Szakértő: a háborút a koreai modell alapján az aktuális frontvonalak mentén fagyasztják be
Trump tempóját nézve az sem kizárt, hogy a háború intenzív szakasza május 9-ig lezárulhat, reálisabbnak tűnik azonban az, hogy az ősz elejére születik meg a megállapodás a tűzszünetről - mondta a Maszolnak Stier Gábor Oroszország-szakértő. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző szerint Európában kapkodás van, a Trump-adminisztráció nyilatkozatait próbálják ellensúlyozni, és olyan elsietett és kapkodó lépéseket tesznek, amelyek továbbra sem tükrözik, hogy lenne egy olyan stratégia, ami megfelelne az EU-nak.
Hol tart Ukrajna és Oroszország három év háború után? - kérdeztük Stier Gábor külpolitikai szakújságírót, a moszkvater.com nevű, elsősorban szláv országokkal kapcsolatos híreket publikáló portál főszerkesztőjét. Szerinte mára kiderült, hogy ebben a háborúban teljes győzelmet egyik fél sem tud aratni.
„Egyfajta patthelyzet állt elő, mivel a nagyjából negyven százalékos erőbedobással harcoló Oroszország ennél nagyobb tempóban nem tud előre haladni a frontokon. Ez csak akkor sikerülne, ha Ukrajna összeomlana, ezt azonban a Nyugat nem hagyja. Oroszország a jelenlegi trendek mellett még három-öt évig bírja ezt a háborút, ennek elhúzódása azonban nem érdeke” - mondta Stier Gábor. Úgy véli, Moszkva a legfőbb célját már így is elérte, hiszen Ukrajna meggyengült, így stratégiai kihívója már nem lehet. Hozzátette: emellett azt is bebizonyította, hogy nem lehet legyőzni.
„Ukrajna demográfiai, gazdasági értelemben végletesen meggyengült, kiszolgáltatottá vált a Nyugatnak. Európa a gazdasági fronton áll vesztésre, a és ez a három év a világrend átalakulásának felgyorsulásával azt is megmutatta, hogy az Amerika vezette Nyugat globális hegemóniájának vége” - fogalmazott a szakújságíró.
Kapcsolódó
Kérdésünkre, hogy mikorra várható a háború lezárása, s miként fog ez megtörténni a jelenlegi kilátások szerint, a főszerkesztő azt mondta: Trump tempóját nézve az sem kizárt, hogy a háború intenzív szakasza május 9-ig lezárulhat, reálisabbnak tűnik azonban az, hogy az ősz elejére születik meg a megállapodás a tűzszünetről.
„A folyamatot hátráltathatja Európa ellenállása, ennek nyomán Ukrajna felbátorodása, de Oroszországgal is még sok részletben kell megegyezni. Ezután kezdődhetnek a tárgyalások egy stabil béke megteremtéséről. Ez a folyamat már szélesebb keretekben zajlik, feltételezi a megegyezést a világ újrafelosztásáról – második Jalta -, és egy új európai biztonsági struktúra kialakításáról. Ebben kell megtalálni Ukrajna helyét” - hangsúlyozta Stier Gábor.
Kulcskérdés a demilitarizáció
Ami az orosz-ukrán háború lezárását illeti, a külpolitikai újságíró szerint ennek kereteiről Oroszországnak és az Egyesült Államoknak kell megállapodni. „Ez ugyanis egy proxy háború. A területi kérdésekben nem lesz sok vita, a háborút a koreai modell alapján az aktuális frontvonalak mentén fagyasztják be. Az is eldőlt, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja, kérdés azonban, hogy milyen biztonsági garanciákat kap, és kik biztosítják a béke fenntartását. Itt csak nemzetközi, nem kizárólag európai erőkről lehet szó” - fogalmazott a főszerkesztő.
Szerinte kulcskérdés a demilitarizáció, amely megint csak minimum európai keretek között értelmezhető igazán. „Jó kiindulópont lehet az az amerikai felvetés, hogy mindenki Egyesült Államok, Kína, Oroszország felezze meg a katonai költségvetését. Közben Ukrajna fenntartásának költségeit Európa viseli majd. A megállapodás része lesz az Ukrajnában és Oroszországban rejlő üzleti lehetőségek kiaknázása, erre Trump nagy hangsúlyt fektet. Ennek jegyében meg kell egyezni a szankciók lebontásának elkezdéséről és az orosz javak zárolásának feloldásáról is” - mondta Stier Gábor.
Bendarzsevszkij Anton, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint nagyon fontos és jó hír, hogy elindult a folyamat a béke megteremtésére, s van politikai akarat az Egyesült Államok részéről, valamint úgy tűnik, hogy van nyitottság Oroszország és Ukrajna részéről is. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a mostani biztató jelek ellenére az is előfordulhat, hogy a tárgyalások végén nem lesz béke. Kijelentette: az évek óta tartó öldöklés miatt a szemben álló felek elfáradtak, elsősorban az ukrán lakosság, hiszen ott történik a háború.
Bendarzsevszij Anton szerint messze vannak egymástól az álláspontok, és ez megnehezíti a tárgyalásokat. Kiemelte: kérdés, hogy Oroszországot milyen eszközökkel lehet kompromisszumra kényszeríteni, hiszen Moszkva úgy érzi, hogy nyerésben van. Oroszország úgy gondolhatja, hogy ha nem megy bele engedményekbe, akkor egyébként is lehet, hogy néhány évvel később megkapja azt, amit szeretne. Hangsúlyozta: annyira messze vannak az álláspontok, hogy itt azért nagyon nagy erőfeszítések és nyomásgyakorlás kell az Egyesült Államok részéről, de nem kizárt, hogy ez sikerülni fog. Alapvetően vannak arra utaló jelek, hogy a siker irányába haladunk a háború lezárására, de azért korai lenne azt mondani, hogy közel lenne a vége.
A Magyar Nemzetnek Bendarzsevszij Anton elmondta: létrejöhetett volna egy olyan stratégia, ami megfelel Európának és Ukrajnának is, de ezt nem hozták meg. Most pedig kapkodás van, Donald Trump adminisztrációjának a bejelentéseit, nyilatkozatait próbálják ellensúlyozni, és ezért olyan elsietett és kapkodó lépéseket tesznek, ami továbbra sem tükrözi, hogy itt lenne egy olyan stratégia, ami megfelelne az Európai Uniónak. Hangsúlyozta: ha nem tetszik, hogy az Egyesült Államok hogyan alakítja a narratívát a háború körül, akkor miért nem alkotnak egy olyan ellenstratégiát, ami jobban megfelel számukra?
„Emmanuel Macron összehívott két találkozót is a müncheni biztonságpolitikai konferenciát követően, de egyrészt számos országot nem hívtak meg, amelyek viszont masszívan részt vettek Ukrajna támogatásában, másrészt pedig, legalábbis a nyilvánosság számára, nem születtek olyan döntések, olyan stratégiák, amelyek arról árulkodtak volna, hogy itt ténylegesen konkrétumokra került volna sor” - mondta a szakértő.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
