Az államfő üzenete Sepsiszentgyörgyről: működjünk együtt

Decentralizációról, régióátszervezésről, autonómiáról és klaszterekről tanácskozott Háromszéken Klaus Johannis államfő a székelyföldi megyék tanácselnökeivel és magyar többségű városok polgármestereivel.

Az államfő Hargita megyei látogatását követően kedden délután Sepsiszentgyörgyre érkezett, amelynek főterén több tucat bámészkodó tapssal fogadta. Egy idős személy székely zászlóval kezében várta az államfőt. Klaus Johannist a főtéren Tamás Sándor háromszéki tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester fogadta, akik kihasználva az alkalmat, bemutatták a főtérre tervezett sárkánydomb akadályozásának helyzetét és a visszaállamosított Székely Mikó Kollégium ügyét.

Az államfő és a három székely megye tanácselnöke, Tamás Sándor, Borboly Csaba és Péter Ferenc, továbbá az öt magyar többségű város polgármestere, Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve a háromszéki klaszterek képviselői a háromszéki megyeházán közel kétórás tárgyalást folytattak. A megyeházáról távozó Klaus Johannis szűkszavúan nyilatkozott az ott várakozó újságíróknak.

„Azt üzenem a románoknak és magyaroknak, illetve magyaroknak és románoknak, hogy működjünk együtt, mert ez az egyetlen megoldás mindannyiunk számára” – mondta az államfő.

„Őszinte és konstruktív párbeszédet folytattunk. Elmondtuk, hogy sok olyan problémánk van, amelyek a románokkal közösek, de vannak sajátos jellegű gondjaink is, amelyekre csak az Európai Unió által elfogadott, Dél-tiroli mintára létrehozott autonómia jelent megoldást” – nyilatkozta Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármestere az államfővel való találkozót követően arról számolt be, hogy többek között tájékoztatták Klaus Johannist a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyéről és arról is, hogy a Minority Safe Pack ellen fellépet a román állam, holott ez nem Románia ellen szól, hanem azért kezdeményezték, hogy az EU szavatolja az őshonos kisebbségek jogait.

Antal Árpád elmondta, hogy az autonómiáról szóló tárgyalás során rámutattak, hogy Székelyföldön nem etnikai, hanem területi autonómiát kérnek, amely nem jelent határokat és elszakadást, hanem többlet kompetenciákat, amely arra jelent garanciát, hogy szülőföldünkön meg tudjuk őrizni etnikai önazonosságunkat.

Elkezdődött a párbeszéd

Klaus Johannis székelyföldi látogatásának az a legnagyobb hozadéka, hogy elkezdődött egy párbeszéd – mondta a Maszol kérdésére válaszolva Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az államfővel való beszélgetés során rámutattak, hogy az ország NATO- és európai uniós csatlakozása után csorbultak a magyar közösség jogai, ami azt üzeni, hogy csak addig voltunk jók, amíg Románia bejutott ezekbe a nemzetközi struktúrákba.

Antal Árpád szerint azt kérték az államfőtől, hogy alkotmányos feladatköre szerint vállaljon közvetítő szerepet annak érdekében, hogy eljuthassunk oda, hogy az erdélyi magyarság kérdése nem lesz kampány és pártpolitikai kérdés. Románia akkor lesz erős ország, ha mi jól érezzük magunkat szülőföldünkön – mondta a sepsiszentgyörgyi elöljáró.

Sportszerű tárgyalás: himnuszokkal és zászlócserékkel

Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert az államfővel való találkozót követően hangsúlyozta, teljes az egyetértés köztük abban, hogy Székelyföldön nem szeretnének etnikai jellegű autonómiát, hanem jólétet és biztonságot, ahogyan láthatjuk, hogy az Európában működő autonómiákban sokkal nagyobb a jólét. „Nincs az rendben, hogy az erdélyi magyar közösségre 1920 óta nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek Romániában. Változtatni kell az erőszakszervezetek által fenntartott gondolkodáson” – fejtette ki Ráduly Róbert.

A csíkszeredai elöljáró szerint több fontos hozadéka volt Klaus Johannis látogatásának. Egyrészt sportszerű volt a találkozó az államfő és a székelyföldi elöljárók között, hiszen elhangzottak a himnuszok és zászlócsere is történt – mondta Ráduly Róbert aki arra utalt, hogy a Hargita megyei találkozón a román himnusz elhangzása után a teremben lévő elöljárók elénekelték a székely himnuszt, majd Csíkszereda polgármestere székely zászlóval ajándékozta meg az államfőt, aki cserében Románia zászlóját nyújtotta át.

Ráduly Róbert szerint az államelnöki látogatás arra is lehetőséget teremtett, hogy a székelyföldi elöljárók rámutassanak, nemcsak a munkanélküliség és a bérek kérdése fontos, hanem az emberi jogokról és a kettős mércéről is tárgyalni kell. "Szembesítettük Klaus Johannist azzal is, hogy aláírta a Dobrudzsa és Bukovina napjáról szóló törvényt, de még nem létezik Székelyföld napja. Azt is érezzük, hogy közeledik a választási kampány és ilyenkor keresik a pozitív kapcsolódási pontokat. Ott ahol legutóbb sokat aratott anélkül, hogy vetett volna ismételten szeretne aratni úgy, hogy keveset vetett”– nyilatkozta Ráduly Róbert.

Klaus Johannis látogatásában az a legfontosabb, hogy a forradalom után először fordul elő, hogy egy államfő egyszerre kezeli a székely megyéket, azaz nem külön találkozókat szervezett Hargita és Kovászna megyében, hanem egy helyen fogadta a székelyföldi elöljárókat – mondta Tamás Sándor.

A háromszéki önkormányzat elnöke szerint azt tapasztalták, hogy az általuk felvetett ügyek kapcsán Klaus Johannis sok esetben elgondolkodott azon, amit hallott. „Nem látjuk egyformán a világot, de teljesen őszintén megbeszéltük a fontos kérdéseket. Az elnök részéről elhangzott egy ígéret, hogy ez a folyamatot folytatjuk” – mondta Tamás Sándor, aki szerint Johannis nem zárkózott el semmitől, ezt az is bizonyítja, hogy elfogadta a neki felajánlott székely zászlót.

Megmutatták a székelyföldi jó példákat

Hargita megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba hozzátette: beszélgetésük során bemutatták az államfőnek a székelyföldi jó példákat is, így a Székely termék mozgalom eredményeit, Böjte Csaba ferences atya rendszerét, illetve Háromszéken, a hazai klaszterek fővárosában ismertették a gazdaság innovatív fejlesztését jelentő klaszteresedési folyamatot. Borboly Csaba felhívta az államfő figyelmét a vadkárokra és a székelyföldi medveproblémára és kérte, hogy ebben az ügyben emelje fel hangját.

Maros megye tanácsának elnöke, Péter Ferenc elmondta, hogy a marosvásárhelyi katolikus iskola kérdésére hívta fel Klaus Johannis figyelmét és rámutatott: tarthatatlan az az állapot, hogy jelenleg 430 gyerek sorsa kérdőjeles. „Ezt a problémát ő megértheti, hiszen volt pedagógus, önkormányzati vezető és most államelnök, ezért azt kértem, segítsen a helyzet megoldásában” – számolt be Péter Ferenc.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?