A városok közül, Bukaresttől eltekintve, 2024-ben Nagyvárad jutott hozzá a legtöbb EU-s pénzhez.

A hazai önkormányzatok több mint 5 milliárd lejt hívtak le tavaly uniós forrásokból, derül ki a Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium adataiból.

A megyék teljesítménye nagyon eltérő volt. A legtöbb pénzt, 468,996 millió lejt Biharnak sikerült lehívnia, a legkevesebbet pedig, 12,896 milliót, Kovásznának. A székely megye gyenge eredménye részben annak a számlájára írható, hogy a legkisebb az országban, így kevés közigazgatási egysége van.

Általánosságban elmondható, hogy az erdélyi önkormányzatok hatékonyabban férnek hozzá az uniós forrásokhoz, mint a regátiak. 2024-ben a Temes megyei önkormányzatok számlájára 277,903 millió lej uniós pályázati pénz folyt be, de jól teljesített Kolozs (267,542 millió lej), Brassó (195,57 millió lej), Fehér (183,834 millió lej) és Szeben (141,547 millió lej) is.

107,618 millió lejjel Hargita is az ügyesen pályázó megyék közé tartozott, megelőzte többek között Marost (69,090 millió lej) és Szatmárt (65,694 millió lej).  

A Kárpátokon túli megyék közül Galac vitte a prímet 237,068 millió lejjel.

A városok közül messze kiemelkedik Bukarest, mely 565,167 millió lejt hívott le. A vidéki városok közül egyetlen egynek sikerült 200 millió lejnél több EU-s pénzt lehívnia tavaly, Nagyváradnak. A bihari megyeszékhely 2024-es költségvetéséből 234,226 millió lej származott uniós forrásból. A második legsikeresebb város Temesvár (141,041 millió lej) volt, megelőzve Kolozsvárt (132,328 millió lej).

A szaktárca adatai szerint községek tömkelegéhez egy árva lej sem érkezett tavaly a bőségesen rendelkezésre álló uniós forrásokból. Kovászna megye 40 községe közül 25 volt ebben a helyzetben, ami kifejezetten siralmas. Háromszéken a legsikeresebb pályázó Bereck volt 3,512 millió lejjel.

Hargita megyében lényegesen jobb a helyzet, az 58 község közül csak 23 nem jutott uniós pénzekhez. A legtöbb pénzt, 11,093 millió lejt, a Gyergyóremetének sikerült lehívnia, de 1 millió lejt meghaladó összeghez jutott Héjjasfalva, Gyergyófelfalu, Gyergyóvárhegy, Csíkszentimre, Csíkszentsimon és Korond is.

Maros megye 91 községéből 40-nek nem sikerült megnyitnia az uniós pénzcsapot, Szatmár megyében 59-ből 14 község volt ilyen helyzetben, míg Biharban 91-ből mindössze 21.