Nem valószínű, hogy tőlünk féltenék a  hollandok a tengeri kereskedelmüket, mivel a konstancai kikötő forgalma kb. 5 százaléka a rotterdaminak.

Bár a bukaresti kormány arra számít, hogy Románia január 1-jétől a schengeni övezet tagja lesz, ez távolról sem biztos, Hollandia ugyanis továbbra sem támogatja feltétel nélkül a csatlakozásunkat. Romániának „szerkezetileg egy erősebb jogállammá kell vállnia”, mondta Mark Rutte holland miniszterelnök októberi bukaresti látogatása alkalmával, amikor Klaus Iohannis államfővel és Nicolae Ciucă miniszterelnökkel is találkozott. Az is egyértelmű jelzés, hogy a holland kormánypártok képviselői kedden nem szavazták meg az Európai Parlamentnek Románia schengeni csatlakozását támogató állásfoglalását.

Hollandia évekkel korábban egyszer már megakadályozta, Franciaországgal egyetemben, Románia csatlakozását a schengeni övezethez, és azóta is erősen tartja magát a közvéleményben a vélekedés, mely szerint a németalföldiek önös gazdasági érdekből tettek nekünk keresztbe, a rotterdami kikötő forgalmát féltve. Jelenleg a rotterdami kikötő Európa első számú kapuja a kelet-ázsiai piacok felé, azonban Románia csatlakozásával a konstancai elszipkázná forgalmának egy részét, állítják az elmélet hívei.

Tagadhatatlan, hogy ha Románia a schengeni övezet része lenne, az ország fekete-tengeri kikötőinek a jelentősége némileg felértékelődne, a jelenleginél valamivel több áru érkezne oda az EU-n kívülről. Az adatok fényében azonban eléggé kétséges, hogy Konstanca érdemi fenyegetést jelentene a holland tengeri kereskedelemre.

A shipafreight.com portál adatai szerint a rotterdami kikötő éves áruforgalmi kapacitása 14,8 millió TEU. A TEU egy mértékegység, mely 20 láb (6,09 méter) hosszúságú, általában 8 láb (2,43 méter) széles fém konténert jelöl. Egy TEU kapacitás maximum 21 600 kg rakománynak felel meg. A kontinens második legnagyobb kikötője a 11,8 millió TEU-s antwerpeni, a harmadik pedig a hamburgi (9,25 millió TEU). A negyedik helyen álló pireuszi kikötő kapacitása már csak 5,65 millió TEU.

Fényév távolság

A konstancai kikötő nemhogy nem szerepel az első tízben, de még látótávolságban sincs. A hivatalos adatok szerint 2021-ben a konstancai kikötő forgalma 631 946 TEU volt, ami 4,31 százaléka a rotterdami kapacitásának. Konstanca még az európai Top 10 utolsó helyén álló Le Havre kikötőjével sincs egy súlycsoportban, annak ugyanis 2,78 millió TEU az áruforgalmi kapacitása.

Az elmúlt években Konstanca forgalma nemhogy nőtt volna, hanem folyamatosan csökkent a 2016-os 711 339 TEU-ról. Idén minden bizonnyal megfordult a trend, ami annak az eredménye, hogy az orosz invázió miatt Konstancán haladt keresztül az exportra szánt ukrán gabona jelentős része, ez azonban konjunkturális jelenség.

A konstancai kikötő fejlesztése hatalmas befektetést feltételezne, ilyesmire a közeljövőben nincs kilátás. Ugyanakkor, ha egyik napról a másikra többszörösére nőne az áruforgalmi kapacitása, a tényleges forgalom valószínűleg akkor sem változna lényegesen, aminek az oka a hazai szállítási infrastruktúra katasztrofális állapota.

Kapcsolódó

A fuvarozásra, az exportra és a külföldi beruházásokra is pozitívan hatna Románia schengeni csatlakozása

A közúti fuvarozóknak és az import-exportőröknek pluszköltséget jelent, hogy gyakran többórás a várakozási idő a határátkelőknél.

vágyálom schengeni csatlakozás Schengen fuvarozók export

Az elmúlt években folyamatosan csökkent a tehervonatok romániai átlagsebessége, jelenleg már csak 17 km/óra, ami azt jelenti, hogy egy áruszállító szerelvénynek több napra van szüksége ahhoz, hogy a tengerpartról eljusson a magyar határig. Ráadásul az ész nélkül végrehajtott, milliárdos korszerűsítések miatt a teherszállítás sebessége csökkent, ahelyett, hogy nőtt volna. Ennek az oka az, hogy a rendezőpályaudvarokon sok vágányt felszedtek.

Mindezek alapján azt feltételezni, hogy a hágai kormány Rotterdamot félti Konstancától, olyan, mintha azt állítanánk, a Kolozsvári CFR-t azért nem hívták meg a tervezett Európai Szuperligába, mert a Real Madridot féltik tőle.