A család meghatározásához kapcsolódó alkotmánymódosítás jogi értelemben fölösleges és értelmetlen, társadalmi szempontból kirekesztő, politikai szempontból pedig káros, hamis – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Porcsalmi Bálint. Az RMDSZ ügyvezető elnöke közölte: nem vesz részt az október 7-ei népszavazáson, és reméli, hogy a szövetség nem fogja támogatni a referendumot.

Az európai, sőt a nemzetközi tendenciákkal szembemenve Románia „kőbe vésni” készül, hogy a család egy férfi és egy nő házasságán alapul. Hogyan kommentálja azt, hogy az októberi referendumon az ország nem előre-, hanem hátralépni készül ezen a téren?

Van egy nagy félreértés ezzel kapcsolatban. Romániának már 27 éve, 1991 óta kirekesztő alkotmánya van a családot illetően, amely kimondja, hogy a család alapja a házasság. Familia se întemeiază pe căsătoria liber consimţită între soţi. A mostani alkotmánymódosítási javaslat, a közvélekedés és a kezdeményezés elnevezése ellenére, nem a család meghatározását akarja megváltoztatni, hanem a házasságét. Pontosabban: a házasság alkotmányba írt megfogalmazását. Az eddigi, családra vonatkozó kirekesztő megfogalmazást nem változtatja meg semmilyen formában, ellenben újabb korlátozó rendelkezést vezet be azáltal, hogy kimondja: házasság kizárólag férfi és nő között köttethet. Magyarán: egy érvényben lévő rossz rendelkezést egyáltalán nem javít, ám tovább ront.

Fontos látni viszont, hogy az alkotmánymódosítás jogi szempontból semmi újat nem eredményez. A jelenlegi helyzethez képest nem ad és nem vesz el jogokat. Egyrészt a család meghatározása semmiben nem változik. Másrészt a házasság továbbra is férfi és nő között köttetik, valamint azonos nemű személyek továbbra sem házasodhatnak. Ezt jelenleg is így szabályozza a polgári törvénykönyv. Az alkotmánymódosítás tehát jogi értelemben fölösleges és értelmetlen, társadalmi szempontból kirekesztő, politikai szempontból pedig káros, hamis.

Jó az, hogy vita alakult ki a család meghatározásáról. A család és a házasság fogalmát, valamint intézményét összemosni és összekötni hibás. Szociológiai, de jogi értelemben is mintegy 5-7 típusú családot határoz és különböztet meg a szakirodalom. Ezek közül csupán az egyik – hangsúlyozom: csupán az egyik – az úgynevezett nukleáris család, amely egy férfiből, egy nőből és gyerek(ekből) áll. Ez is kétféle lehet: jogilag legitim, azaz házasság útján létrejött család, vagy társadalmilag elfogadott, de jogilag nem minden esetben és nem minden államban kodifikált együttélés alapján létrejött család. Nálunk elismerik az együttélési viszonyt – a concubinaj-t –, de már a bejegyzett élettársi kapcsolatot – patreneriat civil románul – nem. Tavaly kaszálta el a parlament az erre vonatkozó törvényt. Nagy hibának tartom. Szükség van erre, újra be kell nyújtani, és sürgősen el kellene fogadtatni.

Kedden az RMDSZ szenátusi frakciójának tagjai közül senki nem szavazott nemmel a név szerinti szavazáson az alkotmánymódosító tervezetről, hárman pedig tartózkodtak. Ez gondolom azzal magyarázható, hogy az erdélyi magyar társadalom (a román többséghez hasonlóan) elutasítja a melegházasságot, és az RMDSZ politikusai nem akartak "szembemenni a választói akarattal". Ezt hogyan látja?

Az RMDSZ szenátorainak véleménye és szavazása kizárólag a szenátusi frakció véleményét tükrözi. Ebben a kérdésben különböző, akár élesen eltérő álláspontok és meggyőződések vannak a Szövetségben. Az RMDSZ referendummal kapcsolatos álláspontját az erre jogosult testületekben csak később fogjuk kialakítani. Személy szerint az RMDSZ szenátorainak a véleményét és döntését elfogadom, mert demokrata vagyok, de nem értek velük egyet. Nem értek egyet azzal, hogy házasságot kizárólag csak nő és férfi köthet. Romániában ugyan nem engedélyezett a melegházasság, de meggyőződésem, hogy ennek ellenkezője sem ördögtől való dolog: az Unió 15 tagállamában házasodhatnak az azonos nemű személyek. Nem értek egyet a szenátor kollegák azon véleményével sem, hogy a jelenlegi alkotmányos rendelkezésnél jobb tartalommal bír a most beterjesztett tervezet. Mert nem jobb: jogilag sem, szellemiségében sem. Egyrészt fenntartja a család korlátozó jellegű, rossz meghatározását, másrészt, hosszú távon kirekesztő egy olyan számottevő közösséggel szemben, olyan állampolgárokkal szemben, akiket ugyanolyan jogok illetnének meg, mint a heteroszexuálisokat.

