„Moldovai halál”: eltűnt az ország lakosságának negyven százaléka
Lakosságának negyven százalékát vesztette el a Moldovai Köztársaság az utóbbi harminc év alatt. Az elvándorlás folyamatos, azaz vélhetően nem a mostani helyzet jelenti a mélypontot. Vasile Ernu író, politikai elemző kemény kifejezéssel összegzi Románia keleti szomszédjának demográfiai drámáját: „moldovai halálról” beszél.
Eddig is több írás születetett arról, hogy a Moldovai Köztársaságban soha nem látott elnéptelenedés tapasztalható. Ezúttal a legutóbbi népszámlálási adatok sokkoltak. Az új módszertannal készült cenzus szerint Moldovában 2,6 millióan élnek. A Libertatea portálon megjelent írásában Vasile Ernu odesszai születésű román író emlékeztet arra, hogy az egykori szovjet tagköztársaság területén 1989-1991-ben, a függetlenség időszakában 4,3 milliós lakosságot számoltak össze. Azaz “eltűnt” 1,7 millió moldovai állampolgár.
A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a fogyatkozás példa nélküli Moldova modern történelmében. „Az elmúlt 200 évben nem volt ilyen precedensünk: egyetlen háború, éhínség vagy megszállás sem okozott ekkora demográfiai katasztrófát. Ez nem sikerült sem a törököknek, sem az oroszoknak, sem a kommunistáknak, sem a fasisztáknak. Ilyen demográfiai katasztrófát egyetlen rezsim, de még a pestis sem okozott. Pedig Besszarábia sokat látott. De ez a tragikus valóság mindegyiket felülmúlja” – fogalmazott Ernu.
Elhagyatott falvak, elöregedés
A szakemberek is értetlenül állnak a helyzet előtt, a mértéket nehéz megmagyarázni. Közben egyre növekszik a távozási hajlandóság, az otthon maradottak körében az elöregedés dominál. „Jól ismerem a moldovai falvakat, ott születtem. Minden évben egy hónapot kirándulok az ottani falvakban, városokban. Az egykori nyüzsgő falvak most elhagyatottak. Tucatnyi és tucatnyi falu áll a kihalás szélén” – írja keserűen Vasile Ernu.
Veaceslav Ioniță közgazdász egyszerű választ ad a helyzetre: „kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak, és többen távoznak, mint ahányan visszatérnek.” 2010-től napjainkig felére csökkent a moldovai egyetemeken tanuló száma. A Deutsche Welle által idézett adatok szerint Moldova évente négyezerötszáz 19 és 24 év közötti fiatalt veszít el. A trend nem változott a Nyugat-barátként emlegetett kormány hatalomra kerülése után sem. A Moldovában maradók 17 százaléka nyilatkozott úgy egy friss közvélemény-kutatáson, hogy „a közeljövőben” elhagyja az országot, 35 százalékuk pedig azt mondta, fél éven belül távozik. A Libertatea cikke szerint a román állampolgárságot is megszerző moldovaiak száma megközelíti az egymilliót, tehát az ország negyven százaléka legalább két állampolgársággal rendelkezik.
Dorina Roșca közgazdász, szociológus korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a moldovai vidéki háztartások több mint ötven százaléka a külföldön dolgozók által hazautalt pénzekre szorul. A demográfiai sokk mellett a munkaerőhiányt tartja az ország legnagyobb problémájának. „Ez nyomást gyakorol a nyugdíjra, a szociális védelemre és az egészségügyi rendszerre. A következő öt évben nagy valószínűséggel a nyugdíjkorhatárt elért kivándorlók egy része visszatér a Moldovai Köztársaságba” – mondta a szociológus.
Súlyosbított biztonsági kockázatok
Közben a háború súlyosbította a biztonsági kockázatokat is Moldovában, növelve a jelenleg inaktív, 1992 óta befagyott szakadár Transznisztriával kapcsolatos konfliktus újjáéledésének valószínűségét. Barabás T. János, a budapesti Külügyi És Külgazdasági Intézet vezető elemzője decemberi írásában kiemeli: Oroszország ukrajnai háborúja jelentős gazdasági kockázatokat jelent Moldovára nézve, a rövid távú kilátásokat pedig tovább rontja a 2022-es nyári aszály is. „Úgy tűnik, hogy a fogyasztói árak inflációjának magas üteme stabilizálódott 2022. július–szeptember között (éves szinten körülbelül 34 százalék). Az orosz invázió humanitárius következményei megdöbbentőek. A moldovai belügyminisztérium adatai szerint 2022. október végéig több mint 660 ezer szerencsétlen menekült érkezett Moldovába a szomszédos Ukrajnából, és ebből csaknem 95 ezer maradt (a teljes lakosság 3,5 százaléka) az országban” – írja elemzésében Barabás T. János, aki korábban Chișinăuban volt diplomata.
A szakértő szerint az Oroszország által támogatott szakadár Transznisztria helyzete valószínűleg nem oldódik meg egyhamar. „Oroszország háborús erőfeszítései továbbra is Donbászra összpontosulnak. Abban az esetben, ha az orosz erők Ukrajna megszállt területeiről behatolnak Dnyeszteren túlra, és bejelentik annektálását, Moldova valószínűleg nem próbálná meg erőszakkal visszafoglalni a szakadár régiót” – írja a kolozsvári származású elemző.
CSAK SAJÁT