Az Európai Unióban a közigazgatási egységeknek átlagban 4237 lakosuk van, míg nálunk 6910. A két végletet Dánia és Csehország képviseli, előbbiben közel 60 ezer lakosra jut egy közigazgatási egység, utóbbiban 1710-re.

Évek óta napirenden levő téma Romániában a közigazgatási reform, melynek célja az államapparátus karcsúsítása, a kiadások csökkentése volna. Az analizeeconomice.ro portál összeállításából az derül ki, az Európai Unióban nincs recept arra, hogy mennyi a helyi közigazgatási egységek optimális száma a lakosság számához viszonyítva, a tagállamok között óriási eltérések vannak.

Az tűnne logikusnak, ha a legtöbb közigazgatási egység az EU legnépesebb államában, Németországban volna, azonban ez nincs így. Az Eurostat 2022-es adatai szerint Németország 10 997 közigazgatási egységre van felosztva, míg Franciaországban 34 956 helyi önkormányzat működik.

Az EU legkisebb népességű állama Málta, azonban a legkevesebb közigazgatási egység, 43 darab mégsem ott, hanem az 1,26 milliós Lettországban van. A kb. 520 ezres szigetország 68 közigazgatási egységből áll, ennél a 2,8 milliós Litvániában is kevesebb van, 60 darab.

Luxemburgban csak 645 ezren élnek, azonban közigazgatási egységből több van ott, mint az 5,87 milliós Dániában, 102, illetve 99. A 9,6 milliós Magyarország a közigazgatási egységek számának tekintetében egy nagyságrenddel megelőzi a 17,6 milliós Hollandiát és a 11,6 milliós Belgiumot, előbbiben 3155 van, míg a két Benelux államban csak 345, illetve 581.

Magyarország azonos szinten van a kétszer népesebb Romániával, ahol 3181 a közigazgatási egységek száma. Az 5,4 milliós Szlovákia 2927 helyi közigazgatási egységre van felosztva, miközben a 38 milliós Lengyelország csak 2477-re.

A hatalmas eltérések ellenére megfigyelhető, hogy az északi államok, Németország kivételével, közigazgatásilag jóval kevesebb egységre tagolódnak, mint a déliek, Svédországban, Finnországban és Írországban is ezernél kevesebb van belőlük, utóbbiban mindössze 166.

A közigazgatási egységre eső átlagos lakosságszám tekintetében Dánia az uniós listavezető 59 327 fővel, megelőzve Hollandiát (50 987 fő), Litvániát (46 767 fő), Svédországot (36 043 fő), Írországot (30 865 fő) és Lettországot (30 237 fő). Románia 6910 fővel a középmezőnyben tanyázik, hozzávetőleg azonos szinten Luxemburggal (6327 fő) és Olaszországgal (7495 fő).      

A legkevesebb lakos Csehországban (1710 fő), Görögországban (1763 fő), Szlovákiában (1857 fő), Franciaországban (1925 fő), Cipruson (3071 fő) és Magyarországon (2132 fő) jut egy-egy közigazgatási egységre. Az Európai Unió átlaga 4237 fő.

Az EU-ban átlagban 29,1 lakosra jut egy a közigazgatásban, a védelemben vagy a szociális ellátórendszerben dolgozó közalkalmazott. Nálunk 47,5 lakosra, Németországban 29,7, Magyarországon 26,8, Dániában pedig 36,25 lakosra esik egy közalkalmazott.  

Sok eszkimó, kevés fóka

Ez azt a benyomást kelti, hogy Romániában az államapparátus nemhogy túlburjánzó volna, hanem kifejezetten karcsú. Ez azonban csak a látszat, mivel idehaza a dolgozók/összlakosság arány sokkal alacsonyabb az uniós átlagnál.

Az Eurostat adatai szerint a teljes Európai Unióban a közalkalmazottak a munkavállalók 16 százalékát teszik ki, 1 százalékponttal kevesebbet, mint két évtizeddel korábban. Idehaza az állam 1,29 millió személyt foglalkoztat, miközben a munkavállalók összlétszáma 5,74 millió. Ez azt jelenti, hogy a romániai dolgozók 22,47 százaléka az álla szolgálatában áll, ami jóval nagyobb az uniós átlagnál.

Három tagállamban, Svédországban, Dániában és Finnországban a közalkalmazottak a munkavállalók több mint 25 százalékát teszik ki, azonban ezek jóléti államok, az egy főre GDP-jük látótávolságban sincs a romániaitól.

A probléma része az is, hogy az EU-ban csak két tagállam van, ahol a közalkalmazottak többet keresnek azoknál, akik a versebyszférában dolgoznak: Luxemburg és Románia. Luxemburg az unió leggazdagabb országa.