banner_iN7jIpst_CA_webbanner_970x250.gif
banner_dRprRixD_CA_webbanner_728x90.gif
banner_Uh7uQhAd_CA_webbanner_300x250.gif

Újra kitámadta Trump az ukrán elnököt – Ukrajna nem fogadja el a „békének álcázott konfliktus-befagyasztást”

Donald Trump amerikai elnök a béketárgyalások szempontjából „nagyon károsnak" nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Krím elismerésére vonatkozó szerdai szavait, mert azok szerinte csak nehezítik az ukrajnai háború lezárását. Az ukrán miniszterelnök hangsúlyozta, Ukrajna nem adja meg magát.  Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig arról beszélt, hamarosan újra tárgyalnak az amerikaiakkal. 

Donald Trump a Truth Social közösségi oldalon szerdán megjelent bejegyzésében reagált arra, hogy az ukrán elnök kizárta, hogy Ukrajna jogi értelemben elismerje a Krím 2014-es orosz megszállását, számol be az MTI.

„Az ilyen gyújtó hangulatú nyilatkozatok – mint Zelenszkijé – teszik annyira nehézzé a háborús rendezést" – fogalmazott Donald Trump, és hozzátette, hogy „Zelenszkij nyilatkozata nem tesz egyebet, mint elnyújtja az öldöklést", valamint megjegyezte, hogy az ukrán elnöknek „nincs miért dicsekednie".Nem jutnak közös nevezőre | Korábbi otó: Volodimir Zelenszkij Facebook oldala

„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg a teljes országot elveszíti" – értékelte az amerikai elnök, aki azt is hangsúlyozta, hogy neki személyesen „nincs semmi köze Oroszországhoz", amihez „köze van", az az, hogy a háború befejezésével megmentse „átlagosan heti 5 ezer ukrán és orosz katona" életét, aki teljesen értelmetlenül hal meg.

A területi kérdésekkel kapcsolatban Donald Trump felhívta a figyelmet arra, hogy „senki nem kéri Zelenszkijt arra, hogy elismerje a Krímet orosz területként, de ha annyira akarja, miért nem harcolt érte 11 évvel ezelőtt, amikor egyetlen puskalövés nélkül átadták Oroszországnak?".

Az amerikai elnök megjegyezte, hogy a Krím nem tárgya a jelenlegi tárgyalásoknak, és megállapította, hogy a területet Ukrajna Barack Obama amerikai elnök idején veszítette el.

A békefolyamattal és az ukrán elnök pozíciójával kapcsolatban Donald Trump úgy értékelte, hogy nagyon közel egy megállapodás, amelyet „az ütőkártyák nélküli embernek" végre most meg kellene kötnie.

Donald Trump közösségi médiában tett bejegyzése nem sokkal azt követően jelent meg, hogy J.D. Vance alelnök megismételte az amerikai figyelmeztetést, miszerint ha ukrán és orosz részről nagyon rövid időn belül nincs válasz az amerikai béketervre és valós szándék a megállapodásra, akkor az Egyesült Államok felhagy a háború lezárására vonatkozó diplomáciai erőfeszítésekkel.

A Fehér Ház kedden megerősítette, hogy hamarosan ismét a béketárgyalásokról egyeztet Moszkvában Steve Witkoff különleges elnöki megbízott.

A szerdán Londonban ukrán részvétellel megtartott, a háború lezárásának kereteiről szóló, az európai szövetségesek által szervezett találkozón az Egyesült Államokat Keith Kellogg, Ukrajnáért felelős elnöki különmegbízott képviselte.

Marco Rubio külügyminiszter részvételét a tanácskozáson a washingtoni külügyminisztérium kedden egyeztetési nehézségekre hivatkozva lemondta.

Ukrajna nem adja meg magát – nem fogadja el a békének álcázott befagyasztott konfliktust

Ukrajna kész tárgyalni, de nem fogja megadni magát – jelentette ki Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter szerdán az X-en, az ukrajnai háború lezárását célzó londoni nemzetközi egyeztetés kapcsán.

A politikus leszögezte: Ukrajna nem fog elfogadni olyan megállapodást, amely lehetőséget adna Oroszországnak csapatai átcsoportosítására és arra, hogy később még nagyobb erővel térjen vissza.

Ukrajna kész tárgyalni, de nem adja meg magát | Fotó: Volodimir Zelenszkij Facebook oldala

„Ma, amikor Ukrajna küldöttsége Londonban találkozik a partnerekkel, megerősítjük alapvető álláspontunkat: Ukrajna kész tárgyalni, de nem adja meg magát" – hangsúlyozta. Szviridenko szavai szerint elengedhetetlen első lépés a teljes körű tűzszünet szárazföldön, levegőben és tengeren, és ha

„Oroszország egy korlátozott szünetet választ, arra Ukrajna ugyanazzal fog válaszolni".

