Bő egy évtizeddel ezelőtt Emil Boc 2023-ra ígérte, hogy körgyűrűje lesz a városnak, három kudarcos tender után még azt sem tudni, hogy ki fogja megépíteni.

Bármennyire hihetetlen, a kolozsvári körgyűrű megépítésének az ötlete első alkalommal a '60-as években merült fel, s be is került az 1965-ben elfogadott, úgynevezett szisztematizálási tervbe.

„Volt egy nyitás a nyugat felé, s átvettek onnan pár dolgot, köztük a városközpont elkerülését, hogy ne érintse a forgalom, ez a körgyűrű pedig megkerülte az egész várost. (…) A vázlatot Augustin Presecan építész készítette, aki Moszkvában végezte a városrendezési tanulmányait, az oroszok előttünk jártak az urbanisztika terén. Ez Presecan javaslata volt, amit az engedélyeztetés során elfogadtak. Avangárdista javaslat volt, a gazdasági feltételek nem indokolták” – nyilatkozta az actualdecluj.ro portálnak Vasilea Mitrea, a kolozsvári Műszaki Egyetem építészeti karának korábbi dékánja.

Az, hogy a szocializmus éveiben nem épült meg, valószínűleg senkiben sem keltett hiányérzetet, hiszen akkoriban az autóforgalom minimális volt. „Miért nem épült meg a körgyűrű? Valószínűleg egyik ember átpasszolta a másiknak, a polgármesterekre célzok” – mondja Vasile Mitrea.

Körgyűrű helyett alagút

Időközben a járműforgalom sokszorosára nőtt, megszokott, hogy egyes kolozsvári útvonalakon csúcsidőben gyalogosan gyorsabban halad az ember, mint gépkocsival, körgyűrűje azonban még mindig nincs a városnak, s egyhamar nem is lesz. A Kolozsvárt három választási cikluson át, 1992 és 2004 között irányító Gheorghe Funarnak fontosabb volt a köztéri padok és a szemeteskukák román nemzeti színekre való festése, mint a körgyűrű. A híresen magyargyűlölő polgármester feleslegesnek ítélte a várost körülölelő terelőút építését, helyette egy, a Felek alatt húzódó alagúttal oldotta volna meg a súlyosbodó közlekedési problémákat.

Az agyalágyult ötletet Emil Boc ragozta tovább, azt követően, hogy 2004-ben polgármesterré választották. Ő a városháza és a regionális vasúti igazgatóság, később már a városháza a Mărăști tér közé álmodott a városközpontot tehermentesíteni hivatott közúti alagutat. Konrét lépéseket az ügyben, elődjéhez hasonlóan, Boc sem tett.

Ígéretes kezdet

A Boc-érában később terítékre került a körgyűrű ügye, azonban hosszú éveken át meg is rekedt a szándék szintjén. Ennek az egyik oka az volt, hogy más erdélyi nagyvárosoktól eltérően, a domborzati viszonyok és urbanisztikai okok miatt, a kolozsvári körgyűrűt nem lehet kizárólag a város közigazgatási területén megépíteni, ezért meghaladja a helyi önkormányzat hatáskörét. A projektet Bukarestből menedzselték, s 2016-ban be is került az Általános Szállítási Mestertervbe.

Bocnak időközben az az ötlete támadt, hogy saját kezébe veszi a körgyűrű sorsát. 2017-ben a megyeközpont társulási szerződést kötött Szászfenessel, Gyaluval és Apahidával, valamint a közúti infrastruktúráért felelős országos társasággal (CNAIR), így lehetővé vált, hogy Kolozsvárról intézzék a beruházást.

„A metropoliszi körgyűrű megvalósításának első szakasza két évet vesz igénybe, 2018-at és 2019-et. (…) A második szakaszra a 2020-2023-as periódusban kerül majd sor, ez az effektív kivitelezés, a körgyűrű megvalósításának a szakasza lesz” – írta Emil Boc 2017 decemberében egy Facebook-bejegyzésben.

Kezdetben ígéretesnek tűnt a koncepció, 2018 októberében megkötötték a szerződést egy magyar-román konzorciummal a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Az akkori tervek értelmében a várost délről elkerülő körgyűrű kb. 38 kilométer lett volna, a beruházás értékét 150 millió euróra becsülték, amiből 126,35 milliót tett volna ki az uniós hozzájárulás.

