Öten kapták meg a Szíve helyén tulipán – szervezetépítési díjakat

A Szíve helyén tulipán – szervezetépítési díjak átadásán öt személy munkáját méltatták. A legrégebbi RMDSZ-elnök kategóriában Wisky Máriát, a legyügyesebb tagdíjszedő kategóriában Magyar Károlyt, a legjobb aláírásgyűjtő kategóriában Madaras Esztert, a legönzetlenebb önkéntes kategóriában Szente Máriát, legszorgalmasabb kategóriában pedig Barabás Katalint díjazták.

Panelbeszélgetést tartottak az EU jövőjéről

A Kárpát-medencei magyar pártok vezetői az európai parlamenti választások tétjéről, Európa jövőjéről beszélgetnek a pódiumon, Csoma Botond képviselő moderálásával.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta, a Fidesz-listán mandátumot szerző európai parlamenti képviselőjük Szerbia ügyét is szolgálta az EP-ben. Emlékeztetett, hogy a kettős állampolgároknak szavazati joguk van, az VMSZ pedig erős kampányt fog szervezi, hogy hozzájáruljon a választási sikerhez.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKK) elnöke emlékeztetett, hogy az MKK-nak korábban két EP-képviselőjük volt, legutóbb pedig egy jelöltjük került be az EP-be. Idén 14 fős listát indítanak, és nagy feladatnak tekinti a felvidéki magyar közösség mozgósítását. Abban reménykedik, hogy sikerül ismét két mandátumot szerezni.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a kárpátaljai magyarság üldöztetésnek van kitéve. Ezt sajnálatosnak nevezte, annál is inkább, mert Ukrajna a NATO-csatlakozásban és az uniós integrációban érdekelt.

Kelemen Hunor elmondta, optimista a Minority Safepack kisebbségvédelmi csomag sorsával kapcsolatban. Abban bízik, hogy ha az európai reformok beindulnak, van esély az őshonos kisebbségek védelmének kérdését napirendre tűzni. „Ehhez azonban ott kell lennünk, ahol a döntéseket hozzák. Emellett ehhez partnereket kell keresnünk” – jelentette ki.

Mint mondta, optimizmusát arra is alapozza, hogy az Európai Néppártban az RMDSZ szava egyre erősebb. „Soha nem mondtuk azt, hogy ez a kérdésről egy napról másikra megoldódik. A jó gyakorlatot kell felmutatni azoknak, akik nem hisznek ebben az ügyben” – fogalmazott a szövetségi elnök.

A panelbeszélgetés végén a pártelnökök közös nyilatkozatot írtak alá. Ennek lényege: az aláírók vállalják, hogy a Kárpát-medencei magyar közösség érdekében együttes erővel fognak fellépni az Európai Unióban. A nyilatkozat itt olvasható.

Csűry István: isten nem engedi, hogy „elporladjunk, mint a szikla”

Csűry István királyhágómelléki református püspök elmondta, jogos az aggodalom és félelem, hiszen sok megoldásra váró gond van, de hisz abban, hogy „nehezen szelídíthető ellenfeleinknek” el kell mondani, hogy nem álltunk meg és dolgozunk azon, hogy Erdély „el ne vesszen”. Örömét fejezte ki, hogy „a magyar nemzetnek van egy olyan anyaországi kormánya, amely mer keresztény lenni”, isten pedig nem engedi, hogy „elporladjunk, mint a szikla”.

Markó Bálint: semmit nem szabad veszni hagyni

Markó Bálint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese beszédében kifejtette, amikor magunkra nézünk, mondhatjuk, hogy különlegesek vagyunk – nem csak a nyelvünk miatt, hanem mert a nyelvünket különböző intézményekben használjuk, kiváló szakértőink vannak, bölcsődéink, gimnáziumaink és egyetemeink – a BBTE-n jelenleg több mint hatezer diák tanul magyarul.

