Az alkotmánybírósághoz fordul, vagy sürgősségi rendelettel kitolja az intézkedés hatályba lépésének időpontját. Az Orbán-kormánynak nem áll szándékában megduplázni a gyermekpénzt, annak ellenére, hogy a parlament a múlt év végén megszavazta a törvénymódosítást.

Erről maga miniszterelnök számolt be hétfő délután, a kormányülés előtt. Ludovic Orban elmondta, több forgatókönyvet is elképzelt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a gyermekpénz megduplázásának megakadályozására. Az egyik változat szerint emelkedne a pótlék összege, de a törvényben rögzítettnél jóval kisebb mértékben.

A kormányfő nem zárta ki azt sem, hogy a PNL az alkotmánybíróságon támadja meg a múlt év végén elfogadott törvénymódosítást, vagy pedig sürgősségi rendelettel kitolja a jogszabály hatályba lépésének időpontját. „A PNL egyetért a pótlék emelésével, de azt szeretné, hogy a növekedés racionális, fenntartható mértékű legyen. Jelenleg nincs pénz az összeg megduplázására” – magyarázta Ludovic Orban.

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a gyermeknevelési pótlék január elsejétől az infláció mértékével, 3,8 százalékkal amúgy is emelkedett, és az erről szóló törvényt annak idején a PNL terjesztette be. Magyarázata szerint pártja azért javasolta egy évvel ezelőtt az összeg megduplázását, mert az egymást követő szociáldemokrata kormányok négy éven keresztül egy banival sem növelték a pótlékot. „Felelőtlenség volt a PSD-nek az a javaslata, hogy ismét megduplázzuk az összeget” – fogalmazott a kormányfő.

Mint ismert, a képviselőház döntő házként december 18-án megszavazta azt a törvénymódosító tervezetet, amely szerint január elsejétől a jelenlegi összeg kétszeresére nő a gyermeknevelési pótlék. Így ha az államfő kihirdeti a jogszabályt, 300 lejre nő a 2 és 18 év közötti gyerekeknek járó gyermeknevelési pótlék összege, a kétévesnél kisebb, illetve a fogyatékkal élő gyerekek pedig 600 lejt kapnak.

Az alkotmány szerint az államfőnek a parlament által elfogadott törvényeket legtöbb húsz napon belül ki kell hirdetnie, ha a jogszabály nem került az alkotmánybíróságra; az államfő dönthet arról is, hogy alkotmánybíróságra küldi a törvényt, vagy visszautalja a parlamentbe újratárgyalásra.