A romániaiak hatvan százaléka úgy érzi, hogy rosszabbul él, mint egy évvel ezelőtt, és mindössze minden tizedik válaszadó számolt be javulásról – derül ki az IRSOP szerdán közzétett havi gazdasági felméréséből, amely általános pénzügyi szorongást rajzol meg, bár az előző hónaphoz képest az enyhülés nehány jele is megfigyelhető.

A március 16–20. között, 500 fős reprezentatív mintán végzett kutatás szerint a lakosság továbbra is erősen érzi a magas árak terhét, ugyanakkor rövid távon óvatos remény jelei is mutatkoznak, számol be a HotNews.

A jelen nehéz, de a kilátások kissé javulnak

Azok aránya, akik személyes pénzügyi helyzetüket rosszabbnak ítélik meg, mint egy évvel korábban, 61%-on stagnál, akárcsak februárban. Ugyanakkor a jövőt illetően már derűlátóbbak: a válaszadók 25%-a úgy véli, hogy egy év múlva jobb lesz az életszínvonaluk – ez hat százalékpontos növekedés az előző havi 19%-hoz képest.

A rövid távon pesszimisták aránya enyhén csökkent, 67%-ról 64%-ra.
Hosszabb távon, öt éves időtávban a társadalom szinte pontosan kettéoszlik: 37% javulást, míg 39% romlást vár, ami jól tükrözi az ország gazdasági jövőjével kapcsolatos mély bizonytalanságot.

Riasztó jelek a munkaerőpiacon  

Az egyik legaggasztóbb fejlemény a munkaerőpiacon figyelhető meg. A dolgozók közel 29%-a – szemben a februári 25%-kal – úgy érzi, hogy veszélyben van az állása. Közülük 86% szerint nehéz lenne új munkahelyet találni a lakóhelyén, míg ez az arány egy hónappal korábban 75% volt.

Az IRSOP elemzői szerint az elbocsátástól való félelem és az alternatívák hiánya „veszélyes kombináció”, amely növelheti az eladósodottságot és a hitel-visszafizetési problémákat.

Az inflációs várakozások továbbra is magasak, bár enyhe javulás tapasztalható: a válaszadók 75%-a számít áremelkedésre a következő 12 hónapban, szemben a februári 78%-kal. Azok aránya, akik stabil árakra számítanak, 12%-ról 8%-ra csökkent, ami arra utal, hogy egyesek már inkább az árak csökkenését tartják elképzelhetőnek – bár ez továbbra is kisebbségi vélemény.

A megkérdezettek 64%-a a lej gyengülésére számít a következő évben, míg 69% magasabb kamatokkal kalkulál. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a lakosság nem bízik abban, hogy a monetáris politika többletköltségek nélkül képes lesz megfékezni az inflációt.

Csökkenő fogyasztás, növekvő megtakarítások

A fogyasztási szokások is tükrözik a gazdasági nyomást: a válaszadók 56%-a kevesebbet vásárol mindennapi szükségleteire, mint egy évvel korábban, bár ez enyhe javulás a februári 60%-hoz képest.
Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az elővigyázatossági megtakarítások aránya: 57% tervezi, hogy pénzt tesz félre váratlan helyzetekre, szemben az előző havi 49%-kal – ez a felmérés eddigi legmagasabb értéke.

A jelentés egy szokatlanul éles hangvételű figyelmeztetéssel zárul. Az elemzők egy Leninnek tulajdonított és Keynes által idézett gondolatot emelnek ki: „ha el akarod pusztítani a kapitalista rendszert, értékeld le a pénzét”. Szerintük a tartós infláció csendben rombolja a magánvagyont, és semmissé teszi a minimálbér-emelések pozitív hatásait, miközben az ösztönzők helyét általános bizonytalanság és szorongás veszi át.