A kormányzásban magára maradt szociáldemokrata (PSD) Dăncilă-kabinet akkor is hivatalában maradhat, ha a parlament nem fogadja el a miniszterelnök kormányátalakítási javaslatait, az esetleges elutasításnak ugyanis csak véleménynyilvánító ereje ven – hívta fel a figyelmet Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke. Puskás Bálint Zoltán volt alkotmánybíró a Maszolnak azt mondta: a fennálló joghézagokat kihasználva a jelenlegi „csonka” kormány kihúzhatja az elnökválasztás végéig. Mindkét alkormányjogász szerint csak egy bizalmatlansági indítvány megszavazásával mozdítható el a kormány.

A több román portál és hírtelevízió által is megszólaltatott Augustin Zegrean hangsúlyozta, hogy az alaptörvény 85. cikkelyének 3. bekezdése értelmében, a kormány politikai összetételének megváltozása esetén (márpedig ez már nem PSD–ALDE-, hanem csak PSD-kormány) a miniszterelnöknek jóvá kell hagyatnia a parlamenttel a módosított kabinetjét.

De ha a törvényhozók nem szavazzák meg (a szociáldemokraták a voksok mintegy 45 százalékával rendlekeznek már csak) a miniszterek listáját, akkor sem bukik meg a kormány, mert a romániai jogrendben – a volt alkotmánybírósági elnök szerint – nem létezik a bizalmi szavazás intézménye.

A törvény szerint a kormánykoalícióból a múlt hétfőn távozott Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) által szabadon hagyott miniszteri funkciókra a miniszterelnöknek legtöbb 45 napos mandátumú, ügyvivő minisztereket kell javasolnia a jelenlegi kormánytagok közül, mert egyik szaktárca sem működhet miniszter nélkül. Viorica Dăncilă már meg is tette javaslatait az államfőnek, de Klaus Johannis egyelőre csak az ALDE minisztereinek lemondását fogadta el, ügyvivő utódjaik kinevezését nem írta alá – magyarázta a Maszolnak Puskás Bálint.

„Nem ismerem pontosan az elnök indokait, de egy korábbi döntéssel kapcsolatban volt egy különvéleményem, ami meg is jelent a Hivatalos Közlönyben, és amit ma is fenntartok, éspedig, hogy az államfő csak formai vagy törvényességi okokból utasíthat el kinevezéseket, az alkalmassági kérdés megítélése a miniszterelnök és a kormány politikai felelőssége. Azért mondtam ezt, mert egy időben túlságosan elszaporodtak az ilyen elutasítások” – jegyezte meg az akotmányjogász.

Előnyt kovácsolnak a joghézagokból

Kérdésünkre a volt alkotmánybíró is megerősítette, hogy semmilyen jogi következménnye nem jár, ha a megváltozott politikai összetételű kormány nem kapja meg a parlament támogatását. „Valószínűleg az utolsó percig, 45 napig halasztják majd a szavazást. Ha meg nem kapja meg a kellő számú szavazatot, akkor hivatalban marad ügyvivő kormányként, és lehet egy kisebbségi kormányzást folytatni, hogyha van támogatása a parlamentben” – mondta a szakember.

Puskás Bálint kifejtette: csak egy bizalmatlansági indítvány megszavazásával váltható le a kormány, és állítható fel egy új kabinet, különben a jelenlegi összetételben kihúzhatja jó sokáig. „A tapasztalat az, hogy megpróbálnak ellavírozni, mindenki igyekszik előnyöket kovácsolni abból, hogy léteznek joghézagok, illetve nincs minden pontosan leszabályozva” – fogalmazott.

A bizalmatlansági indítvány sikerhez azonban valamennyi ellenzéki párt szavazatára szükség van. Politikai nyilatkozatok szintjén mindenki elkötelezett a PSD-kormány megbuktatása mellett: a PNL előrehozott választásokat is szeretne, az USR támogatna egy egy új ,PSD-mentes kormányt, de nem kérne miniszterei helyeket, hacsak nem előre hozott választások nyomán, az RMDSZ, a Pro Románia, a PMP és most már az ALDE a bizalmatlansági indítvány megszavazását ígérte. Ám egy új kormány megalakításához az is kell, hogy később is megmaradjon a parlamenti többség.

„Márpedig ilyen helyzetben senki sem veszi át szívesen a kormányzást, inkább hagyják, hogy a jelenlegi kormány még jobban lejárassa magát, és a következő választásokon az ellenzék még több szavazatot szerezhet” – mondta Puskás Bálint. Ilyen esetben tehát a Dăncilă-kabinet elméletileg kihúzhatja hatalmon a novemberi államfőválasztás utánig, vagy akár a jövő évi parlamenti választásokig is, ügyvivő, illetve kisebbségi kormányként. A miniszterelnök a múlt héten többször is kijelentette, hogy akkor sem mond le, ha a parlament nem szavazza meg a kormányátalakítási javaslatát.

„Ha nem kapjuk meg a bizalmat, akkor marad a jelenlegi összetételű kormány, és találunk más megoldást – fogalmazott Viorica Dăncilă. – Nem arról van szó, hogy minden erőnkkel kapaszkodunk a székbe, hanem arról, hogy a 2016-os választásokon nekünk szavaztak bizalmat az emberek. Felelősséget vállalunk, és be akarjuk fejezni a megkezdett projektjeinket.”

Ezek most a parlamenti erőviszonyok

A koalíció megszűnésével a 209 honatyával rendelkező PSD-nek nincs egyedül kormánytöbbsége (ehhez 233 szavazat kell) a parlament egyik házában sem. A szociáldemokratáknak a szenátusban két szavazatuk hiányzik, amelyeket az őket cserbenhagyó ALDE-sektől próbálnak megszerezni. A felsőházban külön tétje is van a PSD-többségnek, mert Călin Popescu Tăriceanu várható lemondása után új házelnököt kell választani, és nem mindegy, hogy ki lesz az ország második embere.

A képviselőházban jóval nehezebb a helyzete a PSD-nek: 29 szavazata hiányzik a kormánytöbbséghez. Ha Dănciláéknak sikerül egyezségre jutni a Pro Romániával, akkor Victor Pontáéktól 26 szavazatot kaphatnak. A kormánytöbbséghez azonban szükségük lenne a nemzeti kisebbségek frakciója több tagjának támogatására is. A miniszterelnök hétvégén jelezte, hogy már hétfőn leül tárgyalni a 17 fős frakcióval. Dăncilă ugyanakkor számíthat a koalícióból való kilépést bíráló ALDE-képviselők szavazatára is.