A profitadót fizető cégek idén nem december végéig, hanem június 25-ig tölthetik ki a 177-es formanyomtatványt, amellyel megbízzák az adóhatóságot (ANAF), hogy a fel nem használt szponzoralapjukat utalja át civil szervezetek vagy egyházak számlájára. „Június 25-én a kapu bezárul, ezek a pénzek a bukaresti fekete lyukban maradnak” – mondta el a Maszol megkeresésére Miklós Zoltán képviselő, az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa.

Miklós Zoltán arra biztatja a profitadó cégek tulajdonosait, hogy keressenek számukra szimpatikus, meggyőző civil szervezetet, és irányítsák át számlájukra ezeket a pénzeket. Annál is inkább, mert a vállalkozások számára az adófelajánlás nem jár pénzkifizetéssel, ugyanis a már befizetett adójuk egy részéről rendelkeznek a 177-es formanyomtatvánnyal.

Hatalmas szerepük van a könyvelőknek, hiszen ők látják át pontosan a cég tavalyi pénzügyi helyzetét, mekkora volt a nyeresége, a profitadója, és ennek a húsz százalékából eddig mekkora összeget ajánlottak fel szponzorációra, mennyi maradt benn az államkasszában, tehát mennyit lehet egyetlen formanyomtatvánnyal június 25-ig átirányítani valamelyik civil szervezetnek vagy egyháznak. A politikus ugyanakkor a civileket is arra buzdítja, vegyék fel a kapcsolatot a cégekkel, kérjék a támogatásukat a tevékenységükhöz.

Megnyirbálták a szponzorálás lehetőségét – a mikrovállalkozások nem élhetnek ezzel

A Miklós Zoltán által kezdeményezett szponzor-törvény megkétszerezte a civil szervezeteknek felajánlott támogatások összegét. A tervezet elfogadása előtt, 2019-ben országos szinten 1,5 milliárd lej érkezett civil szervezetekhez szponzorációként. Miután megteremtették a lehetőséget, hogy a cégek is utólag rendelkezzenek a fel nem használt összegekről, sikerült megduplázni a korábbi szponzorpénzeket és 2022-ben már 3,1 milliárd lej kerül a hasznos és hiánypótló tevékenységet megvalósító civil és egyházi szervezetekhez.

Viszont ettől az évtől változtak a szabályok, a kormány gyakorlatilag megvonta a szponzorálás lehetőségét a mikrovállalkozásoktól, támogathatnak ugyan civil tevékenységeket, de már csak a saját zsebükre, nem az adójukból. Ez a módosítás értékben nem jelent nagy érvágást a civileknek, mert a mikrovállalatoknál nem volt olyan nagy a potenciális szponzoralap, hiszen tavaly 1 vagy 3 százalékos adót fizettek a forgalmuk után, annak függvényében, hogy volt vagy sem alkalmazottjuk. Viszont számszerűleg ezzel sok vállalkozástól vonták meg a lehetőséget, például Kovászna megyében a cégek 90 százaléka mikrovállalkozás.

„Ez elbátortalaníthatja a civil szervezetek képviselőit, hiszen amikor szponzorációért kopogtatnak, az esetek kilencven százalékban azt a választ kapják, hogy ez a törvényes lehetőség az adott cég esetében megszűnt, ha eddig még kis összegekkel is, de támogatták a tevékenységüket, most kénytelenek visszautasítani őket” – részletezte a szakpolitikus.

Miklós Zoltán hangsúlyozta, a profitadó fizető cégek június 25-ig átirányíthatják a fel nem használt szponzoralapjukat, és valójában náluk vannak a nagy összegek, a potenciális szponzoralap 90 százaléka.

Az átirányítás lehetőségét egy fél évvel előrehozták, eddig ugyanis a május 25-ei könyvelési mérleg benyújtása után még hat hónap állt a rendelkezésre, idén már csak egy. A pénzügyminisztérium azzal érvelt, hogy legyen kiszámítható a költségvetés, már félévnél lássák, mekkora összeg marad az államkasszába, ám tulajdonképpen az a cél, hogy minél kevesebb pénzt kelljen átutalni a civil szervezeteknek, egyházaknak, mutatott rá a képviselő. Ezért is tartja fontosnak, hogy a profitadó cégek éljenek ezzel a lehetőséggel, hiszen június 25-én a „kapu bezár”.

Ne „drukkoljon” az állam, hogy minél kevesebb pénz kerüljön a civilekhez!

Az állami költségvetés összeállításakor nem is kellene számolni a profitadó húsz százalékával, ami szponzorációként felajánlható, javasolta a pénzügyminisztériumnak Miklós Zoltán. Meglátása szerint, ezt az összeget úgy kellene kezelni, mintha a vállalkozások teljes mértékben felajánlották, átirányították volna a civil szervezeteknek. Ami pedig mégis benn marad az állami költségvetésbe, mert a vállalkozások nem rendelkeztek róla, azt is a civil szervezetekhez kellene juttatni pályázat útján.

„Ez lenne a korrekt megközelítés az állam, a pénzügyminisztérium részéről, nem ami most történik, hogy valójában »drukkolnak«, hogy minél kevesebb cég éljen ezzel a lehetőséggel, nyirbálni, korlátozni a szponzorálás lehetőségét, hogy minél több pénz maradjon az államkasszába” – részletezte a szakpolitikus. Hangsúlyozta, ezt az összeget az „utolsó baniig” ki kellene pályáztatni, hiszen a civil szervezetek sok esetben olyan hiánypótló szolgáltatásokat vállalnak fel, amit az állam kellene elvégezzen, de nem teszi. Rengeteg példa van arra, hogy a civilek az állam feladatait végzik, kórházat építenek, hiánypótló egészségügyi, szociális szolgáltatásokat végeznek az állam helyett.

A civil szervezetek fordítsák a közösség hasznára a támogatásokat – az állam szűrje ki a visszaéléseket

A pénzügyminisztérium a visszaélésekre mutogat, amikor korlátozza a szponzoráció lehetőségét. Példaként mutatják fel, hogy előfordul, egy nagy cég saját alapítványt hoz létre, oda irányítja a profitadója húsz százalékát, ám a pénzből nem szervez tevékenységeket, bankbetéten tartják, az alapítvány vezetője, alkalmazottai hatalmas fizetéseket kapnak.

Az államnak joga van ellenőrizni, az ilyen visszaéléseket szűrjék ki, de a rendszert ne korlátozzák, hagyják működni, szögezte le Miklós Zoltán. A civil szervezetek pedig arra összpontosítsanak, hogy a támogatásként kapott összegekből valóban a közösségek profitáljanak, húzta alá.