Hevesen bírálta a kormány pénzügyi és gazdasági politikáját csütörtöki sajtónyilatkozatában az államfő. Klaus Johannis felszólította a koalíciót, hogy „ne vigye egy olyan gazdasági kalandba az országot, amelynek szomorú vége lehet”.

Az államfő a kormány által kilátásba helyezett adó- és járulékintézkedésekre reagált, amelyek ellen korábban a munkáltatók és a szakszervezetek is tiltakoztak, illetve a szakértők is bíráltak. Szerinte ezek csak bonyodalmat okoznak ahelyett, hogy megoldanák a problémákat.

"Az intézkedéscsomag valójában nem adóügyi forradalomhoz vezet, inkább adóügyi felfordulás lesz belőle” – mondta a Cotroceni-palotában tartott sajtónyilatkozatában Klaus Johannis. Hozzátette: szerint a kormány úgy viselkedik, mint az az ember, aki minél többet keres, annál inkább eladósítja magát.

"Néhány hónappal ezelőtt, amikor beiktattam ezt a kormányt, volt hozzájuk egy egyszerű és világos kérésem: hagyják abba ezt a pénz- és adóügyi ugrabugrálást. Nem egészen így történt. A kormány úgy viselkedik, mint az az ember, aki minél többet keres, annál inkább eladósítja magát. (...) Ez a magatartás kontraproduktív" - fogalmazott az elnök. 

Johannis hangsúlyozta, gazdasági növekedést könyvel el ugyan az ország, ez a bővülés azonban ebben a formában nem tartható. "A gazdasági növekedés fő hajtóereje a fogyasztás, és ez a fajta bővülés hosszú távon általában nem tartható. Hiányoznak a befektetések, és ez aggodalomra ad okot. (...) 20 széázalékkal csökkent a külföldi beruházások értéke az elmúlt évhez képest, és a közberuházások is visszaestek. A közberuházásoknak fontos szerepük van a gazdasági egyensúly megteremtésében. Ezek több mint 20 százalékkal csökkentek tavalyhoz képest, amikor szintén nem voltak nagyszerűek" - mutatott rá. 

A gazdaság nő, a bevételek csökkennek

Az államfő szerint furcsa helyzet állt elő az adóbevételek tekintetében is. "A gazdaság nő, az adóbevételek azonban csökkennek. Ahelyett, hogy több pénz legyen az államkasszában, érdekes módon kevesebb van" - fogalmazott, hozzátéve, az is aggodalomra adhat okot, hogy bár a GDP-növekedés rekordmértékű, az ország adóssága is ugyanilyen mértékben nő. 

 A 3329 lejes bruttó átlagbér példáját alapul véve Johannis rámutatott: a jelenleg 2335 lejes nettó bér januártól csak három lejjel növekedhet, de csak akkor, ha a munkaadó jóhiszeműen nem csökkenti az illető munkavállalóra fordított 4086 lejes bérköltséget, vagyis a bruttó fizetés növelésére fordítja, és nem teszi zsebre azt a pénzt, amit jelenleg a járulékokra fordít. Az elnök érthetetlennek nevezte, mi célt szolgál az adó- és járulékrendszer felforgatása, ha az nem eredményez jövedelemnövekedést és mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek tiltakoznak ellene.

Klaus Johannis felkérte a kormányt, mondjon le a tervezett intézkedésekről, amelyek szerinte "bizalmatlanságot" és "bizonytalanságot" keltenek. Az államfő ugyanakkor óvatosságra intette a politikai döntéshozókat, figyelmeztette őket, hogy "ne vigyék bele az országot egy olyan gazdasági kalandba, amelyiknek szomorú vége lesz".

Mit tervez a kormány?

Jelenleg a munkavállalók bruttó fizetéséből 16,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le, amely felett a munkáltatónak is be kell még fizetnie a bruttó bér 22,75 százalékának megfelelő tb-járulékot. A kormány jövő évtől egyedül a munkavállaló bruttó fizetését akarja megterhelni 35 százalékos tb-járulékkal, míg a munkáltatónak ezen felül csak a bruttó 2,25 százalékának megfelelő összeget kell befizetnie a munkabiztosítási alapba.

A jövedelemadó a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökkenne januártól. Azt a kormány is elismeri, hogy ilyen körülmények között a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazott nettó jövedelme ne csökkenjen, erre azonban nem lehet törvénnyel kényszeríteni őket.

A tervezett adó- és járulékintézkedésekről sürgősségi kormányrendeletet akar elfogadni a koalíció, kevesebb mint két hónappal tervezett hatályba lépésük előtt.