Mennyiségileg közel ezerszeresére nőtt mindkét mezőgazdasági termék importja a tavalyi évhez képest.

Nagyon megugrott idén az Ukrajnával folytatott külkereskedelem volumene, ami egyértelműen a háború következménye, írja az economica.net. Február 28. és július 31. között az Ukrajnába irányuló román export 33 százalékkal nőtt 2021 azonos időszakához képest, 524,3 millió euróra, derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból. Az import is jelentős mértékben, 22,6 százalékkal nőtt, 810,9 millió eurót tett ki. A háború sújtotta országgal folytatott kereskedelmünk továbbra is erősen deficites, hat hónap alatt 286,6 millió euró volt a hiány.

A két ország közti kereskedelem struktúrája nagyban átalakult a korábbi évekéhez képest. A vizsgált időszakban Románia 151,8 ezer tonna napraforgót vásárolt Ukrajnától 102 millió euró értékben. Ez önmagában nem tűnne hatalmas mennyiségnek, de egyből azzá válik éves összehasonlításban. A tavalyi év februárja és júliusa között az Ukrajnából érkező napraforgó import szinte nemlétező volt, mindössze 166,6 tonnát tett ki, s 251 ezer eurót fizettünk érte. Az idei mennyiség ennek a 911-szerese.

Nálunk tavaly kitűnő volt a napraforgótermés, 2,8 millió tonna, a legnagyobb az Európai Unióban. Az idén importált ukrán napraforgóra tehát nem a belső fogyasztás kielégítése céljából volt szükség, azt továbbadtuk harmadik országoknak. Románia napraforgóexportja a vizsgált időintervallumban 496 300 tonnát tett ki, ami 58,8 százalékkal haladja meg a tavalyi mennyiséget.

Hasonló a helyzet a napraforgóolaj tekintetében is. 2021 februárja és júliusa között 95,3 tonna étolajat vásároltunk az ukránoktól, 92 ezer euróért. Idén robbanásszerűen, 163-szorosára nőtt az import mennyisége, 15,5 ezer tonnára. Ukrán napraforgóolajra Romániának éppúgy nincs szüksége, mint ukrán napraforgóra, előbbi is exportra került. Idén 46,4 százalékkal több napraforgóolajat exportáltunk, mint tavaly, 44 260 tonnát.

Meglepőnek tűnhet az is, hogy az Ukrajnából származó kukorica importja 962-szerese idén a tavalyinak, 177,9 ezer tonna. Tavaly Románia volt az Európai Unió legnagyobb kukoricatermesztője, a megugró ukrán importnak pedig az a magyarázata, hogy az ottani kukorica olcsóbb az alacsonyabb termelési költségek miatt.

Kábelből ellenben a tavalyinál 34,5 százalékkal kevesebbet vásároltunk Ukrajnából. Ennél is nagyobb mértékben, 49,8 százalékkal esett vissza a vasérc behozatala, míg a hengerelt fémárué 87 százalékkal. A nyersolaj importja lényegében megszűnt. Tavaly 277 351 tonna nyersolajat vásároltunk Ukrajnából a szóban forgó hat hónapban, idén azonban csak 24 tonnát, ami a tavalyi mennyiségnek a  0,008 százaléka.