Az Európai Bíróság nemrégiben hozott kötelező érvényű döntést a szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jog alkalmazásának ügyében az unió területén. Eszerint Romániának el kell ismernie egy amerikai és egy román állampolgár külföldön kötött melegházasságának jogköreit. Jelenleg tehát egy meleg román állampolgárnak több joga van Romániában, mint a többi meleg polgárnak. Ez a kérdés terítékre került az RMDSZ-ben a szavazás előtt?

Tudomásom szerint nem került terítékre.

Az alkotmánybíróság korábban már többször kimondta (lásd például az 580/2016-os döntést), hogy a család fogalmát nem lehet leszűkíteni csak egy férfi és egy nő házasságára, hiszen az alkotmány maga védi a családi állapothoz való jogot minden állampolgár számára. Miért nem veszik figyelembe az RMDSZ-es honatyák ezeket a döntéseket, mielőtt igennel szavaznak?

A legtöbb uniós ország alkotmánya, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint a romániai alkotmánybíróság említett döntése is kimondja: a család fogalma tág, túlmutat a házasságon, két külön intézményként kell kezelni azokat. Mondom még egyszer: ez a referendum – sajnos – nem a család meghatározásáról szól. Itt lett volna az alkalom rendezni, javítani a helyzetet, de ennek ellenkezője történik. Sőt az idézőjeles, hagyományos családmodellt sem védelmezi jobban az új meghatározás. Ha pedig védeni akarjuk a családot, akkor védjük – ne csupán a meghatározását szövegezzük. Számottevő és kiszámítható családtámogatási intézkedésekre és költségvetésre, a gyerekeiket egyedül nevelő szülők megkülönböztetett anyagi támogatására, az állami árvaházak fokozatos megszüntetésére, az örökbefogadás egyszerűsítésére, valamint, ahogy az előbb már említettem, a bejegyzett élettársi kapcsolat törvénybe foglalására van szükség. Ma a legnagyobb veszélyt a családokra a szegénység, az alkoholizmus, a családon belüli erőszak, a magas arányú gyermekhalálozás jelenti. Ezzel kellene harcolni. Nem a melegekkel.

Akárcsak a képviselőházban, az RMDSZ frakció tagjai a szenátusban is lelkiismeretük szerint szavaztak. Helyesnek látja-e, hogy nem egységesen foglaltak állást a frakciók ebben a kérdésben?

Az RMDSZ-ben sokfajta vélemény, álláspont létezik, akárcsak a társadalmunkban. Helyesnek tartom, hogy mindenki a lekiismerete szerint döntött. Én egy olyan RMDSZ-ben nőttem fel és dolgozom, amely mindamellett, hogy romániai, magyar és szövetség, demokrata is: befogadó nem kirekesztő, toleráns, nem ítélkező.

Az alkotmánymódosító referendumot megelőzi a népszavazási kampány. Mi kellene hogy legyen az ügyvezető elnök szerint az RMDSZ üzenete a választóknak ebben a kampányban? 

Mivel én nem értek egyet sem a kérdésfelvetéssel, sem a témában szervezett népszavazással, remélem, az RMDSZ úgy dönt, hogy nem támogatjuk a referendumot. Az én személyes opcióm világos: ez az alkotmánymódosítás korlátozó és kirekesztő, ezért én határozottan ellenzem a módosítást, nem értek egyet a módosítással, és nem fogok részt venni a népszavazáson.

A társadalomban létező előítéletek lebontása igen nehézkes, hosszas folyamat, amelynek alakulása nyilván nem csak a politikusokon múlik, de hogyan látja a politikusok felelősségét ebben a kérdésben?

A politikus felelőssége, hogy döntéseket hozzon, és alakítsa a közbeszédet. Ami a demokratikus döntéshozatalt illeti, én nem értek egyet azzal, hogy valakik – akár többségben vagy kisebbségben vannak egy társadalomban – világnézetüket, személyes opcióikat, szokásaikat és kultúrájukat törvénnyel erőltessék rá másokra, ezáltal korlátozva azok szabadságát. Az alkotmány minden állampolgár alaptörvénye, függetlenül etnikai, nyelvi, vallási vagy szexuális identitásától, minden állampolgár jólétét és biztonságát kell szavatolnia. Mi magunk, romániai magyarokként, kisebbségi közösségként is ezt várjuk el a többségtől: ne viseltessenek irántunk előítéletekkel, ne erőltessék ránk többségi akarattal értékeiket, nyelvüket, kultúrájukat, vallásukat, meggyőződéseiket. Ez az alkotmánymódosítás és kampánya nem lebontja az előítéleteket, hanem megerősíti azokat. Korlátozó és kirekesztő, ezért én határozottan ellenzem.