Ezzel aztán véget is ért a sikerek korszaka. A Boc által 2017-ben belengetett határidő óta közel 27 hónap telt el, az eddigi „megvalósításokat” pedig három kudarcos tender jelenti. Az első közbeszerzési eljárást azért kellett érvényteleníteni, mert egyetlen ajánlat sem érkezett, a másodikat pedig azért, mert bár volt egy pályázó, annak az ajánlatát a megrendelő elutasította. Ez már sokat elmond a városházi illetékesek szakérterméről, azonban Bocnak és csapatának sikerült erre is rátromfolnia.

A harmadik tenderre is egyetlen pályázó jelentkezett, a meghirdetett összegnél 15 százalékkal drágábban vállalta volna el a kivitelezést. A városháza egy huszárvágással oldotta meg a helyzetet, 15 százalékkal megemelve a beruházás költségvetését. A besztercei Dimex-2000 Company vezette konzorcium 4,72 milliárd lej plusz áfáért vállalta, hogy megépíti a bekötőutakkal együtt több mint 40 kilométeres körgyűrűt. Ez az összeg hozzávetőleg nyolcszorosa annak, amennyire 2018-ban becsülték a költségeket. 

A kolozsvári városvezetés annak ellenére bízta meg a Dimexet a fölöttébb komplex, több alagút megépítését is feltételező munkálattal, hogy az öthónapos késéssel adta át a műszaki szempontból banális, 5 kilométeres tordatúri gyorsforgalmi utat. A társulás másik két tagja a bolgár Hydrostroy és a montenegrói Integral Inzejnering Laktasi volt.

Botrányos közbeszerzés

Innen akár egyenesbe is kerülhetett volna a körgyűrű ügye, azonban az év elején nemzetközi botrányba torkollott. Kiderült, hogy a kolozsvári városháza egy nemlétező társulással szerződött, ugyanis a montenegrói Integral Inzejnering Laktasit 2017-ben felszámolták, a boszniai anyacégnek pedig nem volt tudomása róla, hogy szerepeltetik a kolozsvári tenderen.

A történtek miatt a Banja Lukán székelő vállalat feljelentést tett az Európai Ügyészségen (EPPO) és a romániai korrupcióellenes ügyészségen (DNA). A boszniai cég vezetősége véletlenül fedezte fel, hogy a kolozsvári körgyűrű egyik kivitelezője, s tavaly szeptemberben értesítette a kolozsvári önkormányzatot, valamint a Szállítás- és Infrastruktúraügyi Minisztériumot, hogy csalás történt. Ennek ellenére a városháza csak január 30-án állította le a nem sokkal korábban elkezdődött munkálatokat, februárban pedig felbontotta a szerződést. A csalást minden bizonnyal azért követték el, mert a tender kiírási feltételei között szerepelt a szakmai tapasztalat az alagútépítés terén, amivel az Integral Inzejnering Laktasi rendelkezik, a Dimex és bolgár partnere azonban nem.

Azzal, hogy minimális szinten sem ellenőrizte le a cégeket, amellyel többmilliárdos szerződést kötöttek, valaki súlyos hivatali mulasztást követett el a kolozsvári városházán. Emil Boc és Dan Tarcea alpolgármester álláspontja szerint azonban senki sem hibázott, a városvezetésnek a történtekben semmilyen felelőssége nincs. Ez a reakció várható volt, hiszen annak a mulasztásnak sem lett felelőse, amely miatt Kolozsvár elveszítette a metró 300 millió eurós uniós támogatását.

Márciusban az önkormányzat negyedjére is nekifutott a közbeszerzési eljárásnak. Ezúttal hat szakaszra osztották fel a körgyűrűt, mindegyikre külön tendert írva ki, az elsőt március 19-én töltötték fel az elektronikus közbeszerzési rendszerbe (SEAP), az érdeklődők számára április elején válik láthatóvá. Dan Tarcea szerint az első szerződést valamikor 2027 elején köthetik meg. A nyerteseknek egy év áll majd rendelkezésükre a tervezésre, s három a kivitelezésre.

Kapcsolódó

Kolozsvári felüljáró: Boc 2023-ra ígérte, még mindig nem kezdődött el az építése

A Törökvágásba tervezett felüljáró átadási határideje az idei év vége, de a legjobb esetben is csak valamikor 2029 nyarán lehet majd megnyitni a forgalom előtt.  

beruházás felüljáró Kolozsvár helyreállítási terv (PNRR)

Ez azt jelenti, hogy ideális esetben 2031-ben lehet majd közlekedni a körgyűrűn, azonban tekintettel az előzményekre, csodaszámba menne, ha ezúttal zökkenőmentesen sikerülne lebonyolítani a tendert. Csak remélni lehet, hogy nem fog eltelni hét évtized a körgyűrű tervének hivatalos megszületése és a forgalom előtti megnyitása között.