A bukaresti kormány a GDP 1 százalékát fordította céges támogatásokra, a budapesti a 2,9 százalékát.

Az Európai Unió tagországai 186,78 milliárd euró értékű állami támogatást nyújtottak a versenyszférának 2023-ban, derül ki az Európai Bizottság legfrissebb jelentéséből. Ez az EU-s GDP 1,09 százalékának felel meg. Az összegben benne vannak az ukrajnai háború hatásait és a koronavírus-járvány utóhatásait ellensúlyozni hivatott támogatások éppúgy, mint azok, melyek a zöld átállást segítik elő, s más jellegű szubvenciók is.

GDP-arányosan a magyar kormány folyósította a messze legnagyobb, 2,9 százalékos támogatást a cégeknek, majd Horvátország következik kb. 1,9 százalékkal. Románia a középmezőnyben helyezkedik el, a GDP 1 százalékát fordította a versenyszféra szubvencionálására. A legkisebb GDP-arányos állami támogatást Írország (0,4 százalék), Ciprus (0,5 százalék) és Bulgária (0,5 százalék) szánta a gazdaságnak.

A legnagyobb összegű állami támogatást Németország (50,59 milliárd euró), Franciaország (36,43 milliárd euró) és Olaszország (21,61 milliárd euró) fizette ki. Ez a három tagország több állami támogatást fizetett ki a cégeknek, mint a többi 24 együttvéve. A legkevesebbet Ciprus költötte ilyen célra, mindössze 142 millió eurót. Románia mintegy 3 milliárd eurót költött állami támogatásokra, míg Magyarország közel 6 milliárdot, amivel olyan, gazdaságilag sokkal fejlettebb államokat előzött meg, mint Hollandia, Belgium, Ausztria és Írország.