A romániai lakosság 2025 végén leginkább a megélhetési költségek növekedése és a nemzetgazdaság alakulása miatt aggódik. Bordás Attila közgazdász a Maszol megkeresésére leszögezte, a jelenlegi helyzetben érdemes a nem létfontosságú kiadásokkal, vásárlásokkal kivárni, hitelt nagyon indokolt esetben vegyünk fel, és ha lehet őrizzük meg a tartalékainkat, hogy átmenetileg legyen amihez nyúlni a váratlan nehézségek idején.

A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese hangsúlyozta, az adóemelések még nem épültek be teljesen a végső fogyasztói árakba, így arra számít, hogy a „neheze még hátra van”, jövő év tavaszán derül ki, részarányosan mennyi pénzünk marad a nem létfontosságú kiadásokra.

Nyugtalanítja az embereket a költségek növekedése, a gazdaság jövője

Az EY Consumer Index Románia 2025 éves felmérés adatai szerint a megkérdezettek 65 százaléka jelölte meg első számú aggodalomként a megélhetési költségek növekedését, míg 62 százalék a romániai gazdaság alakulását tartja különösen nyugtalanítónak. Az aggályok sorát a külső konfliktusok (54%) és a belső politikai választások eredménye (50%) teszik teljessé, idézi a felmérést az Economedia.

Az infláció érzékelése széles körben elterjedt: a válaszadók több mint 90 százaléka tapasztal áremelkedést az élelmiszerek és a háztartási energia költségei terén, míg 84 százalék az üzemanyag drágulását észleli. Emellett a „shrinkflation” jelenségét – vagyis amikor a termékek mérete vagy mennyisége csökken, miközben az ár változatlan marad vagy nő – a résztvevők 66 százaléka említi, ami tovább növeli a háztartásokra nehezedő pénzügyi nyomást.

A tanulmányban részt vevők 64 százaléka magasabb energiaköltségekre számít, 48 százalékuk pedig azt tervezi, hogy csökkenti az éttermekre és az elvitelre rendelt ételekre fordított kiadásait. Jelentős visszafogás várható továbbá az italok, nassolnivalók, valamint a divat- és sportcikkek vásárlásában is.
Ezzel szemben az alapélelmiszerekre, a háztartási cikkekre és a személyes higiéniai termékekre fordított kiadások viszonylag stabilak maradnak, ami azt jelzi, hogy az alapvető szükségletek továbbra is védettek.

Egyre többet költünk a megélhetésre 

A kormány megszorító intézkedései kontrollált inflációt eredményeztek, gyakorlatilag a lakosság, a végső fogyasztó vásárlóereje csökken, mutatott rá Bordás Attila. Az okokat elemezve a közgazdász rámutatott, az állami alkalmazottak, a nyugdíjasok esetében a jelenlegi jövedelmi szint tarthatatlan, nincs meg a „zsákban az a pénz”, amit minden hónapban ki kell osztani, ezért adósodik el az ország. „Ezért nem maradt más megoldás, növelték az adókat, emelték az áfát, ez pedig inflációt, áremelkedéseket generált. A pénzük vásárlóereje most a reális értékére csökkent, korábban több volt a bér, mint amennyit megengedhetett magának az ország” – részletezte a szakértő.

Meglátása szerint, egyértelmű, hogy a közszférában a béreket, a nyugdíjakat senki nem meri visszavágni, mint ahogy az megtörtént 15 évvel ezelőtt, hisz elégedetlenség mellett akkor is kiderült, hogy az intézkedésvalójában negatív hatással volt a gazdaságra.

„Adóemeléssel, áfaemeléssel, üzemanyag-illeték növeléssel, az energiapiac liberalizálásával próbálnak korrigálni, és ezt mindannyian megérezzük, hiszen ugyanabból a pénzösszegből a létszükségletekre elengedhetetlen kiadásokra – a fűtésre, az ételre, üzemanyagra – fordított összegek százalékarányosan sokkal magasabbak, mint korábban” – fejtette ki Bordás Attila.

