A Kolozsvári metropolisz övezetben az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) meghaladja a kelet-közép európai hasonló övezetekben mért mutatókat. Ez viszont önmagában nem méri a jólétet, egy sor más továbbgyűrűző hatásra van szükség, hogy ez megjelenjen az emberek életszínvonalában, hívta fel a figyelmet a Maszol megkeresésére Szász Levente kolozsvári közgazdász. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese kifejtette, a gazdaságpolitikai döntéshozóknak arra kell vigyázniuk, hogy a fejlődés ne a társadalom szétszakadását eredményezze: egyesek sokkal jobb helyzetbe kerülhetnek, mások pedig egyáltalán nem. Arra kell törekedni, hogy a gazdasági fejlődés velejárójaként mindenkinek valamelyest javuljon a helyzete.

Románia gazdasága várhatóan idén jobban teljesít majd, mint a szomszédos országok stagnáló gazdaságai, ezt a lehívható uniós alapok, a stabil valuta és a külföldi befektetések segítik. Így ha Románia tíz évvel ezelőtt még Európa legszegényebb országai közé tartozott, egyre inkább behozza a lemaradást, derül ki a Reuters nemrég közölt elemzéséből. Ebből kiindulva a Kolozsvári Metropolisz Övezet Közösségfejlesztő Egyesülete a Világbank szakembereivel partnerségben összehasonlította a térségben az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelmet (GNI) Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia hasonló metropolisz övezeteinek mutatóival. Kiderült, Kolozsváron és az övezetet alkotó 19 szomszédos községben mért GNI már 2019-ben meghaladta az említett országok hasonló övezeteiben mért értéket.

Az Eurostat adatai szerint 2019-ben Kolozsváron és a térségében 29 800 euró volt a GNI, Krakkóban és övezetében (Lengyelország harmadik legfejlettebb városa) 28 300 euró, Brnoban (Csehország második legnagyobb városa) 27 500 euró, Kassában (Szlovákia második legnagyobb városa) 17 400 euró, Debrecenben (Magyarország második legnagyobb méretű városa) 16 300 euró, Plovdivban (Bulgária második legnagyobb városa)14 000 euró. A napokban ugyanakkor a statisztikai hivatal közzétette, hogy tavaly novemberben a kolozsvári nettó átlagbér átlépte az 5 000 lejt, húsz százalékkal meghaladva az országos átlagot.

A felfele kiugró számok torzítják az átlagot

Kolozs megyében jelentős mértékben növeli az egy főre eső nemzeti bruttó nemzeti terméket, hogy a Kolozsváron működő egyetemek vonzzák a magas hozzáadott értéket előállító cégeket, hiszen ezeknek jól képzett szakemberekre van szükségük, szögezte le Szász Levente. Hangsúlyozta, ezek a vállalatok letelepednek a városba és a környékére, munkahelyeket teremtenek, magas technológiát képviselő tevékenységet végeznek, kutatásfejlesztéssel foglalkoznak. Amit itt termelnek, még akkor is növeli a megyei mutatót, ha külföldön értékesítik vagy akár külföldön hoznak létre kirendeltségeket. Ehhez kapcsolódik az is, hogy Kolozsváron kialakult egy régiós IT központ, ahol a hazai cégek egy része is nagy értékű gazdasági javakat, szoftvereket, online megoldásokat állít elő, ami nagy értéket ad hozzá a GNI-hez.

Ez a néhány kivételes ágazat felfele torzítja a megye gazdasági teljesítőképességét, részletezte a kolozsvári közgazdász. Ez önmagában pozitívum, de a lakosság az a része, amely nem ezekben az ágazatokban dolgozik, kevésbé érzi a jótékony hatásait. Az átlagbér esetében hasonló a helyzet, a felfele kiugró fizetések torzítják az átlagot, így ha azt nézzük, olyan mintha nagyon jó lenne a helyzet, miközben a nagy többség nem valósít meg nagy jövedelmet.

A nagyobb adóbevételek tükröződjenek a közszolgáltatások színvonalában!

A GNI önmagában nem méri a jólétet, ezért sok más tovagyűrűző hatásra van szükség, amíg ez tükröződik az emberek életszínvonalában, figyelmeztet Szász Levente. A negatív következménye a jövedelemkülönbség, vagyis, hogy egy réteg nagyon jól keres, ehhez képest a többiek egyre kevesebbet, miközben az élet egyre drágul. A fizetőképes kereslet megjelenésével megnőttek a lakásárak, ám emiatt aki kevesebbet keres, már nehezebben rúg labdába, az emelkedő kamatok mellett, már jelzáloghitelt is egyre nehezebben tud felvenni, részletezte az egyetemi oktató. Hasonló a helyzet minden más termékkel és szolgáltatással. Ilyen helyzetben figyelniük kell a politikai és a gazdasági döntéshozóknak, mert szétszakadhat a társadalom, a nagyon tehetősek miatt dráguló szolgáltatások, ingatlanok nem mindenki számára lesznek megfizethetők, hozzáférhetők.

Azért az irány mégis jó, hiszen a fejlődő gazdaság húzza felfele az emberek életszínvonalát is, mutatott rá a szakértő. Összességében hosszútávon minden területen tapasztalható az előrelépés, hiszen a fizetőképes réteg igényeit ki kell szolgálni, a vendéglátóipar, a turizmus, a szabadidős tevékenységeket kínálók is haszonélvezői lehetnek.

A közszolgáltatások színvonala is növekszik, amint megjelenik erre a valós állampolgári igény, fogalmazta meg Szász levente. Hozzátette, ha van egy kritikus tömeg, szavazóbázis, amely a magánszférában megfizeti ugyan a szolgáltatások árát, de elvárja, hogy a közszolgáltatások minősége is javuljon, akkor az erőteljesen kikövetelt igényből előbb-utóbb valóság lesz. A közszolgáltatások mindenki számára egyenlő mértékben és ugyanazon a színvonalon elérhetőek, ha azokat fejlesztik, a teljes lakosságnak pozitívumot jelent. Ezzel párhuzamosan az adott régióban minden szolgáltatás és termék minősége javulhat. Arra kell törekedni, hogy a gazdasági fejlettség, a nagyobb adóbevételek hozadéka tükröződjön a közszolgáltatásokban, amihez mindenki egyforma mértékben hozzáfér, összegezte Szász Levente.