Letelt a Trump által saját maga számára kijelölt határidő, késik az ukrajnai béke
„Maradt még fél napom” – válaszolta beiktatása után Donald Trump, amikor újságírók emlékeztették kampányígéretére, miszerint elnökké választása esetén 24 óra alatt lezárná az ukrajnai háborút. Időközben letelt a 24 óra másik fele is anélkül, hogy Ukrajnában kitört volna a béke.
Beiktatási beszédében az Egyesült Államok 47.elnöke azt ígérte, hogy „béketeremtő” lesz. Elnökségének sikerét nemcsak a megnyert csatákban fogják mérni – bizonygatta –, hanem a lezárt háborúkban, és „ami talán a legfontosabb, azokban a háborúkban, amelyekbe bele sem kezdünk”. Donald Trump egyetlen szóval sem említette viszont Ukrajnát, amelyhez az egyik legfontosabb kampányígérete fűződik.
Hétfői beiktatása után az új elnök az első rendeletei aláírása közben válaszolgatott újságíróknak a Fehér Házban, amikor nekiszegezték a kérdést: meddig tarthat az ukrajnai háború? Azt mondta, nem tud válaszolni, mielőtt beszélne az orosz vezetővel.
Trump már a november 5-i elnökválasztást megelőző hetekben igyekezett visszafogni az Ukrajnával kapcsolatos várakozásokat. Fokozatosan elhagyta a határidők említését, és helyette úgy fogalmazott, hogy megválasztása esetén „nagyon gyorsan” véget vet a háborúnak.
Keith Kellogg, az elnök orosz-ukrán ügyekben illetékes különmegbízottja január elején a Fox Newsnak már száz napról beszélt. A nyugalmazott altábornagy – aki az előző republikánus adminisztráció alatt Mike Pence alelnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt – a hétfőn leköszönt Joe Biden egyik nagy hibájának nevezte, hogy két év alatt egyetlen alkalommal sem beszélt orosz hivatali partnerével, holott „éppen ez az elnökök dolga”, hogy párbeszédet folytassanak „barátokkal és ellenfelekkel egyaránt”.
A CNN úgy tudja, Trump utasította munkatársait, hogy a következő napokban szervezzenek meg egy telefonbeszélgetést Vlagyimir Putyinnal. A hírtelevízió értesülései szerint a megbeszélés célja egy személyes találkozó egyeztetése lesz az ukrajnai háború lezárása érdekében „az elkövetkező hónapokban”. Svájc és Szerbia jelezte, hogy szívesen vendégül látná a két elnököt, de a tárgyalások helyszíneként felmerült Budapest is.
Egyelőre azonban még csak sejteni sem lehet, hogy mikor kerülhet sor a találkozóra, nem beszélve a végkimeneteléről. Nem 24 óráról, de 24 napról sincs már szó.
Kapcsolódó
Pár napja a Reuters közölte, hogy Trump tanácsosai már elismerik, hogy a vártnál tovább tarthat az ukrajnai háború lezárása, és hogy főnökük nem vette figyelembe a helyzet bonyolultságát.
A nehézséget az okozza, hogy egyrészt az elnökváltással az Egyesült Államok érdekei nem változnak. Akik radikális váltásra számítanak az új adminisztráció hivatalba lépése után, azok elfelejtik, hogy miközben Trump és Biden stílusa és retorikája nem is különbözhetne jobban, a 2017-2021, illetve a 2021-2025 közötti kormányzat külpolitikája között meglepő folytonosság mutatható ki. Lehet, hogy az USA 47. elnöke béketeremtőként akar bevonulni a történelembe, de nem bármilyen áron.
A háború lezárása a dolgok jelen állása szerint nagymértékben múlik az orosz elnökön. Közelebbről azon, hogy megelégszik-e Vlagyimir Putyin területi nyereséggel, mutat rá kedden publikált elemzésében a Foreign Affairs.
Az amerikai külpolitikai folyóirat szerzője, Gideon Rose szerint Oroszországot nem a NATO keleti terjeszkedése által jelentett fenyegetés késztette invázióra, hanem Ukrajna folyamatos eltolódása a Nyugat felé az elmúlt évtizedekben. A háborúnak ezt a mozgást kellett volna megállítania, és vissza kellett volna állítania Ukrajna vazallus státuszát függetlenül attól, hogy formálisan Oroszországhoz csatolják vagy névleg független marad, miközben egy Moszkva felé elkötelezett bábkormány irányítja. A jelenlegi frontvonalak mentén történő felosztás lehetővé tenné Oroszország számára, hogy de facto ellenőrzése alatt tartsa keleten Ukrajna ötödét, miközben az ország fennmaradó része továbbléphetne független államként. A kulcs: szavatolni Ukrajna számára a biztonságot a harcok beszüntetése után, hogy Kijevnek ne kelljen tartania néhány év múltával újabb orosz támadástól.
Nem olyan nagyon régen az ukrán vezetés hallani sem akart területi engedményekről, viszont Rose szerint a jelenlegi helyzetben jó üzletnek tűnik egy olyan megállapodás, amely a harcok lezárása mellett biztonsági garanciákról is szólna – még akkor is, „ha egy ilyen rendezés lehetővé tenné Moszkva számára, hogy megússza a felelősségre vonást az agresszióért és az elkövetett [háborús] bűnökért”.
Másfelől Oroszország számára jó üzlet lenne, ha a harcok beszüntetése fejében mentesülne a nyugati szankciók alól, miközben megtarthatná az ellenőrzést a Donyec-medence nagy része és a Krím fölött. Már csak az a kérdés, hogy hajlandó lesz-e Putyin lemondani Ukrajna egészéről. Ha a célja a (közvetett) ellenőrzés megszerzése Ukrajna fennmaradó négyötöde felett is, akkor az Egyesült Államoknak és Európának választania kell: elfogadja-e ezeket a feltételeket – lényegében a vereséget –, vagy folytatja Ukrajna katonai támogatását az orosz agresszióval szemben. A Trump-adminisztráció könnyen abban a helyzetben találhatja magát, hogy kénytelen folytatni a Biden-kormányzat Ukrajna-politikáját.
CSAK SAJÁT
.png)
