Módosítaná a büntetőeljárási törvénykönyvet a szaktárca
A javaslat szerint többé nem lehetne perdöntő egy ítélet meghozatalában a nyomozó vagy a vele együttműködő személyek, illetve a védett tanúk nyilatkozattétele.
Az Igazságügyi Minisztérium elküldött a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM) egy jogszabálytervezetet, amely a 2009/286-os Büntetőtörvénykönyvet, a korrupciós tettekre vonatkozó 2000/78-as törvényt, illetve a 2010/135-ös büntetőeljárási törvénykönyvet módosítaná.
Ez utóbbira vonatkozó javaslat értelmében egy bírói ítéletet nem lehetne többé perdöntő módon a nyomozó, a vele együttműködő személyek vagy a védett tanúk nyilatkozattétele alapján meghozni. Nem lehetne többé perdöntő egy ítélet meghozatalában az ügy többi vádlottjának, vagy a felelősség viselése alól felmentett tanúknak a nyilatkozattétele sem, ha ezt nem erősítik meg más bizonyítékok. Továbbá a módosítás értelmében a bírói ítéletet nem lehetne többé perdöntő módon arra sem alapozni, hogy a vádlott megtagadta a vallomástételt.
Egy másik módosító javaslat a nyomozás folyamatára és az ügyben zajló perre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozik. Ennek értelmében három új kitétellel bővülne a törvénykönyv. Ezek szerint a büntetőjogi eljárás, illetve az ügyben folyó per időszaka alatt a hatóságoknak tilos lenne információkkal szolgálniuk az ügyben érintett személyekről és feltételezett bűncselekményeikről.
A büntetőjogi eljárás vagy per részleteiről csak akkor hozhatnának nyilvánosságra bizonyos információkat a nyomozó vagy bírói hatóságok, amennyiben ez közérdeket szolgál, vagy segíthet az üggyel kapcsolatos igazság kiderítésében. A módosítás azt is megtiltaná, hogy olyan felvételeket hozzanak nyilvánosságra, amelyek a gyanúsítottakat megbilincselve vagy más módon ártalmatlanított helyzetben mutatják be, azt a benyomást keltve ezzel a nézőben, hogy az illető vétkes valamely bűncselekmény elkövetésében.
Újdonságot hozna a tervezet az előzetes letartóztatási parancs kiállításának módjába is. A módosítás szerint ugyanis a bíróságnak az előzetes letartóztatás elrendelésekor „olyan valós és személyes körülményekre kell hivatkoznia, amelyek a közrendet fenyegető reális és azonnali veszélyre utalnak. Az intézkedés indoklásakor nem lehet általános és elvont okokra hivatkozni” – olvasható a tervezetben.