Az alkalmazás során folyamatosan derül fény az ársapka hiányosságaira. Ezzel magyarázza a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, hogy késik a parlamentben az energiaár-támogatásokról szóló 119-es számú sürgősségi kormányrendelet elfogadása. Bende Sándor szerint az is elképzelhető, hogy a kabinet végül egy új sürgősségi rendeletet ad ki.

Noha több mint egy hónap eltelt azóta, hogy a szenátus elfogadta a kormány ársapkarendeletét, a kérdésben a döntő szót kimondó képviselőházban még nem került napirendre a jogszabály. A késés tovább fokozza az árrobbanás negatív hatásait, például azzal, hogy a szolgáltatók sok esetben hónapokat késnek a számlákkal. Arra hivatkoznak ugyanis, hogy a folyamatosan változó törvényi kerethez kell igazítaniuk a szoftvereiket.

A kormány szeptember elsejei sürgősségi rendelete már a szenátusban jelentősen módosult, és bár a végszavazáskor, szeptember végén úgy tűnt, hogy létezik egy mindenki által véglegesnek tekintett verzió, mégis se vége, se hossza azóta az észrevételeknek és kritikáknak a piaci szereplők részéről.

A kormány szeptember elsejei sürgősségi rendelete (2022/119.) értelmében a 2023. augusztus 31-ig terjedő időszakban a földgáz legtöbb 0,31 lej/kWh-os áron számlázható ki a háztartási fogyasztóknak, független az elfogyasztott mennyiségtől. Az elektromos energia esetében a rendelet három támogatási kategóriát állapít meg. Akik havonta legtöbb 100 kilowattot fogyasztanak, azoknak 0,68 lej/kWh-os áron számláznak. Akik havonta maximum 255 kWh áramot használnak, azoknak az ár 0,80 lej/kWh. Akiknek a fogyasztása 255 és 300 kWh közötti, azok 80 banis áron fizetnek 255 kWh-t, és a szolgáltatójukkal kötött szerződésnek megfelelően, ami azon felül van. Akik havonta 300 kWh-nál több villamos energiát használnak, semmiféle támogatásban nem részesülnek. A sürgősségi rendelet a kihirdetésekor hatályba lépett, de utólag jóvá kell hagynia a parlamentnek, amely módosítja vagy akár hatályon kívül is helyezheti.

A szakbizottságoknál – ahol a törvényalkotás érdemi része zajlik – több mint harminc vállalkozói egyesület kért meghallgatást, valamint fogalmazott meg javaslatokat – tudtuk meg Bende Sándor RMDSZ-es képviselőtől, az alsóház ipari és szolgáltatási bizottságának elnökétől. „Elég hosszú időt vesz igénybe ezeknek a szervezeteknek a meghallgatása, hiszen általában egy–másfél órás találkozókról beszélünk. A szakmai szervezetek módosító javaslatait most összesítik a törvényhozási szakértők, de mivel költségvetési vonzatuk van, ezeket csak a kormány véleményezése után lehet napirendre tűzni – magyarázta a bizottsági elnök hozzátéve, hogy rendkívüli fontos procedurális lépésről van szó, amelyek be nem tartása indokként szolgálhat egy alkotmányossági óváshoz.

De nemcsak emiatt fontos az elnyúló konzultáció. Az alkalmazás során folyamatosan fény derül a kormány által elfogadott ársapka hiányosságaira. A repülőterektől az építőiparon át a sörfőzdékig jóformán a román gazdasági ágazatok teljes spektrumát lefedik azok az egyesületek, amelyek a képviselőház ipari bizottsága előtt javaslatokat fogalmaztak meg a 119-es sürgősségi rendeletnek a szenátusban már módosított változatát illetően. „A legtöbben amellett érveltek, hogy miért lenne fontos, hogy az általuk képviselt terület is bekerüljön az ársapka alá. Amivel egyet is tudok érteni” – mondta Bende Sándor, hozzátéve, hogy a hatályos támogatási rendszer nemcsak az egyes gazdasági ágazatok közötti egyensúlyt bontja meg, hanem igen gyakran az azonos területen tevékenykedő cégek között is különbséget tesz a méretük alapján.

Bende szerint „van igazság abban is”, hogy a szolgáltatók kivárnak a számlázási rendszerük módosításával, viszont felhívta a figyelmet arra, hogy egyes szolgáltatók rendszeresen küldik a számlákat az éppen hatályos jogszabály (jelen esetben a kormány 119-es sürgősségi rendelete) alapján. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kormányrendelet meglehetősen bonyolult támogatási rendszert vezetett be, például a tavalyi évi átlagfogyasztást veszi figyelembe a számlázáskor. Emellett a szenátusi változatba bekerültek olyan módosítások is, amely tovább bonyolítják a dolgokat. Például a nagycsaládosok esetében bevezették, hogy esetükben nem alkalmazzák a 255 kilowattos határt a jogosultság megállapításakor, azaz lényegében korlátlanul fogyaszthatnak támogatott áron azzal a feltétellel, hogy a gyerekeiket rendszeresen járatják iskolába. Az energiaszolgáltatókat tömörítő érdekvédelmi szervezet (ACUE) ügyvezető igazgatója, Daniela Dărăban felhívta a figyelmet, hogy a szolgáltatók nem rendelkeznek adatokkal az egyes fogyasztók családi helyzetéről, még kevésbé a gyerekeik tanulmányi helyzetéről.

Bende Sándor szerint a kormány által elfogadott támogatási rendszeren már csak azért is változtatni kell, mivel a nagyvállalatok mellett számos szerény jövedelmű magánszemélynek sem kínál megoldást. Ha például egy lakásban több család él, ők durván meg fogják haladni a 255 kilowattos határt, és nem azért, mert dőzsölnek, hanem mert egyszerűen sokan vannak. Vagy olyan településen, ahol sem földgáz, sem távhő nincs, az emberek villanykazánnal fűtenek. Ők semmiféle támogatásban nem részesülnek – mutatott rá a politikus.

„Ha Románia egyáltalán nem szorulna energiaimportra, akkor a képlet egyszerű lenne. Az elektromos energia gyártói ára fölött meg lehetne húzni a vonalat, és azt mondani, hogy kész, ennyi az ár mindaddig, amíg bajok vannak a piacon. De amíg importra szorulunk, addig nem tudjuk magunkat leválasztani az uniós piacról” – mutatott rá Bende Sándor.

Az RMDSZ politikusa szerint az ideális az lenne, „ha visszakerülnénk a két évvel ezelőtti állapotokhoz, amikor létezett bizonyos stabilitás, és mindenki megfizethető áron kapta az energiát”. Hogy ez miként érhető el, azzal kapcsolatban többféle elképzelés körvonalazódik. A Szociáldemokrata Párt (PSD) például részleges „deliberalizációt” javasol. Eszerint a piac 85 százaléka kilowattonként 1,2–1,3 lejes hatósági áron vásárolná az energiát, fogyasztástól függetlenül, a kisjövedelműek pedig számlatámogatásban részesülnének. Ez persze újfent felveti a hatósági adatbázisok összekapcsolásának hiányát.

Bende Sándor elmondta: a kormány szintjén még folynak a tárgyalások arról, hogy „milyen variánsokat próbálnak meg behozni a parlamentbe”, de az is elképzelhető, hogy végül a kabinet egy új energiarendeletet ad ki.