A székelyföldi és magyarországi agrárium színe-java tanácskozott csütörtökön Sepsiszentgyörgyön,  hogy irányt szabjanak a következő időszakra. A hatodik alkalommal megszervezett Székely Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán a székelyföldi és magyarországi gazdaszervezetek, agrárintézmények, egyetemek szakemberei keresték a válaszokat, amivel elősegítik a helyi termelők és állattartó megerősödését, a generációváltást, a versenyképesség növelését, a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot.

Van jövő a székelyföldi mezőgazdaságban

Székelyföld 45.000 magyar gazda otthona, akiket a 210 tagszervezetet tömörítő Székely Gazdaszervezetek Egyesülete képvisel és támogat, hangzott el a sepsiszentgyörgyi tanácskozáson. Becze István az egyesület elnöke bevezetőjében felvázolta, hogy a székelyföldi agrárium támogatás orientált, ezért olyan stratégiákat kell kidolgozni amelyek gazdaságilag fenntarthatóvá teszik az ágazatot.

Rámutatott, hogy Székelyföldön a gazdatársadalom elöregedése jelent kihívást, sokan hagyják abba a gazdálkodást ezért támogatni kell a generációváltást és jövőképet kell nyújtani a fiatalok számára. Bejelentette, hogy a sepsiszentgyörgyi tanácskozáson együttműködési megállapodást kötnek a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ), a Rákóczi Szövetséggel és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel és közösen segítik a fiatal gazdákat és a generációváltást. Felhívta a figyelmet, hogy a www.szekelygazda.ro oldalon jelentkezhetnek a fiatal gazdák, akiknek személyre szabott támogatást nyújtanak.  

Képeznek és leveszik az adminisztrációs terhek egy részét a gazdákról

Becze István rámutatott, hogy a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete Kovászna, Hargita, Maros, Brassó és Bákó megyékben működteti a Falugazdász programot, amely 34 szakembert foglalkoztat, akik szaktanácsadással segítik a gazdákat. Idéntől pedig az adminisztrációban, bürokráciában való segítséget is nyújtanak a 10 hektárnál nagyobb, illetve 5 állat fölötti állománnyal rendelkező székelyföldi gazdáknak.

Becze István kiemelte a Bio Székelyföld programot, amelyben több mint 500 gazdának, köztük 40 közbirtokosságnak segítenek a biogazdálkodásban való megfelelésben, pályázatokban, adminisztrációban, illetve beszerzés és értékesítés területén. A Székely Géngyűrű program pedig az állatartókhoz kihelyezett haszonállatok génmegőrzését szolgálja, sorolta az egyesületi elnök.

A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete képzési programokat is működtet, tette hozzá Becze István aki kiemelte a székelyföldi lovasedző képzést, amelybe bevonták a székelyföldi lovas klubokat, amelyek szakemberei Magyarországon szereztek szakképzést. Az egyesületnek 6 pályázata szolgálta a rövid ellátási láncok kialakítását, amelyben 35 termelő, feldolgozó és értékesítő partner vett részt. A gazdák pályázati esélyeit javítandó beazonosították a 20 legsikeresebb pályázatírót is, mondta Becze István. 

Ösztönzik a gazdákat, hogy ne nyersanyagot, hanem feldolgozott terméket értékesítsenek

Tavaly 116 eseményt és számos szakmai versenyt is szerveztek, amelyek ahhoz járultak hozzá, hogy helyzetbe hozzák a székelyföldi agráriumot és ösztönzik a gazdákat, hogy terményeiket ne nyersanyagként adják el hanem feldolgozva értékesítsék. Ugyanakkor az a cél, hogy a mennyiség helyett termeljenek és állítsanak elő minőségi termékeket. A Magyarok kenyere programba pedig a székelyföldi gazdák évente több mint 100 tonna terményt gyűjtenek össze és juttatják el támogatásként 60-80 intézménynek, összegzett Becze István.

A gazdák két szélsőség között az egyensúlyt képviselik

A házigazda Kovászna megye tanácsának elnöke, Tamás Sándor arra mutatott rá, hogy a földből a teremtés óta nem gyártottak többet. Ültetni, gondozni, tápanyagokkal ellátni, kártevőktől megvédeni, a gyomoktól megszabadítani és a gyümölcsöt begyűjteni, ezt jelenti a föld művelése. Ezt teszik a mezőgazdászok, állattartók, erdészek, vadászok, fogalmazott Tamás Sándor.

„Két bűn van amit el lehet követni a kerttel és teremtőjével szemben”, állapította meg a háromszéki tanácselnök, aki szerint egyik szélsőség a mindent lebetonozni és leaszfaltozni kívánó gátlástalanok, a másik szélsőség pedig a kertből a gyom kihúzását is megakadályozni kívánó sötétzöldek. Ezzel szemben a gazdák a bibliai értelemben vett kert művelői, akik egyensúlyra törekednek a természettel és azért dolgoznak, hogy mindannyian hozzájussunk a betevő falathoz, állapította meg Tamás Sándor.    

