Közel harmincezren gyűltek össze szombaton Sepsiszentgyörgy központjában tiltakozni a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítási kísérlete és a Mikó-per vádlottjainak elítélése ellen.

Az Igazság Napjának nevezett tömegmegmozdulás helyszínére már szombaton reggel elkezdtek bevonulni a más erdélyi településekről vagy Magyarországról érkezett résztvevők, mindannyian ünnepibe öltözve, zászlókat, településtáblákat, vagy tiltakozó transzparenseket hoztak magukkal, és sokan bizakodóan nyilatkoztak a Mikó-ügy kimeneteléről.

Tíz órakor mintegy száz személy, zsoltárokat énekelve vonult az Erzsébet parkban lévő Mikó Imre szobor mellé, és hatalmas transzparenst emeltek magasba, amelyen az állt: „Köszönjük Sánta Imre". A bikfalvi református lelkész és társai az elmúlt 57 napban tüntettek kitartóan a Mikó épülete előtt.

Megszólaltak a harangok

Fél tizenkettőkor megszólaltak a sepsiszentgyörgyi templomok harangjai, és délre hatalmas tömeg foglalta el a város központját. A Székely Mikó Kollégium homlokzatára óriási transzparensek kerültek, amelyek a református egyház tulajdonjogának legfőbb bizonyítékainak kivonatait jelenítették meg: egy 1928-ban kiadott tanügyminisztériumi működési engedélyt, illetve egy 1948-as államosításkor a Hivatalos Közlönyben megjelent dokumentumot, amely szerint az iskola az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona.

A színpadon a szónokok mögött, volt és jelenlegi Mikós diákok foglaltak helyet, a pódium előtt lelkészek serege sorakozott föl.

Egyházfők a színpadi emelvényen

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kezdte a beszédek sorát. A két szónok felváltva beszélt, egymás gondolatait folytatták.

„Azért gyűltünk össze, hogy együtt nyújtsuk be a fellebbezést az igaz bírához, Istenünkhöz. Az is jelzi mekkora a baj, hogy a rendszerváltás után először fordul elő, hogy történelmi egyházak, politikai szervezetek és civilek együtt lépjünk fel közös ügyünkben" – mondta a püspökhelyettes.

„Amikor a spanyol parlament azt mondta, hogy nem létezik a katalán nemzet, a katalánok tízezrei vonultak utcára" – mondta Antal Árpád, aki szerint „ma mi vagyunk a katalánok. Nekünk kell megmutatni, hogy létezünk, nem adjunk javainkat és megvédjük közösségünk tagjait". A polgármester leszögezte: nem csak a Mikóról van szó, hiszen az egész erdélyi magyar közösséget ítélték három év börtönre, „de legyen világos, másfél millió magyar embert nem lehet börtönbe hurcolni" – zárta beszédét.

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke rámutatott: 1948-ban egy nap alatt államosítottak mindent. Egy bizottság jegyzőkönyvbe vette az egyház vagyonát, amely az államhoz került.

„Akkor nem volt szükség semmilyen iratra, elvették és kész. Ez közönséges lopás volt” – mondta a református püspök, aki szerint most viszont nekünk kell igazolni a tulajdonjogot, és húsz év alatt se jutottunk el a vissza-szolgáltatások feléhez, és a folyamat teljesen leállt. „Hidegzuhany volt a buzăui bíróság ítélete, amely azt mondja, hogy mi vagyunk a tolvajok” – mondta Pap Géza, aki szerint nem a másét kérjük, hanem azt, ami a sajátunk, amiről bizonyítékaink vannak.

Jakubinyi György, a gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke Márton Áron püspököt idézve kifejtette: „ez nem politika, életünkről van szó. Jogaink védelmében tiltakozunk az igazságtalan ítélet kimondása és végrehajtása ellen”.

Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke égbekiáltó igazságtalanságnak nevezte a Mikó ügyben hozott ítéletet, ugyanakkor összefogásra kért mindenkit, és arra szólította fel a román közvéleményt, hogy „ne küldjenek el mindig ebből az országból, amikor jussunkat akarjuk megvédeni. Több mint 1000 éve élünk itt, így épültek fel templomaink és iskoláink.”

Határozott hangvételű beszédet mondott Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke.

„Mielőtt megvádolnának azzal bennünket, hogy a mai felsereglésünkkel nyomást gyakorolunk az amúgy gyenge lábon billegő román igazságszolgáltatásra, állapítsuk meg és jelentsük ki ország-világ előtt, hogy a Bukarestből idomított és politikai széljárások szeszélye szerint bólogató igazságszolgáltatók gyakoroltak nyomást az erdélyi magyarságra, a magyar egyházakra, ezáltal a magyar családokra, a magyarságában annyiszor megalázott kisebbségben szenvedő magyar emberre” – jelentette ki.

A püspök emlékeztetett arra, hogy nem is létezett akkor még az Erdélyt bekebelező román állam, amikor Mikó Imréék „a sepsiszentgyörgyi oktatás bástyáját” megépítették. „Elmondjuk azt is, hogy a visszaszolgáltatás mértéke Románia szégyenfoltja, de az Európa Uniónak is, mert szemet hunynak a csatlakozáskor tett román ígéretek elmaradása felett” – mondta Csűry István.

