A fuvarozásra, az exportra és a külföldi beruházásokra is pozitívan hatna Románia schengeni csatlakozása
A közúti fuvarozóknak és az import-exportőröknek pluszköltséget jelent, hogy gyakran többórás a várakozási idő a határátkelőknél.
Kimozdulhat végre a holtpontról Románia schengeni csatlakozásának az ügye azt követően, hogy Olaf Scholz bejelentette, támogatja a románok belépését az Európai Unió belső határőrizet nélküli övezetébe. „Azon fogok dolgozni, hogy ezek az országok nyerjék el a teljes jogú tagságot” – mondta a német kancellár, Románia mellett Bulgáriára és Horvátországra utalva.
A közelmúltban a francia kormány is jelezte, hogy változtatott korábbi álláspontján, s immár nem gördít akadályt Románai schengeni csatlakozása elé. Most már csak a holland parlamentnek kellene hasonló döntést hoznia, s felülbírálnia 2012-es, a román csatlakozást elutasító határozatát.
A szakértők körében teljes az egyetértés azt illetően, hogy a csatlakozás jótékony hatást gyakorolna a hazai gazdaságra. „A fő haszonélvezői a fuvarozók és az import-export tevékenységet folytató cégek lennének. A román–magyar határon vámolás most sincs, határellenőrzés azonban van, ez megszűnne, az áruforgalom útjából tehát eltűnne egy adminisztratív akadály” – nyilatkozta a Maszolnak Králik Lóránd, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem közgazdász adjunktusa.
Jelenleg az 5-6 órás várakozási idő nem számít rendkívülinek a kamionok számára, de előfordul ennél hosszabb is, amikor példűul a borsi határátkelőtől kilométereken át, egészen Nagyvárad ipari övezetéig ér a tehergépkocsik sora. Ez pluszköltséget jelent a fuvarozók, illetve az import-exportőrök számára.
„Vannak just-in-time rendszerben, nagyon alacsony raktárkészlettel dolgozó vállalatok, amelyeknél az alkatrészek egyből a szerelőcsarnokba kerülnek. Ezeknél, a határátkelőnél kialakuló torlódás esetén leáll a munka, nincs mit összeszerelni. Ilyenkor az sem segít, ha az üzem a határ közelében van. A schengeni övezethez való csatlakozás kiküszöbölné az ilyen helyzeteket, kiszámíthatóbbá tenné az áruszállítást” – mondja Králik Lóránd. Mindez érvényes a román–bolgár határra is.
Rövidebb szállítási idő
„Schengennek rendkívül fontos gazdasági hatása van. Ha TIR-sofőr vagy, s egy nap alatt két országhatárt kell átlépned, a hatás óriási. A csatlakozással nagyon megnőne a fuvarozás hatékonysága, a sofőrök legalább fél napot, de akár közel egy napot is nyernének” – nyilatkozta az economedia.ro portálnak Radu Dinescu, a közúti fuvarozók szakmai érdekvédelmi szervezetének (UNTRR) főtitkára.
A schengeni csatlakozás elősegítené a külföldi tőke beáramlását is – vélte az UNTRR képviselője, aki szerint a schengeni övezet is szerepet játszott abban, hogy a Mercedes Kecskeméten épített gyárat, a BMW pedig Debrecenben fog, s nem Romániában. „A The Economist megkérdezte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, nem-e félt attól, hogy a beruházók a térség valamely másik államát választják. Azt válaszolta, hogy nem, mert Szerbia nem tagja az EU-nak, Románia és Bulgária pedig a schengeni övezetnek” – mondta Dinescu.
CSAK SAJÁT
A schengeni övezethez való tartozás a külkereskedelmi mérleget is jó irányba mozdíthatja el. „A schengeni csatlakozás elsősorban a szállítási idő lerövidülését jelentené, ami jó az exportnak. Az exportőrök szállítási költségei csökkennek, ezáltal versenyképesebbek lesznek a külföldi piacon. Várhatóan enyhén nőni fog az export, aminek hatására csökkenni fog a külkereskedelmi mérleghiány” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Florin Andrei gazdasági elemző, korábbi pénzügyi államtitkár.
A schengeni csatlakozás jótékony hatást gyakorol a nemzetközi turizmusra is, főleg a szárazföldi utazások esetében, Románia esetében azonban kétséges, hogy lesz-e valamilyen mérhető hatása, mivel a hozzánk érkező külföldi turisták száma nagyon alacsony.
Románia belépéséről a schengeni övezetbe a végső szót az EU-tagállamok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács mondja ki. A testület azt követően dönt majd, hogy egy uniós szakértői bizottság a helyszínen ellenőrzi, az ország megfelel-e a műszaki feltételeknek, például működnek-e a határátkelőhelyeken az informatikai rendszerek.