Markó arra bíztatott, legyenek büszkék a jelenlévők, hiszen míg korábban sokan voltak szkeptikusok és „armageddont vizionáltak”, sokan élő cáfolatai ezeknek az álláspontoknak. Ugyanakkor aggódik is, ha a MOGYE ügyére gondol, és hisz abban, hogy semmit nem szabad veszni hagyni – mondta.

Adorjáni Dezső a profiteroltól Jézusig vezette le az EU-elméletét

Örömmel látja, hogy nagy és fontos kérdésekről szól a kongresszus – fogalmazott Adorjáni Dezső evangélikus-lutheránus püspök, kiemelve az identitás-megőrzést, közösségépítést, versenyképességet, illetve az Európai Uniót, az EP-választásokat, az erős magyar képviselet biztosítását.

Amikor azt hallja, hogy EU, erről a profiterol nevű édesség jut eszébe, annak is egy „fenséges gasztronómiai varációja”, a „tökéletes íz-szintézis, maga a gasztronómiai csoda”, amelyből a legjobbat a hetvenes években ette Bukarestben. Ez a cukrászda az 1977-es, a fővárost megrázó földrengésben összedőlt, és az az íz, amelyet ott megismert, soha többé nem tért vissza a két világháború között épült, rossz minőségű épület miatt. Mint mondta, a jó alap nemcsak az épületeknél fontos, hanem az életünkben is szükség van rá. Az „európai társasházba” sokan be akarnak költözni, sokan pedig kiköltöznének belőle, miközben ezt az építményt évtizedek óta módosítgatják „gyakran dilettáns módon”. Rájöttek ugyanakkor – mondta – hogy szükség van ehhez az építményhez egy alapra, de szerinte „ezek az építők nem látják a fától az erdőt”.

Adorjáni hívő keresztyénként úgy véli, hangzott el, hogy nincs szükség új alapokra, „a mi európai életünknek megvan a sziklaszilárd alapja, Jézus Krisztus”, aki ma nem nagyon kell, mert az ő eszmeisége ma is kihívó és kényelmetlen, „politikailag nem korrekt”.

Dávid László: a Sapientia nyolcezer "játékost" állított pályára

Durván 8 ezer hallgatót adott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az erdélyi magyar közösségnek, kezdte beszédét Dávid László az egyetem rektora.

A professzor szerint rendkívül fontos nagyot álmodni, merni egy olyan közösséget építeni, amely képes felépíteni az erdélyi Szilicium-völgyet.

Andócsi 15 ezer horvátországi magyar jókívánságát hozta

Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke elmondta, sokáig tündérkertként tekintettek Erdélyre, de amikor megismerték az itt élő magyarokat, árnyaltabb képet kaptak, szembesülve a kisebbségi lét problémáival.

A horvátországi magyarokról vélhetően az adriai tenger jut sokak eszébe, de arra emlékeztet, hogy 15 ezer ember vallja magát magyarnak az országban – fogalmazott. Aztán rátért: Székelyföldre mintaként tekintenek, akinek pedig megcsappant a magyartudata, az látogassa meg ezt a vidéket.

Andócsi beszéde végén a horvátországi magyarok nevében jókívánságait osztotta meg a kongresszuson jelenlévőkkel.

Zubanics hálás a támogatásért

Zubánics László, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének (UMDSZ) elnöke volt a következő felszólaló. Szerinte politikai súlyát tekintve az RMDSZ már túlnőtt Románia országhatárain. Köszönetet mondott azért a szolidaritásért, amit kárpátaljai magyarok kaptak az ukrán oktatási nyelvtörvény ügyében.

Brenzovics az erdélyi magyar szolidaritást köszönte meg

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arra emlékeztetett, a KMKSZ megalakulásának példáján jött létre az RMDSZ is. Mint rámutatott: az elmúlt harminc évben sokat megvalósítottak a külhoni magyarok, sok tekintetben pedig nem jártak sikerrel – de az biztos, hogy erős és cselekvőképes közösségek maradtak, különösen az erdélyi magyarság. Mint mondta, a kárpátaljai magyarságon nagy a nyomás, ezért köszöni az erdélyi magyarság szolidaritását.