A nyaralást el lehet halasztani, a vacsorát nem

A létszükségletekre a pénzt mindenképpen el kell különíteni, ami marad, arról lehet „szabadon” dönteni, tehát megfontolhatjuk, hogy megvesszük-e az édességet, elmegyünk-e étterembe vacsorázni, vagy megengedjük-e maguknak a nyaralást. Ennek a „szabadon” felhasználható összegnek részaránya a jelenlegi helyzetben jelentős mértékben csökkent. „A nyaralást el lehet halasztani, a vacsorát nem” – összegzett a közgazdász.

Rámutatott, amúgy ez egy öngerjesztő mechanizmus, mert ha a lakosság visszafogja a fogyasztást, például már nem mennek el hetente fodrászhoz, csak havonta, ha ezek a költekezések halasztódnak, egyre kevesebb pénz jut a szolgáltató szektorba, a pénzmozgás lelassul. A gazdaság növekedése befékez, kevesebb a lehetőség tőkésedésre, elmaradnak a fejlesztések.

Mindez azt eredményezi, hogy a gazdaság visszafogottabban működik, az sem kizárt, hogy recesszióba fordul. A kockázat az, hogy ha a növekedés nem épül újra, eljuthatunk oda, mint Japánban, ahol évek óta stagnál a gazdaság, figyelmeztet a szakértő.

A neheze ezután következik

Románia most a leszálló ágban van, a neheze még hátra van, hiszen a már életbe lépett megszorító intézkedések még nem épültek be teljesen a gazdasági mechanizmusokba, és a végső fogyasztói árakba, részletezte Bordás Attila.

Véleménye szerint, a helyzet valószínű a jövő év első negyedében tetőzik, elsősorban a magas energiaárak miatt. „Jövő tavasszal látjuk meg pontosan, mennyi az annyi, mennyi pénzünk marad a létszükségletek felett. Valószínű jelentős lesz visszaesés” – fogalmazta meg a szakértő. Hozzátette, ezt sok vállalkozás megérzi, a szolgáltatások – a turizmus, a vendéglátás, a szépségipar – első kézből.

Bordás Attila szerint leginkább az ad okot aggodalomra, hogy nincs egy világos forgatókönyv, nem átlátható a folyamat, hogy el kell jussunk valahova, és onnan majd kezdődhet a növekedés, hiszen rengeteg a kockázati tényező, a nemzetközi helyzet alakulása, például az ukrajnai háború kifutása is befolyásolhatja a gazdaságot. Ráadásul az Amerikai Egyesült Államok és Európa eddig biztosnak és biztonságosnak vélt kapcsolata is megkérdőjeleződött.

„A belpolitikában pedig azt látjuk, hogy egy nagyon rázós választási időszak után vagyunk, és a kormánykoalíció a bejelentett határozott ütemtervhez képest jelentős mértékben el van maradva. Ezek a csúszások természetesen további bizonytalanságot gerjesztenek, a lakosság és a vállalkozások esetében is egyfajta visszalépés tapasztalható” – állapította meg a közgazdász.

Kapcsolódó

Nem csillapodik az infláció, novemberben is közel 10 százalékkal nőttek az árak

Legnagyobb mértékben a villanyáram, a hőenergia és a vasúti közlekedés drágult a tavalyi év novembere óta.  

drágulás infláció áremelkedés pénzromlás

Egyre többen döntenek úgy, hogy kockázatokat nem vállalnak, megvárják, hogy alakul a helyzet, mert sok kiszámíthatatlan, átláthatatlan tényezővel szembesülnek. „Amíg a kép nem tisztul ki, mindenki kivár, ami szintén negatív hatással lehet a gazdaságra, hiszen a befektetéseket, fejlesztéseket, bővítéseket még a legkisebbek is elhalasztják, legalább addig, míg kiderül, meddig láthatunk előre” – fogalmazta meg Bordás Attila.

Hozzátette, a közgazdászok is azt javasolják, hogy minden befektetést, kockázatvállalást, költekezést, ami halasztható, napoljuk is el. A lakosság esetében a nagyobb élvezeti cikkek, például az új gépkocsi, új háztartási gépek vásárlását, a meglevő ingatlan fejlesztését, felújítását javasolt halasztani.

Legyen tartalékunk!

