,2 milliárd lejjel többet, 69,2 milliárd lejt fordítottak erre a célra, a növekedési ütem 23 százalékos. „Ez azért egy jelentős tétel, megterheli az államháztartást” – mondta Székely Imre, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének távoktatás-igazgatója.

„Rögtön felkaphatnák a nyugdíjasok a fejüket, és megkérdezhetnék, miért használom a megterheli szót, hiszen miért ne lehetne a nyugdíjasoknak nagyobb nyugdíjat juttatni. Itt szó sincs arról a normatív kérdésről, hogy esetleg ne érdemelnék meg, vagy hogy ez ne lenne méltányos. Ahhoz, hogy el tudjunk igazodni egy ilyen felvetésben, érdemes lenne megnézni, hogy a nyugdíjak hogyan viszonyulnak az átlagbér alakulásához. Egy ilyen nyugdíjrendszerben, amilyen a mienk, ahol a jelenlegi befizetésekből történik a jelenlegi nyugdíjak kifizetése, feltétlenül fontos megnézni, hogy ez a kapocs hogyan néz ki” – magyarázta a közgazdász.

Mennyit fizet egy alkalmazott?

2020 első negyedévében a nettó átlagbér 3228 lej volt, míg az átlagnyugdíj (öregségi nyugdíj, amely nem tartalmazza a különnyugdíjakat, ezek finanszírozását közvetlenül a központi költségvetésből és nem az országos nyugdíjpénztárból oldják meg) 1596 lej volt. Tehát jelenleg az átlagnyugdíj közel fele a nettó átlagbérnek.

„Visszakövetve időben ezt az arányszámot, láthatjuk, hogy ez érdemben nem csökkent. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy a nyugdíjasok a gazdasági felzárkózás idején lemaradtak volna, nem részesültek volna olyan mértékben ebből a felzárkózásból, mint például az alkalmazottak. Azt látjuk, hogy a nyugdíjak 2019-ig követték a bérek alakulását, tehát annak indoklására, hogy 2020-ban, 2021-ben további nyugdíjemelésekre miért lenne szükség, politikai választ lehet adni, mert gazdaságilag az emelés nem következne az arányszámból” – mondta az oktató.

Jelenleg az átlagbérből 1380 lej folyik be a nyugdíjpénztárba, ekkora a nyugdíjhozzájárulás, ám ez az összeg már most sem fedezi az átlagnyugdíj értékét (1596 lej), egyszerűen fogalmazva: már most sem tud eltartani egy alkalmazott egy nyugdíjast, tehát a központi költségvetésből kell kipótolni a hiányzó összegeket. Ehhez hozzá kell még számítani, hogy idén a nyugdíjasok száma meghaladta az alkalmazottakét.

Ha a nyugdíjpont értéke szeptembertől 40 százalékkal nőne, ahogy a törvény előírja, az átlagnyugdíj (öregségi nyugdíj) értéke megközelítené a 2200-2300 lejt. A törvény 2021-től ráadásul újabb nyugdíjemelést ír elő, ami azt fogja eredményezni, hogy egy átlagbérből az átlagnyugdíjnak csupán felét lehet fedezni. A költségvetési bevételeket figyelembe véve ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem maradna pénz például állami beruházásokra. A 40 százalékos emelés a GDP 4 százalékának megfelelő összeggel terhelné meg a központi költségvetést, idén befektetésekre körülbelül 5 százalékot szántak.

A nyugdíjakra szánt kiadások mértékét akkor látni világosan, ha a különnyugdíjakra fordított összegeket is ide számítjuk, hiszen a nyugdíjpont-emelés hatványozottan növeli a speciális nyugdíjak összegét, tehát erre is újabb milliárdokat kell előteremteni a központi költségvetésből. 

Honnan lesz pénz az emelésre?

Székely Imre, akárcsak a BNR igazgatótanácsának tagja, Bálint Csaba hangsúlyozta, téves az a diskurzus, hogy a nyugdíjemelést a Romániának szánt közel 80 milliárd eurós uniós forrásokból fedezni lehet. Hangsúlyozták, ezeket a pénzeket nem lehet ilyen célra fordítani, hiszen ezeket fejlesztésekre (utak, korházak, iskolák stb. építésére) lehet lehívni.