Menyhárt Józseffel interjút is készítettünk

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a Felvidék üzenetét és köszöntését hozta, és arra emlékeztetett, az MKP nemrég ünnepelte huszadik évét. Mint mondta, a felvidéki magyarok számára Erdély példa: „tartás, székely góbéság, magyar életkedv és igazi erdélyi szív” jellemzi.

Arra kérte a jelenlévőket, tegyék jobb kezüket a szívükre, és érezzék ezer ember szíve dobbanását, majd azt kérte, dobbantsanak a lábukkal – a dobbanások után azt mondta, „még csak fél lábbal vagyunk a történetben”.

Beszéde előtt Menyhárt József exkluzív interjút adott lapunknak:

Mezei János az együttműködés fontosságát hangsúlyozta

Érdekes érzések kerítik hatalmukba a pulpitusnál állva, hiszen sok szép beszédet hallottak, de sajnos más a valóság – hangsúlyozta Mezei János. A Magyar Polgári Párt elnöke arra kérte a vezetőket, hogy amit elmondanak, azok a cselekvésekben is megvalósulhassanak.

Mezei arról beszélt, a 21. század magyarjainak az  „ősi életfa-eszményt” kell megtartaniuk, sőt szolgálniuk, hiszen a magyar az a nép, amelyiknek „a történelem viharai nem egyszer kettéhasították a törzsét”.

1989 után is sokan felsorakoztak az RMDSZ zászlója alá és a szövetséget ma is szívesen szolgálták, de sajnos „az autonómia szent ügye lecserélődött”, ezért jött létre az MPP – mondta el. Kitért arra is, az izmusok az emberiség ellenségei, és reméli, hogy megéri a globalizmus és liberalizmus bukását is a fasizmus, szocializmus és kommunizmus veszte után.

Ezt követően az EP-képviselői együttműködés fontosságáról beszélt, rámutatva a közös képviselet fontosságára.

Pásztor: több ami összeköt, mint ami elválaszt

Pásztor István a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) üdvözletét adta át. "Különböző helyzetekben, különböző politikai pozíciókban vagyunk a különböző országokban, de vannak olyan közös elemek, amelyek közös nezevőre hozzák a határon túli magyar pártokat. "Arra szövetkeztünk, hogy megőrizzuk közösségeink nemzeti identitását"- fogalmazott. Szerinte elfogadhatatlan, hogy mások mondják meg nekünk, hogy mi az az identitáselem, ami elfogadható, mert a határon túli magyarok se teszik ezt másokkal.

"Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy jobb életkörülményeink legyenek. Mélységesen sértő az, ha minket bárki biztonsági kockázatnak lát" - mondta Pásztor István. A VMSZ elnöke emlékeztetett, hogy a számbeli kisebbség, nem jelent értékbeli kisebbséget is. Végezetül köszönetet mondott Markó Bélának és Kelemen Hunornak is azért a támogatásért, amit a kényes időszakokban éreztek a délvidéki magyarok.

Vincze: nem bízzuk Junckerre a sorsunkat

Vincze Lóránt, a FUEN elnöke, az RMDSZ EP-képviselőjelöltje úgy fogalmazott: ma az RMDSZ az európai kisebbségpolitika meghatározó szervezete. A Minority SafePacket innen indították és irányították, és "benne van mindannyiunk munkája és reménye" – tette hozzá.

Mint rámutatott, vannak biztonságban élő közösségek, de olyanok is, akik nem szólhatnak saját nyelvükön sem – nekünk értük is fel kell szólalnunk, mondta. Arra is kitért, az aláírásokat az új Bizottságnak nyújtják be, „nem bízzuk Junckerre a sorsunkat”. Az EPP-vel a hátuk mögött hiszi, hogy sikerrel járhat az erdélyi magyarság – fogalmazott, hiszen „soha nem álltunk olyan közel ahhoz, mint most, hogy az európai kisebbségek sorsát rendezzük”.

„Számunkra Dél-Tirol a példája annak, hogy nem szabad engednünk a kishitűségnek” – hangzott el Vincze felszólalásában.

