Tavaly júniusban Miklós Zoltán háromszéki RMDSZ-es képviselő tett javaslatot a válságból hasznot húzó vállalatok extraprofitjának megadózására, ám felvetése akkor nem talált meghallgatásra a koalíciós partnerek körében. Félév után viszont Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke rukkolt elő hasonló javaslattal, Marcel Ciolacu az elmúlt napokban több ízben hangoztatta, hogy szolidaritási adót kellene fizetniük azoknak, akik az elmúlt két év válságait kihasználva „arcátlanul nagy vagyonokat” halmoztak fel.

Ennél is továbbment, és kifejtette, a „társadalmi méltányosság” visszaállítása érdekében a munka adóztatását csökkenteni, a tőke adóztatását pedig növelni kell. Az ő felvetésének sem örül mindenki, például Daniel Dăianu, a Költségvetési Tanács elnöke kijelentette, Románia nem engedheti meg magának a költségvetési bevételek csökkenését, mivel folytatnia kell az államháztartási hiány konszolidálását.

Egyensúlytalanság a munka és a tőke adózása között

Romániában rettentő nagy egyensúlytalanság van a munka és a tőke adózása között, erősítette meg a Maszol megkeresésére Miklós Zoltán. A képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságának tagja rámutatott, a munkavállalók 41,5 százalékos adót fizetnek, a bruttó jövedelmükből levonják a 25 százalékos társadalombiztosítást és a 10 százalékos egészségbiztosítást, majd a maradékból a 10 százalékos jövedelemadót. A maradék 58,5 százalékból tovább adózunk, hiszen minden vásárolt termék után kifizetjük az áruforgalmi adót (áfa), vagy a jövedéki adót, esetenként mindkettőt. Ilyen formában a munkavállalók a fizetésük szinte kétharmadát befizetik az államkasszába, a maradék egyharmadból lehetne esetleg megtakarítani.   

Ezzel szemben a tőke, a vagyonosok adózása sokkal alacsonyabb, mutatott rá a szakpolitikus. Példaként említette, hogy akik lakást adnak bérbe, január 1-től 10 százalékos adót fizetnek, azelőtt 6 százalékot adóztak. Az osztalékadó 5 százalékról emelkedett 8 százalékra. A tőzsdei adózás 1 vagy 3 százalék, attól függően, hogy egy évig vagy tovább tartanak egy részvényt. Ráadásul a tőke adózása oldalán rengeteg kiskapu van, ami még jobban elbillenti az egyensúlyt. „Egyértelműen nincs összhang, aki dolgozik, a munkájával tartja életben a gazdaságot, nagyobb adóterhet visel, mint akik a tőke, a vagyon használatával tesznek szert jövedelemre” – mutatott rá a képviselő.

A semleges adózás lenne egészséges

Az egészséges adórendszer az úgynevezett semleges adózás, ami azt jelenti, hogy bármilyen úton indulsz el, hogy pénzt keressél, hozzávetőleg ugyanakkora adóterhet viselsz. Miklós Zoltán úgy véli, az egyensúly helyreállításával mindenképpen foglalkozni kell. Meglátása szerint, semmilyen formában nem lehet szó arról, hogy munkát nagyobb adóval sújtsák, sőt azt csökkenteni kellene, viszont meg kell vizsgálni, hogy az államkassza így kiesett bevételeit, mivel lehetne pótolni.

Miklós Zoltán megerősítette tavaly júniusi javaslatát, miszerint azt kell megvizsgálni, melyik ágazatok, iparágak az elmúlt időszak – a járványhelyzet, a háború, az energiaválság – nyertesei. Ezt a pénzügyi kimutatások, mérlegek világosan tükrözik, csak össze kell hasonlítani, hogy milyen jövedelmeket valósítottak meg „békeidőben”, és mekkora a viharos években a „szél befújta” extra jövedelem. A konjunkturális nyereséget megvalósítóktól el lehet várni a teherviselést, az kell szolidáris legyen a rászorulókkal, a kiszolgáltatokkal, aki ezekben az időkben hatalmasat nyert, szögezte le Miklós Zoltán.

Kapcsolódó

Ciolacu szoridaritási adóval terhelné meg a válság alatt felhalmozott „arcátlanul nagy vagyonokat”

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Marcel Ciolacu fenntartja, hogy szolidaritási adót kellene fizetniük azoknak, akik az elmúlt két év válságait kihasználva „arcátlanul nagy vagyonokat” halmoztak fel.  

szolidaritási adó vagyon gazdasági válság Marcel Ciolacu

Emlékeztetett, az Európai Unió eldöntötte, hogy extra profitadóval sújtja az energiacégeket, amelyek aránytalanul nagy nyereségre tesznek szert a háború miatt megemelkedett árak miatt, ám más ágazatokat is be lehet azonosítani, például egészségügyi vagy futárcégeket, melyek hasonlóképpen aránytalanul nagy konjunkturális jövedelemre tettek szert.