Korrupciós ügye miatt elkerülte a három napig Bukarestben tárgyaló német parlamenti küldöttség a vád alá helyezett Victor Ponta román miniszterelnököt - közölte az Agerpres hírügynökség pénteken Günther Kirchabumot, a delegáció vezetőjét idézve.

A Bundestag európai ügyekben illetékes bizottságának elnöke és további három tagja a kétoldalú kapcsolatokról, Románia schengeni csatlakozásáról és a migrációs válságról tárgyalt több román intézmény vezetőjével, köztük Klaus Iohannis román államfővel is, de nem kért találkozót az okirathamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanújával bíróság elé állított Pontától.

Kirchbaum úgy nyilatkozott: a román kormányfőnek „egyelőre más intézményekkel van megbeszélnivalója”. Megjegyezte: Christian Wulff volt német szövetségi elnök nem várta meg a vádemelést, hanem azonnal lemondott, amint meggyanúsították.

„Ez politikai kultúra kérdése. Mi szeretnénk elkerülni az adott tisztségbe vetett közbizalom tönkretételét” - mondta a német politikus. Hozzátette: Pontát ártatlannak tekinti, amíg be nem bizonyosodik ennek ellenkezője, de szerinte le kellett volna mondania és utána kellett volna tisztáznia magát a bíróságon.

Országa bukaresti nagykövetségén tartott sajtóértekezletén a német politikus a román parlamentet is bírálta, amiért - meggyanúsított tagjait a mentelmi jog mögé bújtatva - sok esetben akadályozta az igazságszolgáltatást.

„A mentelmi jog nem egyik vagy másik törvényhozó kiváltsága, hanem a parlamentnek, mint intézménynek a szabadságát védi: ezt kellene az illetőknek alaposabban átgondolniuk” - mondta Kirchbaum. Szerinte Románia schengeni csatlakozását is a korrupció hátráltatja. Bár elismerte, hogy az ország teljesíti a technikai feltételeket, úgy vélte, a kifogástalan műszaki felszereltség önmagában nem elegendő, ha fennáll a veszélye, hogy egy határőr némi ellenszolgáltatás fejében „mégis beengedi például a migránsokkal teli buszt”.

Romániának és Bulgáriának 2011 tavaszán kellett volna csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. Ezt kezdetben Németország és Franciaország, majd Finnország és Hollandia vétózta meg a két országban tapasztalható korrupcióra hivatkozva.