Több észrevételt is megfogalmazott az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezettel kapcsolatban. Rámutatnak, az intézkedések nem az állami rendszer hatékonyságát javítják, hanem tovább terhelik az egyébként tisztességes adófizetőket.

A multinacionális cégek nyereségének megadóztatása az Európai Unióban érvényes társasági adókulcsokhoz hasonló mértékben, nem pedig az árbevétel alapján, valamint a profit külföldre történő kiáramoltatásának megtiltása is azon javaslatok közé tartozik, amelyeket a BNS előterjesztett pénteken a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács ülésén.

A szakszervezetek azt javasolják, hogy az áfa maradjon a jelenlegi szinten, vagy legfeljebb csak 1 százalékponttal emelkedjen, továbbá a csökkentett áfa-kulcsot terjesszék ki a lakossági villamosenergia- és gázszámlákra is, idézi a szakszervezet közleményét az Agerpres hírügynökség.

„Továbbra sem valósul meg valódi adóreform, a kormány a könnyebb utat választotta. A javasolt intézkedések méltánytalanok. Az áfa 5 és 9%-ról 11%-ra, illetve a standard áfa-kulcs 19%-ról 21%-ra való emelése mindenkit érint, de leginkább az alacsony jövedelműeket sújtja. Ugyanez igaz a jövedéki adókra – különösen az üzemanyagok esetében” – fogalmaznak a közleményben.

Meglátásuk szerint a 2 százalékpontos áfa-emelés túlzónak tűnik, különösen mert a bevételek beszedésének hatékonyságát nem maximalizálják.

Kapcsolódó

Közvitára bocsátották a megszorításokat

Közvitára bocsátotta csütörtökön a honlapján a pénzügyminisztérium az idei deficitcsökkentő intézkedések első csomagját tartalmazó törvénytervezetet, írja az Agerpres.    

adóemelés megszorítások költségvetési hiány deficit

A BNS javasolja többek között a vendéglátóipar, a ingatlan és a műtrágya áfájának a standard kulcsra emelését 2026. január 1-től; az egészségügyi közszférában végrehajtott béremelések költségeinek átlátható módon a központi költségvetésből történő finanszírozását; a munkanélküliek és a garantált minimáljövedelemben részesülők egészségbiztosításának (CASS) fedezését azon intézmények által, amelyek ezeket a juttatásokat folyósítják, tekintettel arra, hogy a munkanélküli-alap éves többlettel zár; célzott, kiterjedt ellenőrzések bevezetését a jelentős adóelkerüléssel és feketemunkával érintett területeken.

„Igazságtalan, hogy egy alkalmazott a teljes fizetése után adót és járulékokat fizet, míg egyes ágazatokban minimálbérre kötött munkaszerződés mellett a fennmaradó jövedelmet például szerzői jogdíjként számolják el, így a társadalombiztosítási járulékokat csak a minimálbér után fizetik meg” – magyarázzák.

A munka adóterheinek csökkentése, valamint az adóterhek kiegyensúlyozása a munkavállaló és a munkáltató között prioritás kell, hogy legyen – állítják –, és javasolják egy munkacsoport létrehozását a munkaerőpiac adózásának elemzésére, valamint egyes múltbeli intézkedések, például a minimálbérrel alkalmazottaknak járó 300 lejes adókedvezmény okozta „alacsony bér csapda” hatásának felülvizsgálatára.

Egyéb javaslataik: a platformmunkák szabályozása és helyes adóztatása; a természetes erőforrások koncesszió útján történő kiaknázása után kiszámolt járadékrendszer felülvizsgálata, külön figyelmet szentelve azoknak, akik koncessziót kaptak, de különböző okokból késleltetik a kitermelést; a teljesítménykritériumok nélküli, indokolatlanul magas jövedelmek csökkentése (például állami vállalatok vezetői, igazgatótanácsok, Alkotmánybíróság, speciális nyugdíjak stb.); azoknak a cégeknek az ellenőrzése, amelyek nem nyújtanak be mérleget.

Szintén a BNS listáján szerepel: az igazgatótanácsi tagoknak járó több tízezer eurós juttatások átméretezése (például Exim Bank); a költségvetési hiány csökkentésének terhe más szakmai kategóriákra is terjedjen ki (képviselők, szenátorok, bírák, ügyészek, katonaság, rendőrség stb.); valamint a közbeszerzési törvény módosítása oly módon, hogy a fő tevékenységhez kapcsolódó szerződések részeit ne lehessen kiadni alvállalkozásba, elkerülve ezzel azt, hogy nagy cégek nyernek el munkálatokat, amelyeket aztán feketén dolgozó magáncégeknek adnak át.