Alfreider: nincs hasonló megoldás mindenki számára

Daniel Alfreider, a Dél-Tiroli Néppárt üzenetét hozta el. Elmondta, az autonómia számukra egy békés megoldás eredményeként valósult meg az olasz hatóságokkal. Szeretnének pozitív példaként állna az összes olyan kisebbség előtt, amely hasonló célokért küzd.

"Nincs egy közös megoldás minden közösség számára, de hasonló célkitűzéseink lehetnek. S ez nagyszerűen megnyilvánult a Minority SafePack polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő akcióban"  - fogalmazott Altfreier, aki kilátásba helyezte, hogy az erdélyi magyarok számíthatnak a dél-tiroli németek támogatására a közös európai kisebbségi minimum megszövegezésében. 

Ungár Péterrel (LMP) interjút is készítettünk

A külhoni szavazatok tekintetében a második legtöbb szavazatot a Lehet Más a Politika kapta – fogalmazott Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője. Mint mondta, a székely autonómia, a kárpát-medencei környezet ügyében ki fognak állni a romániai magyarság mellett.

Azt is elmondta: nem nekik kell eldönteni sem a küzdelem irányát, sem azt, hogy ki a kisebbségek legitim képviselője, ugyanakkor hinni kell, hogy megváltoztathatjuk egymás álláspontját – a Fidesz és MSZP is változtatott már világnézetet a külhoni kisebbségeket illetően.

Beszéde előtt Ungár Péter exkluzív interjút adott lapunknak: 

Molnár Zsolt: az RMDSZ a romániai magyarság egyetlen hiteles képviselője

Molnár Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke arról beszélt, Erdélybe jönni számára megtisztelő, nemcsak politikusként. Mint mondta, Románia és Magyarország számára fontos a közelgő európai választás, egy erős, egységes Európára van szükség. „Bár a történelem vihara külön országba sodort minket, ettől még egy nemzet vagyunk, és így lesz ez mindig is” – fogalmazott, arra emlékeztetve, Európa megoldást kínál erre a problémára.

A szocialisták számára az RMDSZ a romániai magyarság egyetlen hiteles képviselője, és ezt mindig így gondolták. Támogatták a kettős állampolgárságot, a választói jognál azonban jobb alternatívát kínálnak. Az RMDSZ autonómiatörekvéseit és a román-magyar közös kormányüléseit is fontosnak tartják – mondta a magyarországi szocialista politikus.

A PSD szónoka nem győzte dicsérni az RMDSZ-t

Mihai Fifor, a PSD országos tanácsának elnöke elöljáróban közölte: Liviu Dragnea pártelnöknek a miniszterelnökkel együtt az Európai Szocialisták Pártjának kongresszusán kellett részt vennie, ezért nem jöhettek el Kolozsvárra. „De mindketten értékelik a PSD együttműködését az RMDSZ-szel” – hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Mihai Fifor nem győzte dicsérni az RMDSZ-t. Emlékeztetett, hogy a román politikai szereplők mindegyike egy megbízható, szavatartó partnernek tartja a magyar érdekvédelmi szervezetet. „Az RMDSZ-szel való együttműködésben a kézfogás többet ér bármilyen szerződésnél. Politikusaik a legnehezebb pillanatokban is betartották a szavukat, ami nagyon tiszteletre méltó” – jelentette ki.

A PDS-s politikus szerint az RMDSZ korrekt partner, amelyik mindig fontosabban tartotta a tisztességet a politikai haszonszerzésnél. „Minden politikai párt ilyen partnert akar” – hangsúlyozta. Azzal folytatta, hogy a támogatás mindig kölcsönös lesz az RMDSZ és a PSD együttműködésében. „Együtt dolgozhatunk a magyar közösség és Románia lakóinak jólétéréért. Ez win-win tpíusú együttműködés, mindkét fél nyer, de az igazi nyertesek az állampolgárok, nemzetiségtől függetlenül” – fogalmazott Fifor.