A közalkalmazottak bérére, illetve a nyugdíjakra fordított összegek már most meghaladták a GDP 10-10 százalékát. A kormány az idei évre 8,6 százalékos költségvetési deficittel számol a korábbi 6,7 százalékos helyett. Bálint Csaba elmondta, ezt a hatalmas hiányt nem lehet teljesen a koronavírus-járvány rovására írni, hiszen Romániában a költségvetési hiány évek óta nagyon jelentős probléma, a bérekre, szociális kiadásokra szánt összegek hatalmasra duzzadtak a bevételekhez képest.

2015 óta folyamatosan magas a deficit, tavaly, amikor még gazdasági növekedés volt, az EU-ban nálunk volt a legmagasabb – emlékeztetett. „Amikor itt a válság és nem tettünk félre, kevesebb a mozgástér arra, hogy gazdaságot élénkítsünk és kisegítsük a vállalatokat, háztartásokat” – jegyezte meg.

Úgy tűnik, hogy idén a piacok ezt a nagyon jelentős hiányt tolerálják, hajlandóak finanszírozni. „Érdemes megjegyezni, hogy belső forrásból ilyen óriási összegeket nem tudunk előteremteni, főleg úgy, hogy a vállalatoknak is szükségük van finanszírozásra, ezért Románia rá van szorulva a külső befektetők támogatására. Talán idén ez a hiány finanszírozhatónak tűnik, de a következő években meg kell mutatni azt, hogyan lehet a deficitet egy fenntartható szintre visszahúzni, mérsékelni oly módon, hogy az a gazdasági kilábalást minél kevésbé húzza vissza” – magyarázta Bálint Csaba.

Van megoldás?

A közgazdász elmondta, a deficit visszafogására vannak jelentős potenciális megoldások. Elsőként említette a következő években Romániának szánt közel 80 milliárd eurós uniós forrásokat. „Nagyon fontos volna, hogy ezeket le tudjuk hívni, fel tudjuk használni, mert ugye ezeknek a nagy része nem hitel” – mondta.

Hozzátette, nagyon hasznos volna növelni az adóbehajtás hatékonyságát például az online pénztárgépek rendszerének beüzemelésével. „Romániában továbbra is nagyon magas a szürke, fekete zóna, és hát miért a jó vállalatok és azok a személyek, akik rendesen befizetik az adókat, miért ők állják a csekket? Sokkal előremutatóbb lenne, hogy a szürke és fekete gazdaságból próbálnánk meg forrásokat behajtani a költségvetésbe, amely segítheti a kilábalást és fenntarthatóvá teheti a gazdasági növekedést” – mutatott rá a BNR igazgatótanácsának tagja.

Tisztázta, teljesen direkt módon nem finanszírozható a költségvetési hiány a 80 milliárd euróból, hiszen ezeket fejlesztésekre, infrastruktúrára, a munkaerőpiac javítására lehet a többi mellett fordítani, ám ez jelentős terhet venne le a költségvetésről, tehát ezekkel a forrásokkal lehetne megtakarításokat elérni.

Székely: kiigazító program kell

Székely Imre meglátása szerint is a választásokat követően el kell indítani egy kiigazító programot, hogy vissza lehessen fogni a rendszeres túlköltekezést. Az államháztartási hiány mögött ugyanis az is  áll, hogy az előző években elfogadott, megszavazott bér- és nyugdíjemelésekből kifolyólag rendszeres kiadásokat vállalt fel az állam, amely kiadások nem fognak megszűnni a járvány elmúltával – mutatott rá.

Ha a kiigazításra nem kerül sor, egyre nehézkesebbé válhat a kölcsönforrások bevonása. Ez először abban fog megnyilvánulni, hogy a forrásbevonás megdrágul – mondta. Ha a helyzet elhúzódik több évre, akkor az államadósság növekedése miatt a forrásbevonás is problémássá válhat.

Székely elmondta, az uniós források segítséget nyújthatnak abba, hogy kezelni tudjuk a strukturális problémákat, de csak részben. Elismételte, hogy nem az az oka a sorozatos túlköltekezésnek, hogy nagyon nagy értékben történtek volna beruházások, ez utóbbiak az államháztartási kiadásokban GDP-arányosan kb. 5 százalékot tesznek ki, míg a bérjellegű kiadások már most meghaladták a 10 százalékot, akárcsak a nyugdíjkiadások. Az uniós forrásokat fejlesztésekre lehet költeni, tehát ha még helyettesítjük is ezekkel az összeggel a beruházásokra fordított 5 százalékot, a 9 százalékos deficitet nem lehet eltüntetni – mondta az oktató. A kiigazítás tehát elkerülhetetlen.