Megtörténhet, hogy ha a gazdaság lelassul, recesszióba fordul, állások szűnnek meg, nem beszélve arról, hogy az állami szektorban létszámcsökkentéseket jelentettek be, bár annak gyakorlatba ültetése húzódik, de ez a reálgazdaságban, vagyis a magánszektorban is elindulhat, figyelmeztet a közgazdász.

Hangsúlyozta, ezért fontos egy tartalék megléte, bár akinek eddig nem volt tartaléka, most már egyre nehezebben tud félretenni. Hitelt nagyon megfontoltan érdemes felvenni, semmiképpen ne fogyasztási célra, a nagyobb befektetéseket, vásárlásokat mindenképpen érdemes halasztani, és ebből a pénzből inkább egy céltartalékot képezni három-hat hónapra, ha bármi váratlan kiadás, költség adódik – betegség, munkahely leveszítése esetén legyen, amihez hozzá lehet nyúlni, egy átmeneti időszakra legyen fedezet, javasolja Bordás Attila.

Meglátása szerint, ez azt is maga után vonja, hogy az ünnepek alatt is érdemes visszafogottan, átgondoltan költekezni.

„A tervezés nagyon fontos, és ilyenkor még inkább felértékelődik, készítsünk saját, családi költségvetést, tudatosítsuk, mi az amit muszáj kifizetnünk – a számlák, az élelem, a gyereknek a cipő, mert a meglevőt kinövi – és számoljuk ki, ezen felül mi marad. Ha tudatában vagyunk, mekkora összeggel rendelkezünk »szabadon«, nyújt egyfajta kontrollt, könnyebben el tudjuk dönteni, hogy mit engedhetünk meg maguknak, mikor és mitől »csábulhatunk el«, és miről kell inkább lemondani” – összegez a közgazdász.

Javítás az új vásárlások helyett

Az EY Consumer Index Románia 2025 felmérése szerint a válaszadók 87 százaléka igyekszik elkerülni az élelmiszer-pazarlást, míg 56 százalékuk inkább a javítást választja új termék vásárlása helyett. Ugyanakkor csökken a hagyományos márkák iránti lojalitás: mindössze 30 százalék tartja ezeket fontosnak vásárlási döntései során. Ezzel párhuzamosan a kiskereskedők saját márkái egyre népszerűbbek, mivel költséghatékony megoldásként tekintenek rájuk, jelentősebb minőségi kompromisszum nélkül.

A tanulmány azt is megállapítja, hogy az IT- és elektronikai termékek a kiadások csökkentésére leggyakrabban kijelölt kategóriák közé tartoznak: a válaszadók 65 százaléka ezeket nem tartja létfontosságúnak, vagy túl drágának ítéli meg a jelenlegi gazdasági környezetben.
Ugyanakkor ebben a kategóriában mindössze 9 százalék választaná a saját márkás termékeket, a többség továbbra is az ismert, megbízhatósággal és hosszú távú értékkel társított márkákat részesíti előnyben.

Ezzel szemben a digitális szolgáltatások használata továbbra is magas és stabil szinten marad. A válaszadók 88 százaléka rendel online házhoz szállítással, 73 százalékuk főzési recepteket keres az interneten, és a digitális tartalmak fogyasztása is intenzív marad

A Click & Collect típusú szolgáltatásokat a résztvevők 53 százaléka veszi igénybe. Ugyanakkor a közösségi médiában megjelenő hirdetéseken keresztüli közvetlen vásárlások (14%), valamint a virtuális termékek – például NFT-k és digitális javak – (6%) továbbra is marginális szerepet töltenek be.

Magasabb kiadások az ünnepek idején

Egyéni szinten a válaszadók 69 százaléka nem aggódik munkahelyének stabilitása miatt, és 65 százalékuk úgy érzi, képes fedezni alapvető szükségleteit. Ennek ellenére a középtávú kilátások óvatosak: 64 százalék kevesebbet költ nem létfontosságú termékekre, és közel a megkérdezettek fele nehézségeket tapasztal az áremelkedések következtében. A legfőbb aggodalmak az energiaárak, az adóterhek szintje, valamint a nyugdíjak biztonsága körül összpontosulnak.