Fehér Attila, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház főtanácsosa, a Mikó-ügyben való összefogás fontosságát hangsúlyozta beszédében. „Azt üzenjük tüntetésünkkel, hogy egy emberként harcolunk a jogorzás, csalárdság, a hazugság és a bűn ellen. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy elrabolják a jövő generációk örökségét” – jelentette ki.

Tőkést megfenyegették

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, EP-képviselő rámutatott: édesapja a Mikó kollégium diákja volt, nagyapja pedig tagja volt az iskola igazgatótanácsának. „Őseink jogán szólalunk, fel, mert nem hagyhatjuk veszendőben, amit örökségként hátra hagytak” – fogalmazott.

Tőkés László rámutatott: a Sepsiszentgyörgyön összegyűlt tömeg cáfolata Victor Ponta miniszterelnök korábbi kijelentésének, miszerint Székelyföld nem létezik. Ugyanakkor bejelentette, hogy ideutazása előtt fenyegető sms-t is kapott, amely azt bizonyítja, hogy még ma is működik a megfélemlítés. Az EP-képviselő arra kérte a jelenlévőket, hogy ha szükség lesz, legyenek ott Marosvásárhelyen, Zilahon, Kolozsváron vagy Nagyváradon, ahol a Mikó ügyhöz hasonló esetek előfordulhatnak.

Kelemen: ne rabolják el az erdélyi magyarok jövőjét!

"Ne bántsák az erdélyi magyarok múltját, és ne rabolják el a jövőjét! – így fogalmazta meg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Sepsiszentgyörgyön, szombaton rendezett demonstráció üzenetét. Beszédében kifejtette, azért gyűltek össze a tüntetők Sepsiszentgyörgyön és azért támogatják őket még százezrek és milliók, mert az erdélyi magyar közösség múltja és jövője forog kockán.

„Mi szólni jöttünk ide, Sepsiszentgyörgyre! Együtt kiáltsuk világgá: ne vegyétek el azt, ami a miénk! Ne tegyetek igazságtalanságot egy egész nemzeti közösséggel! Ma azt mondjuk, hogy le a kezekkel az egyházi tulajdonról, le a kezekkel a közösségi vagyonról! Mert ma a református egyházat éri támadás, de holnap bárki sorra kerülhet. Azért gyűltünk össze Sepsiszentgyörgyön Erdély minden szegletéből, hogy nemet mondjunk, határozott nemet kiáltsunk az igazságtalanság ellen. A mai tüntetést a Mikó kollégiumért, Markó Attiláért és Marosan Tamásért szerveztük. De az igazi tét sokkal nagyobb!” – mondta a tömegnek Kelemen.

Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a marosvásárhelyi polgármester „vérszemet kapva a bírósági ítéleten” máris szemet vetett a vásárhelyi magyar iskolák épületére. A nagyváradi polgármester már „hangosan álmodik” arról, hogy visszalopja a katolikusok tulajdonát. „Azért vagyunk itt, hogy az ő álmuk ne valósuljon meg. Azért jöttünk ide, hogy közösen mondjuk: le a kezekkel az egyházi és közösségi tulajdonról. Azért vagyunk itt, hogy egy emberként kiáltsuk: hagyjatok békében élni, ne bántsátok a múltunkat, és ne raboljátok el a jövőnket!” – fogalmazott Kelemen.

Kelemen Hunor rámutatott, hogy az utóbbi két évtizedben több mint nyolcszázezer hektár közbirtokossági erdőt kapott vissza az erdélyi magyar közösség, egyházai pedig több mint ezer ingatlant, de több száz ingatlan sorsa még mindig bizonytalan. Az erdélyi magyar közösség erejére, elkötelezettségére és összefogására lesz szükség ahhoz, hogy megállítsák a "visszaállamosítás kísértetét" - hangsúlyozta a politikus.

Színpadra szólították Sánta Imrét is

Végül a tömeg hívására Sánta Imre bikfalvi református lelkészt is színpadra szólították, aki megköszönte azoknak, akik 57 napig vele együtt védték a Mikó épületét. Ugyanakkor közölte a résztvevőkkel, hogy a rendőrség néhány fiatalt az őrszobára kísért, mert zászlókat vittek magukkal. „Ha kell találkozunk holnap is és holnapután is, bárhol a világon, és követeljünk elégtételt, és igazságot mindannyiunk számára”, mondta Sánta Imre. 

Az Igazság Napja nevű tömegmegmozduláson résztvevők háromszoros felkiáltással fogadták el a felolvasott kiáltványt, amelyben kérik a jogállamiság elvének érvényesítését, a restitutio in integrum megvalósulását, Románia uniós csatlakozáskor vállalt kötelezettségeinek betartását, a jogsértő visszaállamosítási kísérletek megszüntetését és az igazságtalan bírósági döntés orvoslását.

Az Igazság Napja a magyar és székely himnuszok eléneklésével ért véget. A résztvevők békésen hazavonultak.