A jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörökkel történő felruházását javasolja csütörtökön közzétett jelentésében a régiósítási elképzelések kidolgozásával megbízott szakértői bizottság (CONREG). A dokumentum alapjául szolgál a Románia közigazgatási reformjáról szóló törvénytervezetnek. A jogszabályt a Liviu Dragnea kormányfő-helyettes vezette fejlesztési tárca dolgozza majd ki.

A CONREG jelentése társadalmi-gazdasági és demográfiai mutatókra alapozva rajzolta meg Románia új közigazgatási térképét. E szerint az ország nyolc közigazgatási régióból állna, amelyek határai egybeesnek az 1998-ban kialakított fejlesztési régiók határaival. A szakértők szerint ugyanis ezeknek a régióknak sokkal nagyobb a funkcionalitásuk, mint a történelmi vagy a két-három szomszédos megyékből álló régióknak, melyek létrehozását eddig elsősorban az RMDSZ szorgalmazta.

A szakértők többek között a megyék közötti elvándorlási irányokat és a vándorlások gyakoriságát figyelembe véve tekintették optimálisnak a jelenlegi régiófelosztást. Úgy vélik, Erdélyben Brassó, Kolozsvár és Temesvár képezhetné a központját a három jól körülhatárolható régiónak. Általában ugyanis e nagyvárosok felé vezetnek a funkcionális szálak. 

A tanulmány szerzői szerint a funkcionális szempontok azt kívánják meg, hogy a kisebb történelmi régiók (amilyen például a Székelyföld) nagyobb régiókba integrálódjanak. A kulturális különbözőségeket egyenesen a hatékony működést elősegítő tényezőként veszik számba. "A társadalmi-gazdasági működőképesség növelését a terület kulturális homogenitásának a csökkentése árán lehet elérni" - áll a tanulmányban. 

Az 56 oldalas tanulmány tulajdonképpen tudományos érveket sorakoztat fel azoknak a régióátalakítási elképzeléseknek az alátámasztására, amelyeket Liviu Dragnea, a közigazgatási régiók kialakításáért felelős miniszterelnök-helyettes már április elején megfogalmazott.

A bizottság jelentésében elképzelhetőnek tartja azt is, hogy nyolcról hétre csökkenjen a régiók száma a Déli és Bukarest-Ilfov régió egyesítésével. A régiók nevét megváltoztatnák a következőképpen (zárójelben a jelenlegi nevük): Észak-Moldova (Észak-Nyugat), Alsó-Duna (Dél-Kelet), Nyugat-Bánság (Nyugat régió), Olténia (Dél-Nyugat régió), Dél-Munténia (Dél régió), Közép-Erdély (Központi régió) és Észak-Nyugat-Erdély (Észak-Nyugat régió). Ebben a változatban a Bukarest-Ilfov régiót Dél-Munténia foglalná magába.

Cseke: ez nem szakértői, hanem politikai döntés

„Számunkra egyértelmű, hogy szakértői jelentés ide vagy oda, politikai döntés született a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörökkel történő felruházásáról” – jelentett ki jelentésről a maszol.ro-nak Cseke Attila, a képviselőház közigazgatási bizottságának alelnöke, aki a régiós kérdések témagazdája az RMDSZ-ben.

A politikus emlékeztetett az RMDSZ-nek arra a korábban többször ismertetett álláspontjára, hogy a jelenlegi régiók megtartása károsan hat az ország fejlődésére.  „Nem tudom, honnan vették ezeket az adatokat a CONREG tagjai, még sehol nem mutatták be ezeket. Én nem tudok olyan gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi vagy bármilyen más összefüggésű adatról, amely alátámasztaná, hogy ez a nyolc fejlesztési régió, így ahogy van, jó az országnak” – mondta a politikus. Cseke felidézte az RMDSZ szakértőinek korábbi következtetéseit, amely szerint az eddig gazdasági kudarcokat csak növelni fogja, ha a jelenlegi fejlesztési régiók megmaradnak, ráadásul közigazgatási hatásköröket is kapnak.

Cseke butaságnak nevezte azt a változatot, amely szerint a régiók számát hétre csökkentve Bukarest-Ilfov régiót belefoglalnák a Dél régióba, amely által egy 5,5 millió lakosú megarégió jönne létre. Emlékeztetett arra, hogy az EU rendelkezései szerint a strukturális alapokból sokkal kevesebb pénzt pályázhatnak azok a régiók, amelyek fejlettségi szintje eléri az uniós átlag 75 százalékát, Bukarest pedig ilyen régió. Ha pedig a főváros az új megarégióba kerül, akkor ennek az új régiónak a fejlettségi szintje az uniós átlag 75 százaléka alá fog esni. „Így ennek a régiónak sokkal több forrás jár majd, mintha Bukarest külön lenne, csakhogy van egy probléma: a régión belül csak a fővárosnak lesz kapacitása lehívni a plusz forrásokat, vagyis elszívja a többi megye elől a pénzt. Én csak azon csodálkozom, hogy a fővárost környező megyék tanácselnökei nincsenek ezen felháborodva” – jelentette ki.

Népszavazást kér az RMDSZ. Az RMDSZ azt kéri, hogy a közigazgatási átszervezésről szóló  törvényről népszavazást írjon ki a kormány, hiszen a kisebb közigazgatási egységek módosítása esetén is népszavazásra van szükség – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Cseke Attila. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a referendumtörvény rendelkezései szerint bármilyen falu, község, város vagy megye közigazgatási határainak a megváltoztatásához helyi népszavazást kell szervezni, minden érintett településen. „Ha az alsóbb szinteken kötelező, akkor teljesen logikus, hogy egy sokkal nagyobb közigazgatási átszervezés esetében, így a közigazgatási régiók kialakításakor is minden érintett közösséget, népszavazás útján meg kell kérdezni. Az RMDSZ a kormánykoalíciótól érdemi közvitát kér a régiósításról, hiszen azt látjuk, hogy az elmúlt öt hónapban ez nem történt meg” – nyilatkozta Cseke Attila.