Hargita megyében az állandó vágóhidak mellett az idén – a tavalyi háromhoz képest – már csak két ideiglenes vágópont üzemel az ünnep előtt, hogy a csíkszeredai piacra friss, ellenőrzött bárányhús kerüljön.

A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) tájékoztatása szerint a húsvét előtti időszakban a bárányhús iránti megnövekedett igények kielégítésére Kászon és Parajd községben (Felsősófalva) működik vágópont ideiglenesen, ahonnan hűtőkocsikkal szállítva a csíkszeredai piacra kerülnek a levágott bárányok.

A DSVSA Hargita megyei igazgatója elmondta: a hús kétszeres állatorvosi ellenőrzésen is átesik: először a vágás helyszínén, majd a piacon, így a fogyasztók biztosak lehetnek a termék frissességében és minőségében. Az ideiglenes vágópontokról érkező hús „TO” feliratú kerek pecsétet visel, ami a Tăiere Ovine (bárányvágás) román rövidítése. Az állandó vágóhidakról származó állatok pedig ovális pecsétet kapnak – amely azt igazolja, hogy a hús bekerülhet az élelmezési rendszerbe. Megtudtuk, hogy közel 15 éve 700-800 állatot is vágtak húsvétra, az elmúlt néhány évben viszont ez a szám 200 és 300 közötti.

A bárányhús ára a piacon várhatóan 50-55 lejtől kezdődik, de az üzletekben akár a 65 lejt is elérheti kilója, ugyanakkor vannak gazdák, akik 45 lejért is kínálják a húsvéti finomságot. A szakemberek pedig megjegyezték, ahogy közeledik a húsvét némileg csökkenhet a bárányhús ára.

Egy nemrég készült felmérés szerint az Európai Unióban a juhhús átlagos fogyasztása körülbelül 1,3 kg/fő/év, Romániában ez valamivel magasabb, 2,3 kilogramm fejenként, de még ez a szám is jóval alatta van a hagyományos juhtenyésztő országok – Franciaország, Írország, Görögország – átlagfogyasztásának. A számok azt jelzik, hogy bár a bárányhús a székely húsvéti menü elengedhetetlen része, a legtöbb honfitársunk számára sajnos ez az ünnep az egyetlen alkalom, amikor bárányt fogyaszt.