Döntő napok Európa biztonságának jövője szempontjából: kevés a konkrét válasz
A történelmet potenciálisan befolyásoló kérdés, hogy Amerika megmarad-e a nyugati védelmi szövetség középpontjában. Az európai vezetők vasárnapi londoni csúcstalálkozóján rengeteg ígéret hangzott el, de kevés konkrét válasz, írja a Politico.
A megbeszélésekről egy európai diplomata úgy nyilatkozott: a pénteken Washingtonban látott sokkoló jelenetek után „újfajta sürgősségérzet alakult ki” a kontinens kollektív biztonságának védelmét illetően.
Donald Trump és Volodimir Zelenszkij Fehér Házban lezajlott éles nyilvános vitája után az európai vezetők megkérdőjelezték, hogy az Amerikai Egyesült Államok még szövetségesüknek tekinti-e magát.
Röviddel ezt követően Kaja Kallas, az EU diplomáciai vezetője még azt is felvetette, hogy Amerika már nem áll a „szabad világ” élén, és bár a hétvégén csillapodtak a kedélyek, a lappangó kétségek nem szűntek meg, idézi a Politicot a News.ro.
Európának viselnie kell a terhet
Keir Starmer brit miniszterelnök, aki a március 2-i csúcstalálkozót még a Trump-Zelenszkij vita előtt megszervezte, azt mondta, hogy Európának „viselnie kell a terhet”, meg kell védenie Ukrajnát az orosz terjeszkedéstől, rámutatva a világszínpadon csökkenő amerikai jelenlét valóságára.
Az Egyesült Királyság Franciaországgal és Ukrajnával együtt béketervet fog kidolgozni, amelyet aztán Trump elé terjeszt – ez jelentős változás a korábbi feltételezésekhez képest, miszerint az USA fogja átvenni a vezetést a béketárgyalásokban. A lehetséges tervben szerepel egy, az Egyesült Királyság és Franciaország által vezetett békefenntartó erő, amelyet Starmer „a támogatók koalíciójának” nevezett.
Kapcsolódó
Emmanuel Macron francia elnök elmondta, hogy felvetette egy hónapos tűzszünet ötletét, a levegőben, a tengeren és az energetikai infrastruktúrára vonatkozóan.
Hogy kik vesznek még részt a koalícióban, egyelőre nem tudni. A csúcstalálkozón „számos” ország zárt ajtók mögött aláírta a békefenntartó erő csatlakozását – mondta Starmer, hozzátéve, hogy a működéséhez amerikai támogatásra van szükség. Nem volt hajlandó megmondani, mely kormányok vállalták a részvételt.
Azt mondta, hogy az USA továbbra is „megbízható szövetséges”, és hogy „egyetértünk az elnökkel abban, hogy sürgősen szükség van a tartós békére, most már csak együtt kell megvalósítanunk”.
Sürgősen fel kell fegyverezni Európát?
A kormányok azonban úgy vélik, hogy Ukrajna jövőbeni biztonságában betöltött nagyobb szerep nagyobb katonai képességeket, és ezzel együtt az ezek finanszírozását is jelenti. Ezek a realitások valószínűleg a 27 uniós tagállam vezetőinek csütörtöki brüsszeli találkozóján kerülnek majd a középpontba. Ezen az Egyesült Királyság nem lesz jelen.
A csúcstalálkozó után a Le Figaro című francia napilapnak nyilatkozva Emmanuel Macron felszólította a NATO-országokat, hogy fektessenek többet a hadseregükbe.
„Az elmúlt három évben az oroszok a GDP-jük 10%-át költötték védelemre” – mondta. „Fel kell készülnünk arra, ami ezután következik, a GDP 3-3,5 százalékának megfelelő céllal”.
Kapcsolódó
A NATO jelenlegi kiadási célja a bruttó hazai termék 2 százaléka évente, de sok európai kormány még ezt sem éri el, Franciaország alig lépi át a 2,1 százalékos határt.
Az európai védelmi költségvetések masszív növelése érdekében a francia elnök arra sürgette a blokkot, hogy gondolják át a központosított uniós programokat, „amelyeket nem használnak”.
„Meg kell adnunk a Európai Bizottságnak a jogot, hogy innovatív finanszírozást alkalmazzon” – mondta. „Ez vagy közös hiteleket jelent, vagy az Európai Stabilitási Mechanizmust. Első lépésben 200 milliárd euróra van szükségünk ahhoz, hogy beruházni tudjunk”.
A csúcstalálkozóról távozva Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy most van itt az ideje „Európa sürgős újrafegyverkezésének”.
Sorsdöntő brüsszeli találkozó a héten
Minden jel arra mutat, hogy a csütörtöki találkozó kritikus pillanat lesz. Lehetséges, hogy történelmi jelentőségű bejelentés születik a védelmi költségvetésekről – mondta a névtelenség fenntartása mellett nyilatkozó európai diplomata.
Mark Rutte, a NATO vezetője, aki szintén részt vett a londoni csúcstalálkozón, elmondta, hogy néhány ország ígéretet tett a védelmi kiadások „növelésére” – de hogy mely országok és mennyivel, az továbbra sem világos.
Európa védelmi ipari bázisa már most is korlátozott kapacitással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a védelmi kiadások növelése csak lassan hozhat valódi eredményeket.
Szembetűnő ugyanakkor a részletek hiánya, például arról, hogy valójában mit tartalmazna egy esetleges béketerv, vagy hogy Starmer és Macron hogyan érné el a Fehér Ház jóváhagyását.
Egy másik európai diplomata megjegyezte, hogy Zelenszkijnek meg kell találnia a módját, hogy kapcsolatot teremtsen Trumppal és aláírja az amerikai–ukrán ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodást, amelyet a múlt héten kellett volna véglegesíteni.
A diplomata elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben „az Egyesült Királyság és Franciaország lép az élre”, de „a logika az is, hogy az ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás kereskedelmi részesedést és fizikai üzleti érdekeket biztosít az USA számára a helyszínen, így bizonyos fokú védelmet nyújt”.
Ez nem mond semmit arról, hogy Európa hogyan fogja Putyint az asztalhoz ültetni, hogy tárgyaljanak a jövőbeli béketervükről. A Kreml már kizárta, hogy a NATO békefenntartó erőket vezényeljen Ukrajnába.
Tekintettel arra, hogy Putyin szövetségesei nyilvánosan ünnepelték a Trump – Zelenszkij vitát, az orosz elnök a Fehér Ház által vezetett megközelítésre várhat.
A vasárnapi csúcstalálkozó után Zelenszkij a Sky Newsnak azt mondta, hogy a pénteki televíziós megbeszélés óta volt kommunikáció a Fehér Ház és kormánya között, de „nem az én szintemen”. Megismételte azt az ígéretét is, hogy lemond, ha Ukrajna megkapja a NATO-tagságot.
CSAK SAJÁT