Emlékeztetett, hogy a költségvetésből a magyarok lakta megyék, elsősorban Háromszék jelentős összegekben részesülnek. Biztosította az RMDSZ-t, hogy amíg a PSD kormányon van, a magyar közösség jóléte is növekedni fog. „Össze kell fognunk az állampolgárok érdekében” – zárta beszédét.

Firczak: mindig számíthattunk a magyarokra

Gheorghe Firczak hozta el a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának üzenetét. A rutén kisebbség képviselője előbb románul, majd magyarul szólt a küldöttekhez. "Varujan Pambuccian elnök úr kért meg, hogy feltétlenül beszéljek magyarul is" - magyarázta. Felelevenítette, hogy anno Kolozsváron végezte az egyetemet, majd itt doktorált is a román-magyar kapcsolatok alakulásáról. 

Firczak elmondta, a ruténok mindig számíthattak a magyarok támogatására és ezért hálásak lesznek. 

Turcan: a közös értékek nem változtak

Raluca Turcan, a PNL képviselőházi frakcióvezetője szintén magyarul kezdte beszédét, majd visszaemlékezett arra, amikor az RMDSZ-szel közösen együtt dolgoztak Románia demokratizálásáért és azért, hogy az Európai Unió tagállama legyen az ország. Elmondta, azok az értékek, amelyek a két párt együttműködését jellemezték, a mai napig nem változtak.

Beszélt arról is, az, hogy mindkét politikai erő az EPP tagja Európában, azt jelenti, hogy itthon is együtt kell dolgozniuk a jogállamiságért, a működő igazságügyért, a szabad és versenyalapú piacért, az egyenlő hozzáférésért az egészségügy és oktatás terén, a helyi közösségek fenntartásáért. Arra is kitért: az Európai Néppártnak esélye van, hogy vezesse Európát, a PNL és RMDSZ ezt pedig a román és magyar állampolgárok előnyére fordíthatja.

Helyi szinten számos sikeres, közös törekvést látunk, így például Kolozsváron is, de számos más településen támogatják a liberálisok a magyar közösséget – mondta a frakcióvezető. Azt is kifejtette, számos romániai projektben várják az RMDSZ támogatását, legyen szó kórházak, autópályák építéséről, európai uniós pénzekből.

Turcan azt mondta, 1989 után a nemzeti kisebbségek jogait az alkotmány védi, ugyanakkor számos jog veszélyeztetve van, ezeket pedig közösen kell megvédenünk a kormánytól, hiszen a nemzeti kisebbségi jogokat is eltiporhatják a jövőben. Arra invitálta az RMDSZ-t: támogassa a PNL-t az EP-ben egy fejlett Romániáért.

Dan Barnával interjút is készítettünk

"Szép jó napot kívánok" - Dan Barna, az USR horihorgas elnöke is magyarul kezdte beszédét. Az ellenzéki pártelnök felelevenítette nagyszebeni  gyerekkorát - magyar barátjával együtt focizott a grundon - amikor a sokszínűség fontosságáról beszélt. Mint mondta, olyan országot szeretne, amely egyenlő jogokat biztosít minden állampolgára számára. Dan Barna - a többi román hozzászólóhoz hasonlóan - sok aktuálpolitikai elemet fűzött beszédébe.

Nézzék meg a Maszolnak adott exkluzív interjút. 

Kocsis Máté: az RMDSZ egy valódi magyar politikai sikertörténet

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az RMDSZ elmúlt három évtizedéről úgy fogalmazott: Közép-Európában tudjuk, hogy harminc esztendő nagy idő, a szövetség pedig elsőként szervezte meg magát a rendszerváltást követően. A közösségben jelen van a politikai pluralizmusra törekvés, de az RMDSZ „egy valódi magyar politikai sikertörténet, mint ahogyan a Fidesz és KDNP szövetsége is az”, fogalmazott.

