Miközben a tisztán elektromos autók térnyerése lassul, reneszánszát éli a hibrid hajtáslánc. Ez késlelteti a zöld átállást, egyúttal arról árulkodik, hogy a váltásra egyébként nyitott fogyasztók jelentős hányadát sem győzte meg a villanyautó.

A belső égésű motorok csillaga egyértelműen leáldozóban van, ha azt nézzük, hogy 2017 óta folyamatosan csökkennek az eladások. Ugyanakkor a villanyautók forgalmának növekedése lelassult.

Világszinten 35 százalékkal több környezetkímélő járművet helyeztek forgalomba tavaly, miközben az előző három évben átlagosan több mint ötven százalékkal nőttek az eladások ebben a szegmensben. Ráadásul az eladott 14,2 millió példány körülbelül harmada plug-in hibrid (PHEV) volt, vagyis hálózatról tölthető akkumulátor és belső égésű motor által vegyesen hajtott autó. PHEV-ből és hagyományos hibridekből együttesen többet adtak el, mint tisztán elektromosból (EV), és ez a trend évek óta tartja magát.

Noha sokan temették korábban, a hibrid hajtáslánc reneszánszát éli. A világ legnagyobb autópiacának számító Egyesült Államokban például, ahogy az alábbi grafikán is látszik, a hibridek eladásai 2018 után csökkentek, majd a világjárvány kitörése után ismét növekedésnek indultak, és azóta évről évre rekord szintet értek el. Ez késlelteti az átállást, pontosabban arról árulkodik, hogy a váltásra egyébként nyitott fogyasztók jelentős hányadát még nem győzte meg a villanyautó.

US electric vehicles have now zipped past a major milestone: 1 million battery-electric vehicles (BEVs) sold in a single year.

While doubts remain about US demand for going fully electric, this year’s sales suggests that a rising number of consumers are willing to make the jump. pic.twitter.com/4UL75MHT9F

— Corey Cantor???? (@CoreyBCantor) December 4, 2023

Egy másik tényező elemzők szerint az, hogy az EV-rajongók már bevásároltak, a potenciális ügyfelek következő köre pedig nem hajlandó vagy nem tudja megfizetni a villanyautók egyelőre meglehetősen borsos árát.

Strukturális fékek

Eddig világszerte 41 millió akkumulátoros autót helyeztek forgalomba – a legtöbbet Kínában (22 millió), Európában (12) és az USA-ban (5,1) –, viszont közülük mindössze 29 millió teljesen elektromos. A rangsor az EV-k terén is változatlan: Kína áll az élen 16,3 millió nulla kibocsátású személygépjárművel, messze lekörözve Európát és az Egyesült Államokat, ahol 6,6, illetve 3,8 millió tisztán akkumulátoros autó fut az utakon.

A villanyautók piaci részesedése 2023-ban alig másfél százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben 2022-ben hatvan százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A lassulás – amely optimista vélemények szerint csupán átmeneti – egyik oka a piac szerkezetében keresendő. A világpiac forgalmának mintegy hét százalékát az új szereplők (a Tesla, a BYD és társaik) eladásai teszik ki, ami egy százalékpontos növekedést jelent 2020-hoz képest. Ez annak a jele, hogy a hagyományos, a belső égésű motorról átálló gyártók modelljei kevésbé versenyképesek – ár, hatótávolság vagy felszereltség terén –, és sok esetben teljes újratervezést igényelnek.

Geopolitikai akadályok

Friss sajtóhírek szerint 2023 utolsó negyedévében a kínai BYD rekordszámú, 526 ezer villanyautót adott el, megelőzve az eddigi amerikai piacvezetőt. A Tesla 484 ezer példányt értékesített az említett időszakban. A fejlemény ismét előtérbe hozta a geopolitikai felhangokkal színesített technológiai és kereskedelmi rivalizálást a feltörekvő Kína és a Nyugat között.

Miközben mindenkinek érdeke a zöld átállás felgyorsítása – vagy legalább a tervezett ütem tartása –, az Európai Unió helyzetéről tartott szeptemberi évértékelőjében az Európai Bizottság elnöke jelezte: Brüsszel attól tart, hogy az EU-t elárasztják az olcsó kínai autók. Ez a kilátás arra késztette a Bizottságot, hogy vizsgálatot indítson a kínai autóiparnak nyújtott támogatások kapcsán, és védőintézkedéseket helyezzen kilátásba. A világ legnagyobb autópiacán, az Egyesült Államokban a kínai autómodellek után jelenleg is 25 százalékos behozatali vámot kell fizetni, emellett a vásárlókat a támogatási rendszer is megpróbálja elriasztani a távol-keleti import árutól.

A kínai cégek megpróbálnak kerülő úton beférkőzni a nyugati piacokra. A BYD Magyarországon és Mexikóban tervez gyárat nyitni. Előbbi az Európai Unióba, utóbbi az Egyesült Államokba és Kanadába biztosítaná a bejutást. Washington is, Brüsszel is megpróbál akadályokat gördíteni a terjeszkedés útjába geopolitikai és stratégiai okokból, az átállási céljaikat is kockáztatva.

(nyitókép forrása: Pexels)