Inkább csak lélektani hatása van annak, hogy kétszámjegyűre váltott az éves infláció – mondják a szakemberek.

Tíz százalék fölé nőtt az infláció márciusban, amire közel két évtizede nem volt példa. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint az első tavaszi hónapban 10,2 százalék volt az éves inflációs ráta.

Ez azt jelenti, hogy 2021 márciusához képest ennyivel emelkedett az ára annak a fogyasztói kosárnak, ami a statisztikusok szerint reprezentatív a romániai családok számára. A legnagyobb mértékben a földgáz, a krumpli és az üzemanyagok drágultak: 46, 36, illetve 34 százalékkal.

Legutóbb 2004-ben mért kétszámjegyű inflációt az INS, akkor 11,9  százalék volt a mértéke. Februárhoz képest igencsak megugrott a pénzromlás, akkor ugyanis még csak 8,53 százalék volt.

Lélektani határ

Semmi lényeges különbség nincs a 9,9 és a 10,2 százalékos infláció között, a kétszámjegyű pénzromlásnak inkább csak pszichológiai hatása van – véli Juhász Jácint, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. „Éves inflációról beszélünk, tehát nem márciusban történt valami katasztrofális. Ez a hatás szeptember óta adódik össze, decemberben már 9 százalék körüli volt a ráta” – magyarázta a közgazdász szakember.

Véleménye szerint az árak emelkedésének a tempója a nyár folyamán lassul majd, azonban az, hogy mikor tér vissza egy elfogadható szintre, nagyban függ az ukrajnai háború időtartamától, kimenetelétől. A 10 százalék körüli infláció nagyon kellemetlen az átlagember számára, mivel egyre kevesebbet ér a pénze, azonban a gazdaság egészét tekintve egyelőre nincs ok az aggodalomra, főleg, hogy a teljes Európai Unióban és más fejlett országokban is hasonló folyamat zajlik.

Számítani lehetett rá, hogy 10 százalék fölé emelkedik az infláció – mondta Králik Lóránt, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, hozzátéve, hogy júniusra a Román Nemzeti Bank (BNR) 12 százalékot prognosztizál. Véleménye szerint nincs érdemi különbség aközött, hogy az infláció pár tizeddel 10 százalék alatt vagy fölötte van, azonban megtörténhet, hogy a pénzromlás az egész gazdaság teljesítményét visszaveti, de nem lehet megmondani, mekkora értéknél következik ez be.

Ha magas az infláció, nőnek a kamatok, drágábban lehet tehát hitelhez jutni, a cégek meggondolják, hogy végezzenek-e beruházásokat, ami miatt a kelleténél kisebb mértékben nő a munkahelyek száma és a termelés, ami a gazdaság stagnálásához vezet – magyarázta Králik Lóránt az inflációs időkben érvényesülő káros mechanizmust.

A kormány közvetlenül nem tud hatni az inflációra, annak hatásait azonban mérsékelheti, s ilyen intézkedéseket, mint például az energiaárak befagyasztása, már hoztak is, és újabbakat jelentettek be. Az inflációs ráta lényegében egy elméleti mutató, bárki érzékelheti úgy, hogy a pénze nem 10,2 százalékkal, hanem annál nagyobb vagy kisebb mértékben ér kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ennek a magyarázata az, hogy a statisztikusok által összeállított fogyasztói kosár nem tükrözheti hűen minden család fogyasztási szokásait.