A fideszes politikus az EP-választások fontosságáról beszélt, arra emlékeztetve, hogy sokat vártunk a csatlakozástól, „talán túl sokat is”, egyebek mellett kultúránk védelmét, nemzetünk biztonságát tekintve – ugyanakkor közösen dolgozhatunk a Kárpát-medencében a magyar jövőért. Kocsis kiemelte, meglátása szerint ma a nemzetek Európája gondolatát egyre jobban fejtegeti egy Európai Egyesült Államok víziója, ők azonban egyenrangú, önálló nemzetek együttműködését akarják és a határok megvédését.

Kocsis említette a Minority SafePack sikerét is. „Nem tűr halasztást a napirendre tűzése” – fogalmazott, szót emelve a szimbólumok szabad használata, a közösségi és egyházi tulajdonok, illetve a „székely terroristák perének” érintettei mellett.

Tăriceanu magyarul kezdte a beszédét

„Azért jöttem, hogy megerősítsem magyar barátaimnak, hogy teljes értékű polgárai Romániának” – kezdte magyarul beszédét Călin Popescu Tăriceanu. A szenátus és az ALDE elnöke gesztusával nagy sikert aratott a teremben.

A kisebbik koalíciós párt vezetője rövid politikai helyzetértékelőjében – nevek említése nélkül – a frissen alakult pártokat ostorozta. Emlékeztetett: vannak a román politikában olyan erők, amelyek szerint elérkezett az új pártok ideje. Tăriceanu szerint akik ezt a zászlajukra tűzik, maguk sem „újak,” értékrendjük távol áll az EU-től. „Ideológiájuk agresszív, diskurzusuk a bal- és a szélsőjobból táplálkozik, képtelenek a párbeszédre” – vélekedett.

Az RMDSZ egy „régi”, harminc éves szervezet, mégis új a házelnök szerint, magává tette az uniós értékeket, képes a párbeszédre, az érvelésre, a racionalitásra. „Az a közösség, amit önök képviselnek, számunkra nagyon fontos. Kötelességünk együtt építeni az országot, közösen kell gondoskodnunk arról, hogy nagykorúvá cseperedjen a román demokrácia” – jelentette ki.

Semjén: a magyar nemzet megmaradása az együttműködés alapja

Semjén Zsolt kormányfőhelyettes elmondta: létrejött a kiegyezés az RMDSZ és a magyar kormány között. Ez teljes bizalmi együttműködés, ez érvényes Kelemen Hunor és Orbán Viktor kapcsolatára is. "Ha ne adj isten egyszer az RMDSZ meggyengülne, véget érne a hatékony magyar érdekképviselet. Ezért semmi nem fogadható el, ami gyengíti az RMDSZ-t" - fogalmazott.

A magyar nemzet megmaradása az együttműködés alapja, mondta. Ezt a szövetséget az erdélyi magyar választópolgárok akarják, mert nyilvánvaló, hogy az RMDSZ a meghatározó politikai erő. Felidézte azt is, hogy az erdélyi magyarok 96 százaléka a Fidesz-KDNP-re szavazott. A magyar kormány felelősséget visel a külhoni nemzetrészekért, a Budapestről Erdélybe érkező támogatás százmilliárdos nagyságrendű - emlékeztetett.

Semjén szerint az RMDSZ kapcsolat is Magyarország és Románia között. Felidézte, hogy a két ország kapcsolata valamikor gyümölcsöző volt, az RMDSZ-nek is köszönhetően. Meghatározónak nevezte a két ország együttműködését. „Az RMDSZ és Magyarország soha nem követelt olyan jogokat, amelyekre nem lehetne példát mondani az Európai Unióban. Mi nem vagyunk kevesebbek vagy alábbvalóbban a többi népnél. Ami másoknak jár, az nekünk is jár. Ez nem extremitás, hanem normalitás” – üzente a román politikusoknak. A magyar kormányfőhelyettes szavai szerint kiváló a kapcsolatuk a magyarországi román közösséggel. Ez a közösség akkor használhatja a szimbólumait, amikor akarja. „Mi sem kérünk mást a székely szimbólumaink használatának tekintetében” – jelentette ki.

