Klaus Johannis Székelyföldön: az államfő nyitottnak mutatkozott a párbeszédre

Az autonómia dél-tiroli modelljéről is tájékoztatták az államfőt a székelyföldi önkormányzati vezetők kedden délután Sepiszentgyörgyön, egy szűk körű megbeszélésen, amelyen az RMDSZ ügyvezető elnöke is részt vett. Porcsalmi Bálint a Maszolnak nyilatkozva pozitívumnak nevezte, hogy Klaus Johannis nyitottnak mutatkozott a párbeszédre.

Önkormányzati vezetőkkel tartott szűk körű tanácskozással zárult az államfő székelyföldi látogatása kedden délután, Sepsiszentgyörgyön. A megbeszélésen Hargita, Kovászna és Maros megye tanácselnöke, illetve Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós polgármestere mellett az RMDSZ ügyvezető elnöke is részt vett.

Porcsalmi Bálint tájékoztatása szerint a tanácskozáson az RMDSZ-es önkormányzati vezetők elmagyarázták az államfőnek, hogy mit jelentene az autonómia Székelyföldön. Elmondták Klaus Johannisnak, hogy biztonságosabb jövőt hozhat a közösségnek az autonómia, elsősorban a dél-tiroli modell. „Az államfő a kollégáimtól megtudhatta, hogy a híresztelésekkel ellentétben ez a modell nem etnikai, hanem regionális-területi alapú autonómián alapul” – részletezte az ügyvezető elnök.

A székelyföldi elöljárók tájékoztatták az államfőt az önkormányzatok akadályoztatásáról, terítékre került a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügye, illetve egyes állami intézmények gáncsoskodásai a Minority SafePack polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.

Porcsalmitól megtudtuk: ahogy a délelőtti csíkszeredai fórumon, a sepsiszentgyörgyi szűk körű megbeszélésen is nyomatékosan azt kérték a székelyföldi politikusok az államfőtől: vegye figyelembe az RMDSZ által több mint két éve indítványozott többség-kisebbség paktumot, a román állam és a kisebbségi közösség közötti szerződés tervezetét.

Temperálhatná a szélsőséges román hangokat

„Nagyon jó apropó lehet a paktumról szóló párbeszéd megkezdéséhez az egyesülés és a gyulafehérvári nyilatkozat jövő évi centenáriuma. A dialógus kezdeményezésében az államfőnek lehet a legnagyobb nagy szerepe, hiszen pártok fölött áll. Arra kértük, éljen a mediátor szerepével, amikor temperálni kell a sokszor szélsőséges román hangokat” – tájékoztatott Porcsalmi Bálint.

A tanácskozáson a székelyföldi önkormányzati vezetők is a párbeszéd fontosságát hangsúlyozták Klaus Johannisnak. „Az autonómiát is csak egy többségi viszonyrendszerben lehet elképzelni, ennek megvalósítása a román többség partnersége nélkül nem lehetséges. Minden egyes hozzászóló elmondta: ők nem akarják sehova elvinni Székelyföldet, itt akarnak élni” – részletezte az ügyvezető elnök.

A Klaus Johannis reakcióját firtató kérdésünkre Porcsalmi Bálint elmondta: bár konkrét válaszokat nem adott a felvetett problémákra, az államfő nyitottságot mutatott a párbeszédre. „Fontosnak tartom, hogy még ha csak két és fél év után került sor erre a találkozóra, kialakulóban van egy dialógus. Az államfő nem csak az RMDSZ országos vezetőitől hallja ezeket a számunkra fontos problémákat, hanem a helyi választottaktól, akik ugyanazt mondták el, amit mi évek óta mondunk neki” – mondta az ügyvezető elnök.

„Őszinteség jellemezte a tanácskozást”

Porcsalmi tájékoztatása szerint az államfővel folytatott sepsiszentgyörgyi megbeszélést az őszinteség jellemezte. „Elhangzottak kemény dolgok is” – jegyezte meg. Klaus Johannis pedig kijelentette: a tanácskozáson felvetett problémák egy részével eddig is tisztában volt, de sok mindennel csak Székelyföldön szembesült.

Az RMDSZ politikusa összegzéséképpen az államőnek a párbeszédre való nyitottságát nevezte a székelyföldi látogatása legfontosabb hozadékának. „Nem voltak különösebb elvárásaink, nem számítottunk arra, hogy konkrét megoldásokat fogalmaz meg a felvetett problémákra. Az államfő dialógusra való nyitottsága azonban mindenképpen pozitívum” – fogalmazott az ügyvezető elnök.

Kapcsolódók

Kimaradt?