„Népünk nem fogadja el a befagyasztott konfliktust, amelyet békének álcáznak. Soha nem ismerjük el a Krím orosz megszállását. És ha a NATO-tagságot nem biztosítják, Ukrajna biztonsági garanciákat fog kérni, elég erőseket ahhoz, hogy megakadályozzák a jövőbeli agressziót, és elég világosakat ahhoz, hogy biztosítsák a tartós békét" – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.

Tarasz Kerminy, az ukrán parlamentnek az államnyelv védelméért felelős biztosa az ukrán Szabadság Rádiónak nyilatkozva visszautasította Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízottnak a közelmúltban tett kijelentését, miszerint Oroszország megtarthatná az ellenőrzését Ukrajna öt régiója felett, figyelembe véve, hogy az ott élők „oroszul beszélnek". Az ombudsman szerint az ilyen kijelentések – főként egy partnerország vezető politikusa részéről – sértik a nemzetközi és a kétoldalú megállapodásokat. Emlékeztetett arra, hogy Donald Trump amerikai elnök március 1-jén aláírta azt a rendeletet, amely az angol nyelvet országa egyetlen hivatalos államnyelvének minősítette.

Oroszország öt ukrajnai régióra akarja kiterjeszteni fennhatóságát: a 2014-ben megszállt Krímre, valamint Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megyék egészére.

Az államnyelvi biztos szerint a 11 éve tartó háború alatt jelentősen megváltozott a nyelvi helyzet. „Ma Ukrajna állampolgárainak túlnyomó többsége, függetlenül attól, hogy Ukrajna déli, keleti vagy nyugati részében élnek, az ukrán nyelvet részesíti előnyben mind a közéletben, mind a magánéletben. Ezzel párhuzamosan 2014 óta számos esetben tapasztaltuk az ideiglenesen orosz megszállás alá került területeken a nyelvi genocídiumot, valamint az emberek megalázását és a nemzeti identitás megsemmisítését, amelyeket továbbra is dokumentálunk" – nyilatkozott az ombudsman.

Az oroszok csak az amerikaiakkal tárgyalnak

Hamarosan megtartják az orosz–amerikai tárgyalások következő fordulóját – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, szamarkandi sajtótájékoztatóján.

„Hamarosan" – válaszolta az orosz diplomácia vezetője arra a kérdésre, hogy mikor folytatódnak az orosz–amerikai tárgyalások.

Nem közölte, hogy a kapcsolatfelvétel milyen témában és kik között történik majd meg. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója szerdán közölte, hogy Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja a héten ismét Moszkvába utazik. Az utazás tényét a Fehér Ház is megerősítette.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte, hogy a Kreml az újabb Witkoff-látogatásról az esemény után fog beszámolni.„A helyzet meglehetősen képlékeny, minden nagyon gyorsan változik. Ezért utólagosan fogjuk önöket tájékoztatni, hogy kizárjuk a téves várakozásokat, a téves értelmezést, és így tovább" – mondta.

Az ukrajnai rendezésről tervezett londoni amerikai–brit–francia–német–ukrán külügyminiszteri tárgyalások meghiúsulásáról Peszkov annyit mondott, hogy a felek nem tudták közelíteni álláspontjaikat bizonyos kérdésekben.

Közölte, hogy a rendezéssel kapcsolatban Oroszország folytatja a kapcsolattartást az Egyesült Államokkal.

„Az európaiakkal nincs kapcsolatunk, és az ukránokkal sincs" – tette hozzá.

Üdvözölte az Ukrajnával kapcsolatban tett amerikai közvetítői erőfeszítéseket. Megismételte ugyanakkor hogy a rendezés körül több olyan részlet van, amelyet meg kell vitatni, amelyek ügyében az álláspontokat közelíteni kell egymáshoz.

Ismételten azt hangoztatta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is nyitott az Európával és Ukrajnával való kapcsolatfelvételre a konfliktus megoldása érdekében. Hangot adott álláspontjának, miszerint az ukrajnai rendezési változatok körvonalai „nem lehetnek nyilvánosak". „Ahogy nyilvánosságra kerülnek, elveszítik hatékonyságukat" – hangoztatta.

Leszögezte, hogy Oroszország továbbra is ellenzi európai békefenntartók jelenlétét Ukrajnában.„Ezek ténylegesen NATO-erők és -eszközök lesznek Ukrajna területén. Voltaképpen ez volt a kiváltó oka, az egyik kiváltó oka a különleges hadművelet elkezdésének" – mondta Peszkov.

Lavrov Szamarkandban egyebek mellett megengedhetetlennek nevezte, hogy a NATO-országok katonai infrastruktúrája bármilyen ürüggyel visszatérjen Afganisztánba.

Meglátása szerint a közép-ázsiai országok megkönnyebbüléssel fogadták, hogy Donald Trump elnök az amerikai fejlesztési ügynökség (USAID) bezárása mellett döntött.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

 

Kapcsolódók

Kimaradt?