Semjén döntő jelentőségűnek nevezte, hogy minél több magyar képviselő üljön az Európai Parlamentben. „Számítunk az erdélyi magyarságra, és bármi történik, önök mindig számíthatnak a magyar kormányra!” – zárta a beszédét.

Kelemen: szükség van az RMDSZ-re, van amiért küzdeni

„Az a tény, hogy ilyen nagy számban elfogadták meghívásunkat, világos jelzés, hogy fontosnak tartják a munkánkat, mint ahogy mi is fontosnak tartjuk az önökkel való párbeszédet és együttműködést” – fogalmazott köszöntőbeszédében Kelemen Hunor. A szövetségi elnök elmondta, harminc év alatt nagyot fordult a világ, de az nem változott, hogy szükség van az RMDSZ-re, van amiért küzdeni.

Fel kell tenni a kérdést, mondta, hogy szabadabbak vagyunk-e, mint harminc éve, nőtt-e az életszínvonal, és nagyobb biztonságban vagyunk-e? Az első kérdésre a válasz igen, a másodikra, hogy valamelyest, a harmadikra, hogy bár félperiféria vagyunk, nagyobb a biztonságunk – mondta. Ez a három szempont azonban veszélybe kerül, ezért Közép-Európában, Romániában hasonlóak az érdekeink – emelte ki. Hozzátette: a kongresszus tétje, hogy sikerül-e olyan jövőképet alkotni, amely kiszámíthatóvá teszi az életszínvonalat, és békés, biztonságos tervezést kínál.

Johannis behozta a bukaresti pártpolitikát

Laurentiu Stefan elnöki tanácsos hozta el az RMDSZ kongresszus résztvevőinek Klaus Johannis államfő üzenetét. A BT Aréna pulpitusánál személyes élményként elmondta, számára ez immár a harmadik RMDSZ-kongresszus: 2015-ben Kolozsváron, 2017-ben Zilahon, 2019-ben pedig ismét Kolozsváron vehetett részt. "Remélem, hogy két év múlva is itt lehetek ugyanebben a minőségben" - tette hozzá.

Klaus Johannis államfő üzenete elején méltatta az RMDSZ, az erdélyi magyarság szerepét a forradalom kitörése óta eltelt időszakban az ország demokratizálódásában. Az államfő ugyanakkor nem tudott elvonatkoztatni a bukaresti pártpolitikai csatározásoktól, kémény szavakkal illette a kormányt és a PSD-ALDE koalíciót, amely szerinte a csőd szélére sodorja az országot. Mint mondta, azért vetette fel ezt, mert tudomása szerint az RMDSZ kongresszusát a jövő tervezésének gondolata hatja át. 

Emil Boc idézett egy székely viccet

Emil Boc kolozsvári polgármester üdvözölte a jelenlévőket „Erdély fővárosában”. Megköszönte az RMDSZ hozzájárulását a kincses város fejlődéséhez. Örömét fejezte ki, hogy a küldötteknek alkalmuk nyílik meglátogatni Kolozsvárt. Arra kérte az RMDSZ-t, hogy továbbra is legyen partnere a város fejlődésének, amit sikertörténetnek nevezett. „Együtt a diverzitásban” – szerinte ez az alapja Kolozsvár prosperálásának. A polgármester felsorolta, hogy milyen infrastrukturális beruházásokra van szüksége a településnek, és hangsúlyozta, ezek az egész közösséget szolgálják.

Emil Boc beszéde elején mérsékelt derültséget keltett azzal, hogy a kolozsvári román-magyar együttélés illusztrálásaként idézett egy székely viccet. Ennek lényege, hogy harminc év házasság után a székely asszony számon kéri a férjén, hogy már nem babusgatja, nem kedves hozzá, mint a kapcsolatuk elején, majd megkérdi: „Mond csak, szeretsz te még engem?” A székely atyafi így válaszolt: „Harminc éve elmondtam, hogy szeretlek. Ha változik valami, majd szólok!”

Porcsalmi Bálint nyitotta meg a kongresszust

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök üdvözli a kongresszus küldötteit, a meghívottakat, több nyelven is. Tájékoztatása szerint 984 küldött mandátumát igazolták, a teremben 832 küldött ül, a kongresszus határozatképes, elkezdheti a munkálatait.