A hagyományos módszerek már nem biztosítják a fenntarthatóságot

Számos kihívással szembesül a gazdatársadalom, az éghajlatváltozással, a népességnövekedéssel, a termőföld túl-használatával és a termőföld beépítésével is, sorolta Péter Ferenc. A Maros megyei tanács elnöke megállapította, hogy a hagyományos módszerek már nem biztosítják a fenntarthatóságot, ezért új megoldásokat kell találni a termőföld védelme és egészséges élelmiszerek előállítása érdekében. Ugyanakkor kiemelten fontos bátorítani a fiatal gazdákat, hogy folytassák elődeik gazdálkodó életmódját, fogalmazott Péter Ferenc.

Ahol a székely vidék jövőjéről egyeztetnek ott van Székelyföld szíve

A székely falu megtartó ereje és Székelyföld jövőjének építése szempontjából a sepsiszentgyörgyi egyeztető fórum kulcsfontosságú. Ahol a székely vidék jövőjéről egyeztetnek ott van Székelyföld szíve, állapította meg Bíró Barna Botond. A Hargita megyei tanács elnöke szerint eredményeket elérni együttműködéssel lehet. A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete összefogja a térség gazdatársadalmát, amelyek együttműködésben fejleszt a magyar kormány és az RMDSZ szakmai és anyagi támogatásának köszönhetően, fogalmazott Bíró Barna Botond.

Kívülről nézve az látszik, hogy a székely gazda életrevaló

Az anyaországból, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarából nézve egészen jól látható a székelyföldi munka. Sokszor esünk abba a tévedésbe, hogy túlértékeljük a problémákat, ezért kívülről nézve is elemezni kell a helyzetet, mutatott rá Cseh Tibor. A magyarországi agrárgazdasági kamara alelnöke szerint a székely gazda életrevaló. 

Egyrészt látni kell, hogy az elmúlt időszakban sokan költöztek haza külföldről és vették át a gazdaságot, másrészt Székelyföldön a klíma, a talajviszony megfelelő a hegyvidéki termelésnek és az ökogazdálkodásnak, aminek most van piaca. A fogyasztók egyre inkább vásárolnak biotermékeket.

Cseh Tibor fontosnak tartja, hogy a székelyföldi gazdák felismerték, hogy nem nyersanyagot, alapanyagot kell értékesíteni, hanem azt fel kell dolgozni. Ezek a termékek egyre inkább tetten érhetőek, jó minőségű tejtermékek, állati eredetű, feldogozott termékek, lekvárok, szörpök jelennek meg a piacon.

A magyarországi szakember rámutatott arra is, hogy a székelyföldi fiatal gazdák rendelkeznek tudásszomjjal, és rendszeresen részt vesznek a képzéseken. Ugyanakkor a székelyföldi gazdák csapatjátékosnak is bizonyulnak, hajlandóak az együttműködésre. Az anyaországból nézve példaértékűnek látszanak a közbirtokosságok és feldolgozó szövetkezetek, amelyek létrehozását Magyarországon is ösztönzik.

Cseh Tibor ugyanakkor felvázolta azokat a problémákat is, amelyekre választ kell találni, mint az értékesítés, a nagy bürokrácia és nehézkes adminisztráció, amelyekre a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és annak falugazdász hálózata, a magyar agrárkamara, a közös brüsszeli képviselet segítséget nyújthat.

Összefogás nélkül nincs eredményes érdekérvényesítés

A Székely Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumát az együttműködés szükségességének felismerése hozta létre, hiszen összefogás nélkül nincs eredményes érdekérvényesítés, állapította meg Ökrös Oszkár. A magyar Agrárminisztérium helyettes államtitkára rámutatott: az anyaország kinyújtotta kezét a határon túli magyarság felé és ez nem csupán szimbolikus gesztus hanem tudatos együttműködés.

Az agrárminisztériumban olyan programokat és támogatási rendszereket dolgoznak ki, amelyek a székelyföldi mezőgazdaságot is próbálják előmozdítani, hiszen ennek hangsúlyos szerepe van a szülőföldön való megmaradásban és boldogulásban. Folyamatosan keresik annak módját, hogy a Kárpát-medencei magyar gazdák sikere és versenyképessége nőjön, mondta Ökrös Oszkár.

„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen”.

Azon dolgozunk, hogy egy az egyben átadjuk azt a tudást és képességet amivel Magyarországon rendelkezünk és átvegyük ami Székelyföldön jól működik, amit okosan kialakítottak, fogalmazott Jakab István. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke Széchenyit idézve rámutatott: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen”. Nincs az a brüsszeli őrület, amit összefogva és együttműködve ne tudnánk a magunk javára fordítani, mondta.

A versenyképesség növelése a kihívás, ehhez kell egy jó stratégia. Azt a célt szolgálja a sepsiszentgyörgyi tanácskozás, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek segítenek eligazodni Székelyföldön és Magyarországon is, mondta Jakab István.