Elkezdődött a kongresszus

Fél órás csúszással elkezdődött a kongresszus. A hagyományoknak megfelelően elsőként a román, majd a magyar himnusz, végül az EU himnusza, az Örömóda és a székely himnusz hangzott el.

Csoma: Kolozs megyében az erdélyi magyar lét minden formáját meg lehet találni

Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke házigazdaként üdvözölte a kongresszus résztvevőit. "Holnap, február 23-án lesz 576 éve annak, hogy megszületett Mátyás király, emlékét őrzi az a mintegy 50 ezer magyar ember, aki itt él ebben a városban" - fogalmazott. Hozzátette: Kolozsvár mindig is befogadó város volt, sokan érkeznek ide Erdély minden szegletéből és sokan úgy döntenek, hogy tanulmányaik elvégzése után itt maradnak. 

Mint mondta, Kolozs megyében az erdélyi magyar lét minden formáját meg lehet találni: Kalotaszegen a tömbben él a magyarság, Kolozsváron a nagyvárosi magyarok specifikus életével találkozhatunk, a Mezőségen pedig a szórványkörülményeket is megtapasztalhatjuk.

Csoma Botond szerint Kolozs megye, Kolozsvár jó uton halad, a város nyitottsága példaértékű, itt az európai értékek is otthon vannak.  

Kelemen: egy fontos feladatot tűztünk ki magunk elé

Ez a kongresszus egy fontos feladatot tűz ki maga elé: meg tudunk-e fogalmazni egy olyan jövőképet, vitairatot, amely a következő időszakban meghatározza a politikai döntéseket - fogalmazott a rendezvényt megelőző sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor. A szövetségi elnök azt mondta: "nemcsak meg akarunk maradni szülőföldünkön, de sikeres közösségként akarjuk ezt tenni, amely fejlődik, növekedik és versenyképes Európa-szinten is".

A politikus tájékoztatása szerint ennek érdekében az identitás megőrzése és újretermelése mellett a különböző gazdasági területekre is odafigyelő dokumentumot állítottak össze. "Azt szeretnénk, hogy ezt a vitairatot csiszolva tudjuk meghatározni a következő néhány év cselekvési prioritásait" – magyarázta.

Kelemen arról is beszélt, örvend, hogy meghívottaik "99,99 százaléka" jelen lesz, hiszen fontosnak tartják a párbeszédet, a személyes találkozókat. Mint elmondta, meghívták Liviu Dragneát is, de a PSD elnöke egyéb dolgai miatt nem tudott eljönni a kongresszusra.

Arról, hogy ha a Fideszt "kirúgnák" az EPP-ből, az RMDSZ távozna-e, Kelemen azt kijelentette: olyan régóta vannak ott, hogy nem tudnak elképzelni alternatívát, de kétségesnek tartja, hogy sor kerülne egy ilyen lépésre a magyar kormánypárttal szemben - ez senkinek nem érdeke, vélekedett. Hozzátette: szerinte nincs olyan típusú konfliktus, mint amilyent a sajtó felnagyít.

Porcsalmi: közel ezer küldöttel indul a kongresszus

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, kongresszusi biztos a technikai ismertetőn a felszólalók névsorát, az ezt követő vita témáját - az EP-választások - ismertette, majd a szombati nap várható programját összegezte. Szombaton szavaznak az RMDSZ elnökéről, az EP-képviselőjelöltek vitája is ezen a napon zajlik. 984 küldött vesz részt a kongreszuson és több mint kétszáz meghívott - hangzott el a kongresszusi biztos rövid sajtótájékoztatóján.

Így zajlottak a előkészületek

Folyamatosan érkeznek a küldöttek, de hivatalosan csak 15.30-kor kezdődik az RMDSZ kongresszusa a kolozsvári BT Arénában.  A szervezők alaposan átalakították a korszerű sportcsarnokot a rendezvény idejére. Az alábbi videó az előkészületekről készült: